Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-367
78 867. országos ülés május 5-én, hétfőn. 1890. delem, hogy ne mondjam, közvélemény kezd lábra kapni, hogy a t. minister ur saját princípiumait illetőleg nem bir elég állhatatossággal és hogy ugyanolyan virtuositással, a melylyel ma valamely álláspontját védelmezi, azt holnap megtámadja és halomra dö:iti összes érveléseit. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Már most méltóztassék meggondolni, hogy ennél a törvényjavaslatnál maga a t. minister ur bevall néhány dolgot: hogy esküdtszéki intézményt általánosan behozni nem akar, hogy parthdis esküdtszéket conredálnak a büntetőjog terén, szóval általánosan nem akarja, hanem csak egyes kerületekre behozni az esküdtszéki intézményt. Én nem vitatom azt, helyes-e ez vagy nem, azt sem, hogy helyes-e ez a szóbeliség a perjogban, de egy dolog csak tény, hogy ha a t. ház. e Sy olyan organisatiót állapít meg, a melyik kizárja ezen esküdtszéki intézménynek alkalmazását, ugy az organisatio kérdésében praejudical a perjog kérdésében elfoglalandó álláspontnak. Én megengedem, hogy — ha ezen perjog olyan korán kerülhet eldöntés alá, hogy még ezen képviselőház fog felette határozni — akkor keletkezhet egy olyan erős hangulat a szóbeliség mellett^ hogy ugy fog keresztülmenni, mint a hogy a minister ur maga javasolja; azonban félő, hogy a perjogi institutiók ezen országgyűlés alatt alig lesznek megvalósíthatók és ebből következik, hogy ezen országgyűlés a jövő országgyűlést organitorius törvénynyel a perjog intézménye szempontjából előre leköti és hoz oly határozatokat és létesít oly bírói szervezetet, a mely, hogy ha teszem azt, a büntetőjog terén az esküdtszéki intézményt akarja, életbeléptetni, vagy többet mondok, ha csak a teljes reproductiót akarjuk a felsőbb bíróságoknál elfogadni, ez az organisatio absolute lehetetlen, hogy megfelelő legyen. (Igaz! Ugy van! a szé'ső baloldalon.) Ezt belátja minden jogász, sőt nem is kell jogásznak lennie, hogy ezt belássa. De miért hozom fel ezen dolgokat? Specialiter egy okból. Akárki akármit mond, ha a minister ur csakugyanan komolyan — a mint soha sem kétkedtem szándékainak őszinteségében, de e suppositiót a beszéd formájában kell használnom — ha csakúgy őszintén és komolyan törekszik a minister ur a teljes szóbeliség behozatalára ugy, hogy a polgári és büntető jog terén a teljes reproductio eszméjének hive a felső bíróságoknál, méltóztassanak majd szavaimra visszaemlékezni, a mint a perjog kérdését tárgyalás alá akarjuk venni, a legelső javaslat, a mit be fog kelleni nyújtani, az lesz, hogy a királyi táblák száma szaporittassék. Mert — hogy egyebet ne hozzak fel, mint a mit már az általános vitánál is említettem — hogy az országnak egy része, az egész felvidék ki legyen téve annak, hogy 326 kilómé ternyi utat kelljen vasúton tennie szakértőkkel, tanukkal saját költségén, mig a felső bírósághoz ér és ott várja meg a sort és a reproductionalis eljárást — tartson ez bár csak egy-két napig is — az tiszta lehetetlenség. De ha nem is volna ez az indok, itt van Balassa-Gyarmat, Eger, Ipolyság, Beszterczebánya, Beregszász, Kassa, Eperjes, Lőcse, Munkács, Rimaszombat, Sátoralja-Ujhely, Rózsrhegy, Pozsony, Aranyos-Ma róth, Nyitra, Trencsén, M. Sziget, Nyíregyháza, Szatmár-Németi, váczi járásbíróság területe megérdemli, hogy most már tiszta igazságügyi szempontból mérlegeljük a kérdést. Mily eredményt mutatnak a számok, melyeket a t. minister ur saját javaslatában statistikai adatokként a törvényhozás elé bocsát? Igaz, hogy azon terület, melyet a felsőbíróságok felölelnek, a javaslatban 15 millió lélekszámmal szerepel, de ha méltóztatnak összegezni a számokat, az eredmény csak 13,377.000 lesz. E számok mutatják azt, hogy az a terület képvisel 1.538 egész négyszögmérföldet és képvisel 4,162 000 lélekszámot. Tehát approximative véve majd Vs ad részét, tehát sokkal többet, mint Y 4-ed részét az ország területének és lakosságának. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Ha csak ezeket a motívumokat veszszük is figyelembe, én merő lehetetlenségnek tartom, hogy akadjon még törvényhozás, mely hajlandó volna arra, hogy épen ezen felvidéknek, a melynek érdekében eddig sohasem történt semmi, egy székhelyet, még pedig nézetem szerint a legalkalmasabb helyen, Beszterczebányán fel ne állítson. (Élénk Jiélyeslés a szélső baloldalon.) Nem érzem magamat hivatva — habár most tett előterjesztéseim folytán természetszerű volna — indítvány bpadására; nem érzem magamat illetékesnek, mert tudomásom van róla, hogy Beszterczebánya t. képviselője fog ilyen indítványt benyújtani, én csak előre kijelentem, hogy a mi engem illet, a legnagyobb készséggel fogok ahhoz hozzájárulni. (Élénk Jiélyeslés a szélső baloldalon.) A helyi érdekek szempontjából, t. ház, még egy kérdés van, a mely domináló s a mely reám nézve elég fontossággal bir arra, hogy ezen szakasznál, legalább részben megvilágítsam, mint olyan, a ki kívül állok az érdeksphaerán, mondom, megvilágítsam az aradi királyi tábla felállítását. esetleg Nagyváraddal semben is, habárkijelentem, hogy ez iránt sem fogok indítványt benyújtani, csupán az aradi királyi tábla szempontjából engedjék meg, hogy néhány szót felhozzak. (Halljuk! a szélső baloldalon ) Engem meglepett az, hogy midőn Falk Miksa t. képviselőtársunk, a kinek tekintélye, összeköttetései országszerte ismeretesek, a kinek a kormánypártban lévő megérdemelt befolyása — hozzáteszem — tehetségeivel kiérdemelt befolyása köz-