Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-382

314 *^* országos ülés májas 28-ái), szerdán. t890. érdemes fia, a haza polgárai közül kiszorittassék. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez már érv, ezzel S2emben 10 év tapasztalataiból kellett volna érvet felhozni arra, hogy mi haszna van a nemzetisek a 31. szakaszból, vagy mi kárt hárított az el ? De ezzel az érvvel és az ide irányuló bizonyítással eddig a t. többségnek minden szónoka adós maradi. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Azt monda a t. képviselő ur : Európa nagy és kisállamai, mindent összevéve, körülbelül egyenlő arányban állanak törvényhozásuk terén mi mellettünk és ő mellettük. Megengedem, sőt azt is megengedném, hogy Európa nagy és kis államainak többsége legyen a törvényhozási példákban önök mellett: ámde tegyük fel, hogy az angol parliament törvényt hoz, pl. hajózási vagy más kérdésben, vájjon az angol államférfi, vagy a ministerelnök, vagy az ellenzéki vezér először is előveszi-e a Gothai Almanachot azért, hogy megtudja, hogy a többi államok statistikája hogyan ál] ebben a kérdésben ? (Élénk derültség és tetszés a szélső baloldalon.) Talán a törvényhozási ratiót és motívumot onnan meríti az angol törvényhozó, hogy a magyar parliamentben Dárdai Sándor és Tisza István hogyan nyilatkozik? (Élénk derültség a szélső baloldalon. Ellentmondások a jobboldalon.) És az, a ki mint az igen t. képviselő ur egész politikai pályáján mindig komolyan törekszik a kérdés igazi érdeme szerint állapítani meg szavazatát, egy ily törvényhozási kérdésben megengedheti-e magának, hogy nem tudom én miféle törvényhozások példáit, mint katonákat sorba állítva egymás mellett, ittegy ezred, ott egy ezred, melyiknek van több embere, több puskája és e szerint alakítsa meg saját meggyőződését? Hiszen a kérdés elvégre is az, hogy mit kivan a magyar nemzet érdeke, érzelme és felfogása ? (Igaz! Ugy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) Már pedig, ha erre az alapra állítjuk ezt a kérdést, akkor azt hiszem, hogy a Gothai Almanach szerint Európa kis és nagy államainak törvényhozásai mily rendben sorakoznak ezen kérdés körül, itt figyelembe venni nem lehet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy visszaható erőt akarunk tulajdonítani a törvénynek, mert ki akarjuk terjeszteni annak dispositióit oly egyénekre is, a kik már nem magyar állampolgárok. Az, hogy visszaható ereje van-e valami törvénynek, ez más kérdés, mint az, a mit a t. képviselő ur itt értetni akar, hogy t. i. mi kiterjeszteni akarjuk a törvényt oly egyénekre is, a kik már nem magyar állampolgárok. Ez inas kérdés. Hogy visszaható erő legyen tulajdonítható valamely törvénynek, azt én sem engedem meg, de e törvényjavaslatban erről nincs is szó; de hogy ki lehessen terjeszteni valamely törvény hatályát olyanokra is, kik nem magyar honosak, erre nézve, mint ezt már megjegyezte valaki, indigenák honosításánál a magyar törvényhozás elég példát nyújtott. Igaz, hozzátették, hogy ezek folyamodtak. Én nem tudom, valamennyien folyamodtak-e, vagy sem, bár én ágy tudom, hogy SavoyaiEugen nem folyamodott és mégis a hitetlenek elleni hadviselésben szerzett nagy érdemekért az ország törvényhozása indigenáuak elfogadta őt. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, tudjuk továbbá, hogy a magyar törvényhozás 1687-ben Schlicket, Heistert, Doriát és 1715-ben Veteranit, Montecuceulit, Renand-t, Oudaillet, stb. befogadta indigenának, noha ezek nem a magyar nemzet javán, de a magyar nemzet kiirtásán működtek, még pedig nagy sikerrel. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Elhiszem, t. ház, hogy ezek folyamodtak. De én azt kérdem, hogy haVeterani vagy például Schlick, kinek családja e nemzet ellen 200 évig - nem ugyan a magyar király rendeletéből — de mindig küzdöttek, ha ismétlem, egy Schlick és Montecucculi és egy Heister (Derültség) bead egy 10—20 soros folyamodványt az országgyűléshez, ő már nagyobb tekintetet érdemel-e s megérdemli-e, hogy mint indigena is befogadtassék s viszont egy Kossuth Lajos azért, mert nem ad be egy 50 kro3 bélyeggel ellátott 10 soros folyamodványt, (De rültség) magyar állampolgári jogától megfosztassák e 1 (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Tehát azokra ki lehetett terjeszteni a törvényt, de Kossuth Lajosra nem lehet azt kiterjeszteni, mert január 9-dike óta kétes, hogy magyar honos-e vagy sem 1 (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt, t. ház, a törvények különböző természetűek és tartalmúak. Lehet azok tartalma parancsoló vagy követelő, lehet tiltó vagy büntető, lehet gátló vagy jogokat elvonó, de lehet jogadományozó is. Mi egy ily tartalmú törvényjavaslatot akarunk érvényre juttatni, hogy azoknak, a kik egy — nézetünk szerint helytelen — törvényi dispositio folytán magyar állampolgári jogaikat már elveszítették, a magyar állampolgárság visszaadassék. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez pedig semmi törvényhozási ratióval sem ellenkezik. Nem lehet egy ily rendelkezés ellen még azt a kifogást sem támasztani, a melyet az igen t. igazságügymmister ur támasztott, hogy t. i. nem lehet visszahonosítani azokat, a kik a honosságot már elvesztették s visszahonosodni nem akarnak. Nem ez e törvényjavaslat czélja, hanem az, hogy a ki magyar állampolgárakar maradni, annak útjába egyébként is helytelen és szükségtelen akadály ne tétessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mi a, tételes törvények által jogossá lett akaratot tiszteljük azzal, ha egy gátló akadályt elhárítunk előle. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem illiberalis