Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-386

8S6. orszAgos : ülés jnuíns 2-ánj hétfőn. 189&­421-'' Csanády Sándor: Senki sem mondta, hogy az! : •. Gulácsy DezsÖ: Ha senki sem mondta s ekkép gyanúsítás nem terhel, azt hiszem, hogy fel­szólalásom tökéletesen felesleges s igy elállók á további szótól. (Helyeslés.) Elnök: T. képviselőház! Ha valaki oly álta­lánosságban emel vádakat, mint Csatár Zsigmond képviselő ur, nagyon természetes, hogy épen azok, a kik-a helyi viszonyoknál fogva közelebb esnek az illető vidékhez, könnyen megtámadva érezhetik magukat és igy nem is csodálom, ha a t. képviselő ur felszólalt; de az előadó ür nem mondotta, hogy az illegő beregi, mármarosi kép­viselőket bármi tekintetben érinti ez az ügy. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Báró Kaas Ivor! Báró Kaas Ivorjj: T. ház: Személyes kér­désben és félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása érdekében kérek röviden szót. Midőn első izben szóltam, nem hoztam fel senkinek sem a nevét; de hivatkozás történt reám az előadó részéről, hogy oka vagyok annak, hogy Csatár Zsigmond képviselő ur felhozta Sigmond Dezső képviselő ur nevét is, kapcsolatban azután ezzel a polémiában az ő nevét is. Ez által felhiva, nyilatkoztam a dolgokról, a mik Mármaros és Bereg vármegyékben történnek és hivatkoztam a háznak bereg- és mármarosmegyei tagjaira, hogy ők az állítottakat helyeseknek conslatálhat­ják. Eszem ágában sem volt, valamint Krics­falussy Vilmos képviselő urat nem, sagy Gruláesy képviselő urat sem azzal gyanúsítani, hogy bármi módon érdekelve vannak, hogy stíllé Compag­non-okezen üzletekben. (Helyeslés a baloldalon) De ha ilyen üzletek előfordulnak, hogy azok e házban szóba hozassanak, azt igenis szükségesnek tartom, mert a törvények tiszteletét és a képviselő­háznak önmaga iránti tiszteletét első sorban ezen testülettől várom és követelem. (Helyeslés.) És hogy szól a törvény ? Áz incompatililitási törvény 2. §-ának b) pontja következőleg szól: „A kormánynyal szer­ződési viszonyban álló vállalkozók, a mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy veszteséggel van egybekötve". Ineompatibilis tehát a törvény világos szavai szerint ugy az, a ki direete szerző­dik, mint az, a ki oly ezég tagja, mint Sigmond Dezső képviselő ur, a mely czég a kormánynyal szerződési viszonyban, nyereséggel vagy veszte­séggel jiró vállalatot folytat. Ezért kívántam, hogy ezen eset szóba hozassék; a stil'le Compag­non-ok pedig, ha vaunak, a mit én nem bizonyítok, nem tudok, nem állítok, végezzék el a törvénynyel való collisiót saját lelkiismeretükkel. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! A házszabályok 133. §-a értelmében, ugy hiszem, méltóztatik a házban nyílt ülésben hejelentettincompatibrütási esetet az ösz­szeférhetlenségi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szó­lani senki sem kivan, a vitát bezárom. Wekerle Sándor pénzügyminister: ,T. képviselőház! Miután ä vita folyamán több oly kérdés érintetett, melyre nézve a t. ház előtt' egész őszinteséggel az indokok felsorolása mellett is nyilatkozni kötelességemnek tartom, de más­részt mivel a vita folyamán egyes direct kérdések is intéztettek hozzám : mielőtt az indítványokat beadott t. képviselő urak jogukkal élnének, hogy újólag felszólaljanak, kénytelen vagyok a't. ház becses figyelmét néhány perezre igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor: A vita már be van zárva! Wekerle Sándor pénzügyminister: Akkor módjukban lesz szólani a részletes vita folyamán. A mi először is azt a incidenst illeti, mely ' felhozatott, hogy az ország több részében általá­nos, egész megyékre kiterjedő bérletek útján léit a kizárólagos italmérési jog hasznosítva, már az általános költségvetés folyamán részletesen voltam bátor ezen kérdésről itt a házban nyilatkozni. Ha jól emlékszem, három megyében van ilyen nagy bérletek útján az italmérési jog hasznosítva. Besz­tercze-Naszódmegyében az ottani összes szesz­gyárosok vették bérbe az italmérési jogot. Meg­jegyzem, hogy ezen szeszgyárosok — a szám­adatokra praecise nem emlékszem — a megyének nyolczvíUi és egynéhány községe közül hetvenben korábban is bírták már az italmérési jogot, most még azon tiz és egynéhány községben, a melyben addig nem birtak, ruháztatott rájuk äz ital­mérési jog. Ugyanezen eljárást voltam kénytelen követni Beregh vármegyében, a hol szintén a szeszgyáro­sok bérelték ki az italmérési jogot. Mind a két megyében azért, mert a községek útján nem tud­tam oly eredményt elérni, a mely a minden való­színűség szerint adandó kártalanítás után fizetendő kamatnak, törlesztési hányadnak és kezelési költ­ségnek megfelelt volna. Ugyanez volt az eset Már­maros megyében is. És hogy itt ez az eset állott elő, igen meglepett, mert ha visszaemlékszem azokra, mik a regale-kártalanítási törvény tár­gyalása alkalmával felhozattak, ugy tudom, hogy a bizottságban épen Kricsfalussy képviselő ur figyelmeztetett arra, hogy Márinarosmegyében az a bérösszeg, melyet szerződésileg bevallottak, a valódi bérösszeg csak egyik jelentéktelen részét képezi és hogy ott a szerződésileg bevallott bér­összegen túl még titkos kikötések útján jelenté­keny jövedelme volt a jogosultaknak, illetőleg a bérlőknek, a melyet — ha jól emlékszem — az • izraelita hitközség czéljaira fordítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom