Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

888. országos ülés jnnins 2-áB, hétfőn. 1890. 425 borok alatt azon borok értendők, melyek a vámterületen kívülről hozatnak be, szóval, hogy az osztrák borok nem foglaltatnak a külföldi borok elnevezése alatt. Itt megint nem utalok a fennálló vám- ég kereskedelmi szerződés azon rendelkezésére, mely az osztrák árüezikkeket a mieinkkel egyforma bánásmódban kívánja részesittetni, hanem csak arra, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése előtt, tekintet nélkül arra, fennmarad-e vagy nem, e határozmány szóról szóra, ugy, mint e törvényjavaslatban fel van véve, fennáll változatlanul már 1836. óta. Ismételtetett számtalan kormányrendeletben, legutóbb a belügyminister 1874-iki rendeletében, a mely szó szerint minden iíjítás, minden újabb közjogi sérelem nélkül az 1836. óta fennálló állapotnak megfelelően vétetett fel e törvényjavaslatba. Nem foglalkozom tovább ezen, inkább fennálló törvényeink hézagos ismeretére, mint e törvényjavaslat hiányos dispositióra alapított ellenvetésekkel, hanem áttérek egy másik szempontra, melyet Horánszky Nándor képviselő ur hozott fel: hogy tudniillik az egészségi szempont mily óriási módon van veszélyeztetve ez intézkedések által. Ha a t. képviselő ur figyelemmel kisérte volna azon intézkedéseket, a melyeket a kormány tett és melyek ugy a kormány rendeleti lapjában, mint a hivatalos lapban közzététettek : tudná, hogy újabban is történtek a bel- és pénzügyministerek részéről épen az egészségi szempontok megóvása végett átfogó és czélhoz vezető intézkedések. (Ugy van! jőbbfélől.) De hogyha ily rendeleteknek nagy hatályt nem tulajdonít is, ugy mindenesetre tudnia kellene a t. képviselő urnak — mert hisz beismerte, hogy nagyrészt a községekre lett ruházva az italmérési jog — hogy akkor, midőn a községek nagy részére ruháztatik az italmérési jog, ezzel a hivatott é; nézetem szerint leghatályosabb tényező: a helyi hatóság vonatik be egészségügyi szempontok megóvása végett az italmérési jövedék hasznosításával, a mely erre első sorban van hivatva s amelynek ez első sorban képezi feladatát, (ügy van! jőbbfélől.) Még Kricsfalusy Vilmos képviselő ur intézett hozzám néhány kérdést, a mely részben összefügg azzal, a mit Horánszky Nándor képviselő ur hozott fel, tudniillik, hogyha a 6. §. azon dispositiója áll, hogy csak más beszedési körzetből nem szabad szeszt behozni, de ugyanazon körzetben szabad, ugy, hogy még a nem mezőgazda is beszerezheti azt saját részére, akkor tulajdonkép miben áll a mezőgazdáknak nyujtott kedvezmény ? Hogy miért nem lehetett itt a saját beszedési körzetben eladott szeszre is kiterjeszteni a javaslat intézkedését, ennek egyszerű oka az, hogy ez nem fogyasztási adó törvényjavaslat, hanem oly italmérési adójavaslat akar lenni, a mely a forgalmat tartja KÉPVII. NAPLÓ. 1887—92. XVIII. KÖTET. evidentiában. Itt az adószolgáltatásokat, tilalmakat és mas korlátozásokat fel lehetett állítani az egyes beszedési körök közti forgalomban, de nem az ugyanazon beszedési körzetben előforduló átruházásokra nézve. Igaz, t. ház, hogy az a mezőgazda, ki saját beszedési körzetében szerzi be a szeszt, engedélyt nem kénytelen szerezni; igaz, hogy azt más is beszerezheti, mint mezőgazda, de azért mégis lényeges kedvezmény a mezőgazdára az, hogy nemcsak helyben szerezheti be, hanem más beszedési körzetből is adómentesen viheti be a szeszt a saját, illetőleg más beszedési körzetbe ; hogy a mezőgazda ugy más, mint saját körzetében, adóköteles féltől adómentesen szerezheti be a szeszt, ugy, hogy az illető az adó leírása mellett adhatja azt a mezőgazdának. A mi azt a kérdést illeti, melyet Kricsfalussy Vilmos képviselő ur felhozott, hogy lakodalmak és betegségek esetében minő dispositio lesz, én azt hiszem, hogy e tekintetben sem hagynak fenn a javaslat intézkedései semmi kételyt. A 6-ik §. második bekezdése azt mondja: ki 100 literen alul visz be szeszes folyadékot, ezután az adót megfizetni köteles. Nem tesz tehát különbséget betegségek és lakodalmak esetére való bevitel közt. Kétségtelen tehát, hogy az 1832: VI. törvényczikken alapuló kedvezmény ezen törvény által hatályon kivül helyeztetik. Végül még a jövedéki eljárásra vonatkozólag, melyet Kricsfalussy Vilmos képviselő ur felemlített, azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy erre nézve az előtanulmányok megtörténtek és egy kész javaslat, a mely előkészíttetett a pénzügyministeriuinban, most az igazságügyminister ur felülbirálata alá bocsáttatott, ugy, hogy remélhető, hogy ezen jövedéki eljárási javaslat, ha nem is a legközelebbi időben, de miadenesetre nem sokára elő fog terjesztetni, mert ha sürgős is ez, de a sok teendő közt még sem ismerhetem el ezt oly imminens sürgősségűnek, hogy legközelebb életbeléptetését kilátásba helyezhetném. Ez tehát mindenesetre azon feladatai közé tartozik a kormánynak, a melyeket előkészít és a törvényhozástól nyert felhatalmazásánál fogva rendeleti utón érvénybeléptetni kötelességének tart. Engedje meg ezek után a t. ház, hogy az időközben megjelent Polónyi Géza képviselő ur által felhozott néhány kérdésre adjak még választ. Először is a t. képviselő ur a fölött fejezte ki csudálkozását, hogy egy nem rég életbeléptetett törvényhez már hányadik novellát terjesztjük be és ebből az előrelátás hiányát akarja constatálni.. Ha ezen javaslatra nézve talán ezt el is ismerném, de a másik javaslatra nézve, mely a pótlólag bejelentett regalemegváltásokra vonatkozik, nem ismerhetem el e vádat, mert a i képviselő ur sem gondolja helyesnek, hogy egy törvényben kimondjuk azt, hogy április 30-ikáig köteles vagy igényedet be54