Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-389

889. országos ülés jnnins 10-én, kedden. 1890. 459 eljárni és a mennyiben szükséges lesz, részletes választ is fogok adni. (Élénk helyeslés jóbbfelöl) Báró Kaas Ivor: Üdvözlöm a t. minister­elnök urat, mint lutheránust, mert válaszából meg­győződtem, hogy politikájában van valami alatta és van valami felette, de nem tudom, mi van benne. (Derültség a baloldalon.) Talán ő maga sem tudja. (Mozgás jóbbfelöl.) Mert arról győződtem meg ezen válaszból, hogy a ministerelnök urnak szüksége van igen nagy mértékben a transubstantiatióra, hogy magyar nemzeti kormánypolitikát foly­tasson. (Mozgás jobbfelöl. Helyeslés és tetssésbal­félöl.) De áttérek a kérdés lényegére, mert igen fontosnak tartom, hogy ezen kérdés ne hangozzék el és ne maradjon a fait aeeomplikkal szemben hatástalan. Nekem azon insinuatio ellen óvást kell ten­nem, (Halljuk! Halljuk!) mintha az én felszóla­lásom a dunáninneni püspökválasztás kérdésében akár a tót honpolgárok nemzetisége, akár azevan­gelicus egyháznak autonómiája ellen, melynek védelmére kelt a ministerelnök ur, lenne intézve. (Helyeslés balfelöl.) Áz én interpellatióm kizárólag a magyar államiság érdekeinek megóvása szem­pontjából volt tartva, (Igaz! Ugy van!a baloldalon) a mely magyar államiság intézményeinek, érde­keinek és jogainak megóvására minden kormány köteles és a melylyel szemben semmiféle egyházi autonómia nem áll meg. (Helyeslés balfelöl. Mozgás jobbfelöl.) Kijelentem, t. ház, hogy hazámnak pol­gárai közt nemzetiség szerint különbséget nem tudok tenni s hogy a tótok iránt előszeretettel viseltetem azért, mert az ezeréves történetben soha a hazai tótokat a magyarokkal és a magyar szabadsággal szemben állóknak nem láttam. (Ugy van! jobb- és balfelöl.) Tudom azt, hogy a magyar szabadság és a magyar állam védelmére ezen tótok életüket és vérüket ismételten feláldozták. Nem aka­rom emlékeztetni a t. házat a régi időkre ; nem arra, hogy Zólyom vármegye ma is büszke, hogy a fekete sereg belőle került ki, de emlékeztetem a bujdosók harczaira, a Thököly felkelésre, melynek protestáns jellege volt és melyben a tótok töme­gekben vettek részt a magyar nemzeti jogok vé­delmében. (Ugyvan!abaloldalon.) Midőn 1848-ban, a nemzet szabadságának védelmére kelt, ismét ott láttuk a tótokat küzdeni a magyar hon védek sorai­ban és Branyiczkó örökké dicső tanúságot tesz a magyarországi tótok magyar hazafiságáról. (Ugy van! a baloldalon.) De hogy ha a panslavismusra tekintek, eonstatálnom kell szomorúan, hogy az a magyar evangelicus egyház kebelében keletkezett, a mint tudjuk, Kollár evangelicus pap által és 1848 ban, mikor a panslavismus először tette be üszkét a magyar államba, akkor ismét evangelicus papok: Húrban, Stúr és Hodzsa voltak azok, kik a politikai lázadás zászlait emelték a magyar állam ellen és leégették a magyar urak házait. (Mosgás jobbfelöl, ügy van! a baloldalon.) ött van Bude­tinon Csáky kastélya, mint romja ezen pánszláv izgatásoknak. (Mozgás jobbról) Én nem állítom, hogy csak az evangelicus egyháznak voltak ilyen panszlávjai; tudom, hogy a katholicus egyházban is voltak, de nem a magyar állam által kinevezett püspökök, kik a panslavismust tűzték ki feladatul. Voltak kanonokok is panszlavok, de ezek műkö­désének a magyar kormányok gátat tudtak emelni hazafias püspökük kinevezése által, miglen az evangelicus egyház magára hagyatva az állam kormányai által, saját szervezete folytán, nem birta a panslavismust kebeléből kiirtani, (Ugy van! balfelöl) minek folytán ma is az evangelicus egyházban rombol ezen veszedelem. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Már most, ha azt tekintjük, hogy mi joga van az államnak, a jelen concret esetben is az evan­gelicus autonóm egyházzal szemben, akkor én azt állítom, hogy az állam főfeliigyeleti jogából szár­mazhatnak jogok, amelyekkel saját érdekeit és jogait megvédelmezheti. (Igaz! Ugy van! a bal­oldalon.) Elnöki Kérem a t. képviselő urat, hogy ne méltóztassék ezen ügy tárgyalásába oly mélyen belemenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ellenmondás balfelöl.) Hogy a képviselő ur csak­ugyan tárgyalja az ügyet, azt hiszem, szavaiból mindenki láthatja. A házszabályok értelmében a kérdést tárgyalni nem lehet, mert a kérdés fölött most a t. ház ugy sem határozhat, mivel a minis­terelnök ur nem felelt az interpellatióra. (Mozgás, nyugtalanság balfelől. Felkiáltások: Általában felelt!) Ennélfogva arra kérem a t. képviselő urat, hogy szavait minél rövidebbre fogni és majd ha az ügy tárgyalás alá kerül, az ellenérveket annak idején felhozni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobbolda­lon. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Báró Kaas Ivor: A ministerelnök ur azt mondotta, hogy általánosságban felel (Élénk he­lyeslés balfelől) másrészről meg személyesen táma­dott meg engem, midőn azt mondotta, hogy az ev. egyház autonómiáját nem respectálom annyira sem, mint ő, (Igaz! Ugy van! balfelöl) ez — aki protestáns ember vagyok — személyem és inten­tióim elleni támadás. (Derültség és ellenmondás a jobboldalon. Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, hogy az elnök ur méltányossága nem fogja tőlem megvonni a jogot, hogy magamat ezzel szemben megvédelmezhessem. (Ugy van! balfelöl.) Elnök: Én egészen értem a dolgot, (Derült­ség) csak arra kérem a képviselő urat, hogy ne méltóztassék a kérdésnek túlságos fejtegetésébe belebocsátkozni. (Halljuk! Halljuk! balfelől. Fel­kiáltások : Ugy is az utolsó ülés!) s »r

Next

/
Oldalképek
Tartalom