Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

386. országos ölés június 2-án, hétfőn. 1890. 423 szerint, t. ház, nem lehet azt mondani, hogy a bérlők érdekéhen történt a javaslatnak előterjesztése. A bérlőknek is hasznára fog ez szolgáim; de főleg és kizárólag az államérdekének fog ez jayára válni, a mennyiben ezen jövedelemnek hasznosítását ngy jelenleg, mint a jövőre is bizto­sítani fogja. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Már a múlt alkalommal is volt szerencsém érinteni, hogy már a folyó évben lesz gondom arra, hogy ez a törvény ne egyoldalúlag csak a bérlőknek váljék javára, ha­nem hogy az államkincstárra nézve is megfelóleg hasznosíttassék olyképen, hogy az állam részére is élhessek a felmondás jogával ottésakkor.aholsa mi­kor látom,hogy nagyobb eredményeket tudokelérni. És másodszor az állam részéről fogom hasznosítani annyiban, a mennyiben, mint a múltkor is voltam bátor megemlíteni, az árak szabályozása iránt már is intézkedtem körlevélileg s mihelyt az adatok kezemnél lesznek, a kizárólagos jog alapján szer­ződésileg fogom biztosítani azt, hogy túlságos árakkal a közönség ki ne zsákmányoltassék. Meg­jegyzem ugyan, hogy bármily korlátokat szab is e törvény az egyes körzetek közt, mégis a szeszes folyadékban oly forgalmat biztosít, hogy ezen for­galom még mindig szabályozólag fog hatni az árra nézve, ugy, hogy túlságos árfelemelésről szó sem lehet, mert a minősített italoknak bevitele megengedtetvén, ezen minősített italok ára képezi a határt, a mely fölé a közönséges italok ára fel nem emelkedhetik. De még a törvényben rejlő és a forgalom által előidézett természetszerű árszabályzaton még szerződésileg is biztosítani kívánom azt, hogy a bérlő ne legyen jogosítva túlságos áron adni a közönségnek a pálinkát, a mint ezt már szerződé­sileg biztosítottam is a nagy bérlőknél, kikkel szemben ki van kötve, hogy 42—46 kr. legyen — gondolom — a 44 fokú pálinkának az ára. Ha pedig a nagy bérlők ezen áradatok ellen véte­nének, legyen meggyőződve a t. ház, hogy a mennyiben tudomásomra jutnak az e tekintetben! visszaélések, én teljes szigorral fogom a szerző­désből folyó következtetéseket irányokban levonni. (Élénk helyeslés.) Megjegyzem egyébként, hogy a pálinkára nézve felhozott magasabb áremelkedés csak teg­nap délelőtt jutott tudomásomra; igy tehát még ez ideig ezen panasz ellenében nem is tehettem intézkedést. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel kapcsolatosan nem hagyhatom észre­vétel nélkül azt sem, a mit Csatár Zsigmond kép­viselő ur jónak látott ezen nagy bérlőkre nézve felhozni. Hogy mit mondott 6' egyes képviselő urakra vonatkozólag, hogy azok mennyiben osz­tályosak, mennyiben nem, az nem tartozik reám, mert hiszen, a mint Hegedüs Sándor képviselő ur is rámutatott, ezek az urak elég emberek arra, üogy a saját nevükben megfeleljenek; de ezen vádak egy részére, mely a kormány működését is tingálja, határozottan reflectálnom kell. (Halljuk! Halljuk!) És ez az, hogy a leghatározottabban tilta­koznom kell azon feltevés ellen, hogy a kormányt bármely körülmények között a közszempontokon kivül, bármely más magánérdek is indította volna e törvényjavaslat előterjesztésére. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez ellen a kormányzat, saját inten­tióim s törekvéseim tisztasága és saját eljárásom szeplotlensége érdekében tiltakozom, (Zajos he­lyeslés jobbfelől) mert e vádat visszautasítani nem­csak jogom, hanem egyúttal állásomból folyó kötelességem is. (Zajos helyeslés és tetszés a jobb­oldalon,) Ezek után a Csatár Zsigmond képviselő ur áltil felhozottakkal, a miket különben sem vehetek egészen komolyan, mert azt hiszem, hogy a kép­viselő urat mindenek fölött azon intentio vezette, hogy egy kis mulatságos episódot hozzon itt elő a házban, foglalkozni fölöslegesnek tartom. (He­lyeslés.) Áttérek tehát általában azokra, a mik e törvényjavaslat ellen felhozattak. (Halljuk! Halljuk!) " A fő- és alapindok, a mit e javaslat ellen felhozni méltóztatnak, az, hogy e törvényjavaslat nincs kellőleg előkészítve. Erre nézve ismétlem, t. ház, hogy én a törvények előkészítésénél egy olyan ideális tökéletességután törekszem, hogyha azzal hasonlítomössze ej avaslatot, el kell ismernem, hogy ez nincsen ugy előkészítve, amint én törvény­javaslatot előkészíteni szeretnék. De midőn még csak igen rövid idei tapasztalatok után azon kény­szerhelyzetben vagyok, hogy a fennálló törvényen az általam érintett indokoknál fogva módosítá­sokat tegyek, hacsak milliókig menő haszon­elmaradás esélyeinek nem akarom az államkincs­tárt kitenni; de midőn ezen, más úton nem is pótol­ható jövedelmi forrásokat minden körülmények közt ki akarjuk tárni és hasznosítani az állam­kincstár javára és a legszükségesebbekre szorít­kozva, ezen novellával kellett eíőállani: (Helyeslés a jobboldalon) tudom, hogy vannak még olyan kér­dések, melyek szabályozást igényelnek, hiszen, hogy többet ne mondjak, magam is naponta tár­gyalok például az átvonuló katonasággal menő markotáuyosok regale-kütelezertsége iránt, a mi szintén igen nagy viszásságokra és — mond­hatnám — igen nagy összeütközésekre szolgál­tatott alkalmat. De épen azért, mert e kérdés nincs megfelelőleg előkészítve, tartózkodtam ez irányban e törvényjavaslatban intézkedést fel­venni, hanem szorítkoztam csakis arra a két három pontra, a mit a jövedék érdekének megóvása végett már most kereszíülviendőnek tartok. (Helyeslés a jobbóllalon.) De, ugy látom, hogy a törvény­javaslat ellen felhozott azon vád, hogy az nincs megfelbleg előkészítve, nem is annyira a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom