Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-387
: 887. országos ülés jnnius 3-án, kedden. 1890. 439 tását mentesítsük, hanem lehetőleg azt akarjuk elérni v hogy a ki a vásárba eladás végett hoz be italokat, az eladás révén ne vonassék adó alá. Ehhez hozzájárultam és Ígértem is, hogy valamint a mustraborok tekintetében vannak kivételes intézkedések, a végrehajtási utasításba a forgalom és kereskedelem érdekeinek és a törvény elvi határozmányainak megfelelőleg külön intézkedéseket fogok felvenni. De ennek oly interpraetatiót adni, hogy a vásárban ideiglenesen tartózkodók által elfogyasztott italok is mentesittessenek, tehát a regalejö védelemnek tulaj donkép leglényegesebb része az adó által elvonassék, nem volna helye és ehhez nem is járulhatok. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. ház! A kérdéshez kívánok szólani. Ha félreértés forog fenn, meg kell kisérlenünk, hogy azt tisztába hozzuk. At. minister ur kijelentette, hogy nem kívánja sújtani azokat, a kik pl. egy községen átvonulnak és esetleg szeszes italokat visznek magukkal. Ennélfogva, gondolom, azt sem kívánja sújtani, a ki bemegy a vásárra és cognacot vagy talán egy kulacs bort visz magával, hogy ott a vásártéren elfogyaszsza, vagy a ki búcsúra megy és visz magával a tarisznyájában szeszes italt. Hiszen az ilyen búcsúsok némely helyeken nem is mennek be a községbe, hanem kivül állanak meg s ott étkeznek. Ha most a t. minister ur nem magyarázza meg álláspontját, akkor az a bérlő minden bucsust meg fog ott büntettetni, mert talán mindeniknél fog találni egy bütykös bort, esetleg — uri embereknél — egy kis rumot is. A kérdés tehát az, hogy mi a czélja a minister urnak? Kivánja-e ezeket sújtani vagy nem? Meglehet, hogy Papp Elek t. barátom indítványa nem a kellő helyen van beillesztve, de hát akkor keressük meg a helyet, a hová való, hiszen ez nem oly nehéz kérdés, h& a czél csakugyan az, hogy ezeket ne sújtsuk. És igy a t. minster urnak nincs oka egyszerűen azt mondani, hogy ehhez már nem járul, mert az átvonulás és az ideiglenes o ; tt tartózkodás között különbség csakugyan van. Átvonul az, a ki a községen keresztülmegy. De ha én esetleg a vásárra megyek, nem vonulok át a községen, hanem megállok a vásárban s megint visszamegyek. Lehetnek olyanok, a kik kirándulnak oda, példának okáért innen a szomszéd községekbe. No kérem, ezeket a kirándulókat az illető bérlő mind megbüntetheti, ha bort visznek magukkal, ha meg nem magyarázzuk ezt a kérdést. Méltóztassék ezt tehát meggondolni és ennek kifejezést adni, nehogy zavarok és kellemetlenségek következzenek be. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t házat, méltóztatik-e Papp Elek képviselő urnak azon almódosítványát, hogy az „átvonulok" szó után a Polónyi Géza képviselő ur által javaslatba hozott szövegbe beleillesztessék : „vagy ideiglenesen ott tartózkodók", igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az almódosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el az almódosítványt. Az f) és g) pontok nem támadtattak meg, tehát kijelentem, hogy elfogadtatnak. Az utolsó bekezdéshez Papp Elek képviselő ur azon módosítást adta be, hogy „ 10 forinttól 100 forintig" helyett tétessék „1 forinttól 100 forintig". Kérdem a t. házat, fentartja-e ezen módosítással szemben a bizottság szövegezését változatlanul, igen vagy nem? (Nem!) Nem tartátik fenn s igy erre nézve Papp Elek képviselő ur módosítása elfogadtatik. Következik a 10. §. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 559. számú jelentése „az 1887. évi közösügyi szárszámadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, az 1888. és 1889. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pótlólag fizetendő összegekről, a rendkívüli katonai óvintézkedések költségeire megszavazott 2,674.000 forint póthitelből Magyarországra eső összeg fedezéséről, valamint az 1888. évi határvám-bevételek visszamaradása folytán a magyar korona országai által, fedezendő kiadásról" czímű törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója í T. ház ! Ebben a törvényjavaslatban összesen 3,206.363 forintnak az 1889. év terhére való elszámolására kér felhatalmazást a pénzügyminister ur. Ez az összeg keletkezik a közösügyi póthitelekből és illetőleg a vámjövedék visszamaradása folytán keletkezett hiányból részben 1887-ből, részben 1888-ból, részben pedig 1889-ből. Törvényhozási intézkedés azért szükséges, mert egyfelől ezek a törvénybe iktatott költségvetéseket meghaladták, másfelől pedig azért, mert az elszámolás nem történhetik meg mindenikre nézve azon évre, a melynek terhére a költségek megszavazva voltak, miután azl887-iki és 1888-iki zárszámadások már lezárattak. Ennek következtében a felhatalmazás oda terjed ki, hogy az egész összeg az illető ezímeken az 1889. év terhére számoltassák el. Tisztelettel ajánlom a törvényjavaslatot
