Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-387

887. országos i'tlcs június 3-ám, kedden. 1890. 441 kezik a részletes tárgyalás, még pedig a törvény­javaslat czíme. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mély észrevétel nélkül elfogad­tatott. Olvassa áz 1. §-t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A tör­vényjavaslat tárgyalása után tűnt csak ki, hogy van még néhány, talán két vagy három olyan köz­ség is, a mely ezzel a bejelentéssel elkésett. Ennek következtében ezekre vonatkozólag világos sza­vakban külön kell intézkedni s azért a törvény­javaslat 1. §-ának szövegét változatlanul hagyva, bátor vagyok a t. háznak ahhoz egy toldást ajánlani. Elnök: A toldalék fel fog olvastatni. Balogh Géza jegyző (olvassa): „Ugyan­csak az 1890. évi szeptember hó 30-ig a pénzügy­ministernél bej eléntendők és ezen törvények alap­jántárgyalás alá veendők a községeknek az 1888. évi XXXVI. t.-cz. hatályba lépte előtt szerzett italmérési jogukra vonatkozó és az idézett törvény alapján érvényesíteni elmulasztott kártalanítási igényeik is. SpÓneF Andor: Tisztelt képviselőház ! Az első szakasz olyképeni módosítását szándékozom javaslatba hozni, hogy annak negyedik sorában a „vehetők" szó helyébe tétessék: „veendők". Nyilvánvaló ezélja a módosításnak az, hogy a törvény essentialis rendelkezésének kifejezésénél a facultativ forma helyett az apodictieus foglaljon helyt, mit szükségesnek tartok azért, mivel ha a szöveg a maga határozatlanságában fentartatnék, az utólagos tárgyalás, esetleg a kárpótlás meg­áll-ipításának jótéteménye az érdeklett felek bár­melyikétől indokolatlanul meg lenne vonható még az esetben is, ha ugyancsak az első szakaszban megállapított mindkét feltétel beteljesült, tudni­illik, ha az igény 1889. év végéig valamely ható­ságnál vagy felügyelőnél bejelentve és a tárgyalás alá vétel 1890. szeptember hó 30-áig a minister­nél írásban kérelmezve lett, Meg vagyok róla győződve, hiszen az indo­kolás is arra mutat, hogy ez nem állott szándé­kában a t. pénzügyminister urnak, midőn a főleg méltányossági tekintetekre visszavezethető tör­vényjavaslatot előterjeszteni méltóztatott, sőt azt is hiszem, hogy a végrehajtás fővonalán sem fog­nának talán e részben nehézségek felmerülni; de utóvégre is azt tartom, hogy az intézményeket, habár, mint a jelen esetben, pusztán átmeneti jel­legűek is, a törvények által contemplált rendsza­bályokat soha és semmi körülmények közt nem szabad egyes személyek belátásától vagy jóaka­ratától függőkké tenni és azért nem is kételkedem, hogy a t. pénzügyminister ur sem fog nehézséget látni abban, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a törvény intentióját szabatosan és határozott alakban kifejező módosításhoz, a melyet a mélyen K*FVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XVIII. KÖTET. t. képviselőháznak sziveg elfogadásra ajánlani bátorkodom. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző ^olvassa módosítványt). Csanády Sándor: T. ház! Miután azt hiszem, hogy nekünk népképviselőknek feladatunk, sőt mulaszthatatlan kötelességünk mindent megtenni a nemzet, a nép, a községek érdekében és miután a t. előadó ur módosítványa épen a községek érde­kében történik, én e módosítványt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az 1. §-hoz két módosítvány adatott be. Az egyi­ket beadta Spóner Andor képviselő ur, ki azt kívánja, hogy a negyedik sorban ezen szó helyett „vehetők" tétessék „veendők". Legelőször kérde­nem kell a t. házat, méltóztatik-e a bizottsági szö­gezést változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és igy a szöveg Spóner képviselő ur módosításával fogadtatik el. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e az elő­adó ur által javaslatba hozott azon szöveget, me­lyet a szakasz végére kivan alkalmazni — nagyon természetesen Spóner Andor képviselő ur már el­fogadott módosítványával — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elragadtatik és igy az előadó ur által javasolt szöveg hozzá fog tétetni az 1. §-hoz. (Helyeslés.) Következik a 2. §. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a 2. és 3, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogad­tattad). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részle­teiben is elfogadva lévén, harmadszori megszava­zása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság 561. számú jelentése „a kir. törvényszékek és kir. járásbÍróságok székhelyeine^"eggrule temék meg­Imtározásáról" behyujtotf"o'28. sz. törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Ullmann Sándor, az igazságügyi bizott­ság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­juk!) Midőn az igazságügyi bizottság megbízásá­ból szerencsém van a kir. törvényszékek és kir, járásbíróságok székhelyei és területei meghatáro­zásáról szóló törvényjavaslatot elfogadásra aján­lani, legyen szabad kiemelnem, hogy e javaslat sem valósítja meg a végleges birói szervezet egé­szét, (Halljuk!) hanem — szakítva az időről-időre meghosszabbított felhatalmazások rendszerével — intézkedéseiben csak biztosítani kívánja a királyi törvényszékek székhelyeinek állandóságát, a meny­nyiben ezeket a törvény védelme alá helyezi; a 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom