Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

386. országos ülés június 2-án, hétfőn. 1890. 431 phylloxeravész által, mely ily finomabb borokat termel. Kerti borokat jövőre is termelhetnek olcsóbban, homokos helyeken, de hegyeken kény­telenek lesznek a szőlősgazdák igen tetemes beru­házásokkal újítani meg szőlőiket, helyes tehát, ha ezeknek a belföldi boroknak piaeza lehetőleg szélesittetik és biztosíttatik. Ezen felfogást a t. pénzügyminister úr is helyesli és azt mondta, hogy habár ezeket a borokat nem is lehet csemege­borok neve alá sübsuimnálni — ezek asztali borok lévén — ő belátja ezen indokok helyességét, de miután az utóbbi időben, amint említette, a fűszer­kereskedők által árult belföldi borok árát teteme­sen, jelesen 1 írtról 60 krra leszállította, nem látja magát indíttatva további leszállításhoz hozzájárulni. Ezen egyetlen egy indok ellenében bátor vagyok hivatkozni a tényleges állapotra és arra, hogy mi volt 1888: XXXV. t.-cz. előtt megálla­pított borok ára. Előttem van a belügyministernek 1876. deczember 31-én 59.560. sz. alatt kibocsá­tott rendelete, a mely az italmérési jog gyakor­latára és az e részben felmerült kihágásoknál köve­tendő eljárásokra vonatkozik és azt szabályozza. Ezen rendeletnek mindjárt második pontjában vilá­gosan ki van mondva, hogy az olyan borok, a minőket én említettem, t. i. honi csemege borok­nak olyan borok tekintendők, a melyek ára leg­alább 60 krban van megszabva. Ugyanezen intézkedés foglaltatik a végrehajtási rendeletben és én a g} akorlatból tudóin, hogy 1876. óta ez mindenféle módosításon is ment keresztül, de épen a bor árakat illetőleg, folytonosan változatlanul érvényben maradt. Ennélfogva a törvény életbe lépte előtt a forgalomba hozott hazai borok ára 60 kr. volt és nem 1 frt. Én tehát azon indokok alapján, melyeket a t, pénzügyminister ur is helyesel, indítványozom, hogy miután a közelmúltban nem történt leszállí tás ezen áraknál, ezen leszállítás most eszközöltes­sék és pedig 60 krról 40 krra. Ezzel eléretik, hogy jövőre a jobb hazai borok, a melyek terme­lése olyan jelentékeny nehézségekkel küzd és nagy áldozatokat kivan, ez által is támogattassék. Ezzel szemben az általános tárgyalás alkalmá­val felhozatott, hogy ez ellen a regalebérlők a meg­kötött szerződésekre hivatkozván, esetleg felszólal­hatnának. De miután ebben a törvényjavaslatban, a melynek legnagyobb része már el is van fogadva, az italmérési jog bérlői számára oly kedvezmé­nyek adatnak, a melyek az eddigiekhez nem is hasonlíthatók, azt hiszem, ez irányban sem forog­hat fenn semmi aggodalom. Ennélfogva el lévén hárítva azon egyetlen ellenvetés, a melyre aminister hivatkozott, bátor­kodom a jelen szakasznál módositványomat beter­jeszteni, mely oda irányul, hogy a 7-ik §-nak az 5-ik lapon levő első bekezkedése helyett, a mely csupán honi csemegeborról szól, a következő szö­veg iktattassék be: „Kis mértékben elárusítható honi finomabb asztali bor árának literenkint leg­alább 40, a csemege borénak legalább 60 kraj­czárban kell megszabva lennie, ebben az árban a palaczk értéke is benfoglaltatik, mely azonban literenkint 10 krajezárt meg nem haladhat." Bátorkodom ezen módosítványt a t. háznak becses figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfelöl, Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Már az általános vita folyamán bátor voltam jelezni, hogy jóllehet az 1874. óta fennálló sza­bályzat szerint a esemegebor ára 1 forinton és 60 krajczáron alul soha sem volt, tényleg 40, sőt 36 krajczáros bort is árulnak fííszerkereskedésekben. A kereskedelem tényleges viszonyaira való tekin­tettel tehát ezen módosh"váuyhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) A szerkezet szempontjából azonban azt volnék bátor ajánlani, hogy az a módosítvány, melyet Mudrony t. képviselőtársam adott be s mely a zárt edényekre vonatkozik, a 7. §. első bekezdésének végére tétessék, (Helyeslés.) igy azután vonatkoznék valamennyire s ez esetben a többi módosítványok ugy vétetnének föl, a mint a t. képviselő ur javasolta. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 7. §-hoz négy módosítvány adatott be; azt hiszem, legczélszerűbb lesz e módosítványokat az illető bekezdéseknél tárgyalni. A pénzügyminister ur által Mudrony kép­viselő ur első módosításán tett változtatása szerint az első bekezdés maradna ugy, a mint van, egész addig, hogy „árusíthatják", azután jönne ^parafa­dugóval és érczkupakkal vagy a czég pecsétjével ellátott zárt edényekben". Kérdezem tehát a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítványnyal szem­ben az eredeti szerkezetet fentartani? (Nem!) Az nem tartatik fenn és igy kijelenthetem, hogy a t. ház a módosítványt elfogadja. Az a) ponthoz Graál Jenő képviselő ur azon módosítást adta be, hogy annak szövege helyett tétessék: „honi, finomabb asztali csemege és kül­földi bort". Kérdem tehát a t. házat, méltózta­tik-e, szemben ezen módosítással, a bizottsági szövegezést fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Nem tartatik fenn és igy a módosítás elfogad­tatik. A b) pont meg nem támadtatván, elfogad­tatik. A c) ponthoz Mudrony képviselő ur azon módosítást adta be, hogy a „szilvóriumot" szó­hoz tétessék hozzá: „és egyéb különleges pálin­kát". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módo­sítást elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) El­fogadtatik. A d) ponthoz Mudrony Soma képviselő ur azon módosítást adta be, hogy ezen szavak helyett „0­5 liternél nem kisebb mennyiségben"

Next

/
Oldalképek
Tartalom