Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-366
86(5. országos ülés május 8-án, szombaton. líflW, : 366. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1890. évi május hó 3-án, szombaton, Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés Miksa Elet szabadság-kéréséről Az indítvány-és interpellafcióskönyv felolvasása. A királyi Ítélőtáblák és kir. ügyészségek szervezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása és elfogadása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Josipovich Imre, gr. Baross Gábor, Szilágyi Dezső. gr. Csáky Albin, b. Féjérváry Géza és b. Orczy Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét Josipovich Gréza jegyző ur fogja vezetni A javaslatok mellett szólni kívánókat Szathmáry György, az azok ellen jelentkezőket Madarász József jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Josipovich Géza jegyző (olvassa] a május hó 2-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Miksa Elek képviselő ur levelét, melyben egészségének helyreállítása czéljából hat heti szabadságidőt kér. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik azt megadni. (Helyeslés.) Az elnökségnek több előterjesztése nincs; más előterjesztés sem lévén, következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend: a kir. ítélőtáblák és kir. ügyészségek szervezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Madarász József jegyző: Csatár Zsigmond! Csatár Zsigmond: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ne csodálja senki sem a t. házban, sem a házon kivül, hogy ha ezen nagy horderejű törvényjavaslat tárgyalásánál minél többen felszólalunk. Tenni kell ezt annál is inkább, mert itt oly alkotás czéloztatik keresztülvitetni, melynek hosszú életet nem biztosíthat még az sem, a ki annak ez idő szerint életet akar adni. Ebből a szempontból kiindulva, bátorságot veszek magamnak csekély tehetségemhez képest, hogy előterjesztést tegyek arra nézve, miszerint kérjem a t. ház bölcsességét, hogy ezt a törvényt, mint olyant, a melyre szükség egyáltalában nincs, elfogadni ne méltóztassék. Ne idézzünk elő örökösen olyan toldozást-toldozást, a mely hasonlít a máról-holnapra való élethez, de tartós állandóságot egyáltalán nem biztosít. T. képviselőház! A múltnak hagyományaival előbb vagy utóbb le kell számolni és minden olyan dolgot, a mely akadálya a baladásnak, ennek útjából el kell távolítani. Minden olyan rendszert, a mely túlélte magát, meg kell szüntetni és igy a perrendből az irásos eljárást örökre cassálni. Szükség, égető szükség, hogy ugy büntető-, mint polgári ügyeinkben a szóbeliség, a nyilvánosság minél előbb életbeléptettessék és annak jótéteményeiben és áldásában 5*
