Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-385
385. országos ülés május 31-én, szombaton. 1890. 393 a mellett is, hogy a törvényjavaslatba felvétessék az, hogy a kereskedők asztali borokat 40 kr, minimalis ár mellett adhatnak el; debocsánatottkérek, ha azután a t. képviselőur meghallgatja azon érdekelteket, a kiket szerinte én nem hallgattam meg és ebben ő körülbelül nem jól tájékozódott, t. i. a bortermelőket: akkor igenis sok olyan hangot fog hallani, a mely a mellett szól, hogy legalább a közönséges asztali borok árulására nézve ne adjunk a kereskedőknek privilégiumot, ne adjunk további kedvezményeket, hanem hagyjuk meg ezt a bortermelőknél, a kik az ár tekintetében korlátozva egyáltalán nincsenek. Szederkényi Nándor: Nincs olyan bortermelő ! Wekerle Sándor pénzügyminister: Szederkényi képviselő ur vörös borának literje 60 kr., ez tehát nem esik az alá. (Derültség.) De nemcsak egri bor terem ám, hanem van igen sok bortermelő, a ki sokkal olcsóbban adja a borát. Csak méltóztassék olyan vidékekről is tájékozást szerezni, a hol nem drágább, hanem olcsóbb fajta borok teremnek. De hogyan áll a kérdés, t. ház, ezen borárakra nézve ? (Halljuk ! Halljuk !) Ugy áll, hogy egészen a folyó év elejéig a minimalis borár literenkint 1 forintban volt megállapítva;, ezt az árt leszállítottam folyó évi január 1-től kezdve 60 krajezárra; itt tehát az utóbbi három hónapban már is 40 kraj czárnyi árcsökkenés lépett administrativ utón életbe. Ezzel a lényeges csökkenéssel szemben nem érezhetem magamat indítva — bár elismerem, igen sok érdek kielégítése szempontjából még talán további leszállítás is igazoltnak tűnhetik fel — a különben is 1 forintról 60 krajezárra leszállított árnak további mérséklését kezdeményezni. Ezek előrebocsátása után kérem a törvényjavaslatnak nem a napirendről való levételét, hanem általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadását. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk !) Azok után, a miket a t. pénzügyminister ur a törvényjavaslat védelmére felhozott, legyen szíves a t. képviselőház megengedni, hogy a törvényjavaslatra vonatkozólag én is néhány észrevételt tegyek. (Halljuk!) Hitem és felfogásom szerint ez a törvényjavaslat, ha nem is substratumában, de intézkedéseiben oly súlyos rendelkezéseket tartalmaz, (Élénk helyeslés balfelől) a melyeket én a magam részéről concedálni semmi esetre nem fogok, ámde nincs is reá szükség, ha csak azon szempontokat akarjak orvosolni, a melyeken a törvényjavaslat nyugszik s a melyeket a t. pénzügyminister ur felhozott. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Legelsőben is kijelentem, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy a magam részéről szívesen hozzájárulok minden olyan intézkedéshez, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVIII. KÖTET. a mely azt a két czélt tartja szem előtt, hogy tudniillik egyfelől a visszaélések megakadályoztassanak, másfelől pedig hogy az egyik italmérési körzet a másik italmérési körzetnek természetes jövedelmeit ne csonkítsa. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ámde, t. képviselőház, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem az a czélja, vagy legalább nem kizárólag ez — mert elismerem, hogy visszaélések is forognak és foroghatnak fel — azt maguk a törvényjavaslat intézkedései igazolják. (Helyeslés balfelöl.) Mert vájjon mi köze van a visszaélésekhez annak, hogy a szeszfogyasztás ezen törvényjavaslat szerint, egy esetnek, tudniillik a mezőgazdák által használható adómentes szesznek kivételével monopóliummá tétessék? (Igás! Ugy van! balfelől.) Vagy mi köze van, t. ház, a visszaélésekhez azon rendelkezésnek, hogy egy hektoliteren alóli bor és sör csak az adó megtérítése mellett vitethetik be egyik körzetbői a másikba ? Hiszen ez nem olyan természetű intézkedés, a mely a visszaélések ellen volna irányozható. (Igás! Ugy van! balfelől.) Ezeknek az intézkedéseknek a czéija és rendeltetése esak az lehet, hogy a regale-bérloknek a jövedelmei fokoztassanak, (Ugy van! balfelől) fokoztassanak egyfelől azon szigorú intézkedések által, a melyek, mint mondám, a szeszfogyasztást úgyszólván monopóliummá teszik, másfelől pedig az adónak azon kiterjesztése által, hogy ezentúl a bor és sör után egy hektoliteren alóli mennyiségben az adó mindenki által szintén megtérítendő leend, ha az az egyik körzetből a másikba átvitetik. (Ugy van! balfelöl.) Ezek, t. képviselőház, mutatják azt, hogy a törvényjavaslat indokolása nem fedezte fel teljesen azon intentiókat és törekvéseket, a melyeket a t. minister ur ezen javaslat által elérni akar, hanem ennek más és főrendeltetése az, hogy az italmérési jövedelem fokoztassék, (Ugy van! balfelől) még pedig oly helyeken, a hol már a szerződések megkötve vannak, az állam direct jövedelmeinek fokozása nélkül, tisztán a bérlők érdekében. (Igás ! Ugy van ! balfelől.) Megengedem, hogy azon túl, ha a szerződések le fognak járni, a maga hasznát ezen intézkedések folytán az állam is ki fogja venni, de ismétlem, hogy egyelőre ott, a hol az italmérés már haszonbérbeadás utján kiadva van, ott ezen intézkedésekből az állam közvetlen hasznot húzni nem fog. (Helyeslés balfelől.) Ebből kifolyólag, t. képviselőház, meg kell jegyeznem a t. minister urnak, hogy valamiut én az italmérési adóról szóló törvény megalkotásakor sem voltam azon véleményben, hogy az helyes alapokon nyugszik: ugy ma sem osztozom abban és e nézetem helyességének semmi sem képezheti nagyobb és fényesebb bizonyítékát, mint ezen javaslat, a mely mutatja, hogy már néhány hó 50
