Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

887. országos i'tlcs június 3-ám, kedden. 1890. 441 kezik a részletes tárgyalás, még pedig a törvényjavaslat czíme. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa áz 1. §-t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A törvényjavaslat tárgyalása után tűnt csak ki, hogy van még néhány, talán két vagy három olyan község is, a mely ezzel a bejelentéssel elkésett. Ennek következtében ezekre vonatkozólag világos szavakban külön kell intézkedni s azért a törvényjavaslat 1. §-ának szövegét változatlanul hagyva, bátor vagyok a t. háznak ahhoz egy toldást ajánlani. Elnök: A toldalék fel fog olvastatni. Balogh Géza jegyző (olvassa): „Ugyancsak az 1890. évi szeptember hó 30-ig a pénzügyministernél bej eléntendők és ezen törvények alapjántárgyalás alá veendők a községeknek az 1888. évi XXXVI. t.-cz. hatályba lépte előtt szerzett italmérési jogukra vonatkozó és az idézett törvény alapján érvényesíteni elmulasztott kártalanítási igényeik is. SpÓneF Andor: Tisztelt képviselőház ! Az első szakasz olyképeni módosítását szándékozom javaslatba hozni, hogy annak negyedik sorában a „vehetők" szó helyébe tétessék: „veendők". Nyilvánvaló ezélja a módosításnak az, hogy a törvény essentialis rendelkezésének kifejezésénél a facultativ forma helyett az apodictieus foglaljon helyt, mit szükségesnek tartok azért, mivel ha a szöveg a maga határozatlanságában fentartatnék, az utólagos tárgyalás, esetleg a kárpótlás megáll-ipításának jótéteménye az érdeklett felek bármelyikétől indokolatlanul meg lenne vonható még az esetben is, ha ugyancsak az első szakaszban megállapított mindkét feltétel beteljesült, tudniillik, ha az igény 1889. év végéig valamely hatóságnál vagy felügyelőnél bejelentve és a tárgyalás alá vétel 1890. szeptember hó 30-áig a ministernél írásban kérelmezve lett, Meg vagyok róla győződve, hiszen az indokolás is arra mutat, hogy ez nem állott szándékában a t. pénzügyminister urnak, midőn a főleg méltányossági tekintetekre visszavezethető törvényjavaslatot előterjeszteni méltóztatott, sőt azt is hiszem, hogy a végrehajtás fővonalán sem fognának talán e részben nehézségek felmerülni; de utóvégre is azt tartom, hogy az intézményeket, habár, mint a jelen esetben, pusztán átmeneti jellegűek is, a törvények által contemplált rendszabályokat soha és semmi körülmények közt nem szabad egyes személyek belátásától vagy jóakaratától függőkké tenni és azért nem is kételkedem, hogy a t. pénzügyminister ur sem fog nehézséget látni abban, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a törvény intentióját szabatosan és határozott alakban kifejező módosításhoz, a melyet a mélyen K*FVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XVIII. KÖTET. t. képviselőháznak sziveg elfogadásra ajánlani bátorkodom. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző ^olvassa módosítványt). Csanády Sándor: T. ház! Miután azt hiszem, hogy nekünk népképviselőknek feladatunk, sőt mulaszthatatlan kötelességünk mindent megtenni a nemzet, a nép, a községek érdekében és miután a t. előadó ur módosítványa épen a községek érdekében történik, én e módosítványt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az 1. §-hoz két módosítvány adatott be. Az egyiket beadta Spóner Andor képviselő ur, ki azt kívánja, hogy a negyedik sorban ezen szó helyett „vehetők" tétessék „veendők". Legelőször kérdenem kell a t. házat, méltóztatik-e a bizottsági szögezést változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és igy a szöveg Spóner képviselő ur módosításával fogadtatik el. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur által javaslatba hozott azon szöveget, melyet a szakasz végére kivan alkalmazni — nagyon természetesen Spóner Andor képviselő ur már elfogadott módosítványával — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elragadtatik és igy az előadó ur által javasolt szöveg hozzá fog tétetni az 1. §-hoz. (Helyeslés.) Következik a 2. §. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a 2. és 3, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattad). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság 561. számú jelentése „a kir. törvényszékek és kir. járásbÍróságok székhelyeine^"eggrule

temék megImtározásáról" behyujtotf"o'28. sz. törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Ullmann Sándor, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az igazságügyi bizottság megbízásából szerencsém van a kir. törvényszékek és kir, járásbíróságok székhelyei és területei meghatározásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani, legyen szabad kiemelnem, hogy e javaslat sem valósítja meg a végleges birói szervezet egészét, (Halljuk!) hanem — szakítva az időről-időre meghosszabbított felhatalmazások rendszerével — intézkedéseiben csak biztosítani kívánja a királyi törvényszékek székhelyeinek állandóságát, a menynyiben ezeket a törvény védelme alá helyezi; a 56