Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-381
298 381. országos ülés május 23-án, péntekéi). 1S!)(), lemi erejükkel egy idegen nemzet gazdasági és társadalmi közösségébe olvadtak; kik még akaratukat sem jelentik ki, hogy a magyar állam kötelékében megmaradjanak: az állam kötelékébe való formai megtartása által a magyar állam erejét gyarapíthassák, egyike a legsajátosabb tévedéseknek. (Élénk tetszés és derültség jobb felől. Mozgás a szélső baloldalon.) Ha pedig ezek közül bárki eredeti hazájába vissza akar jönni, a törvény a legkönnyebb módot, egy egyszerű declaratio alakjában nyújtja, hogy ismét valódi életközösségbe lépjen azzal a nemzettel, a melyből kivált, sőt még arra is nyújt módot, hogy vissza sem kell neki térni, hanem onnan, hol a külföldön tartózkodik, visszahonosításit keresztülvihető (Mozgás a szélső baloldalon.) Egyetlenegy okot sem lehet tehát felhozni, t. ház, a mely általános alapon ezen törvényjavaslatot igazolná. De én felkérem at. ház figyelmét arra, hogy ezen törvényjavaslat elfogadhatatlan már azért is, mert ugy, a mint van, keresztülvihetetlen. ( hllenmondás a szélső baloldalon. Halljuk ! Malijuk ! jóbbfelől.) Polónyi Géza! Tessék jobbat csinálni! (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás jóbbfelől. Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Ha pedig megtörténnék rajta az elvnek megtartásával az a módosítás, mely azt keresztülvihetővé teszi, ez a törvényjavaslat egyszerre elvesztené önök előtt minden értékét és azt a jobbat t. képviselőtársaim nem fogadnák el. Keresztül vihetetlen ezen törvényjavaslat azért, mert a 2. §-ában lefektetett azon elv, hogy a külföldön tartózkodó határozatlan számú személyek visszahonosittatnak, azaz a magyar állam kötelékébe felvétetnek a nélkül, hogy ez iránt akaratukat nyilvánították volna, minden bevett nemzetközi jogelvbe ütközik és keresztülvihetetlen. (Élénk helyeslés. Ugy van! Ugy van ! jóbbfelől. Mozgás, zaj a szélső baloldalon.) Mert bevett elv az, t. ház, hogy valamint senkire az állampolgárságot egyoldalúkig rádietálni nem lehet, (Mozgás a szélső balon) ugy elv az is, hogy az állampolgári viszony — és ez a szabad személyiségből folyó elv — felbontható az illető akaratával, de belevonni őt egy állampolgári kötelékbe, melybe belépni vagy melybe visszalépni akaratát ki nem fejezte, semminemű államnak hatalma nincsen. (Igaz! Ugy van! jóbbfelől. Nyugtalanság a szélső balon.) T. ház! Azt, hogy az egyén az állampolgári kötelékből kiléphet, hogy akarata ellenére be nem vonható egy állam kötelékébe, az az egyéni szabadság nagy vívmányának alkateleme. És én ismerek még hátramaradt országokat, a melyeknek törvényhozása azt mondja, hogy idegenek, kik benn az országban letelepednek, ha bizonyos időn át folytonosan ott laktak és bizonyos közkötelességeket teljesítettek, mondom, ezeket állampolgároknak nyilvánítja, akaratuk kifejezése nélkül. Polónyi Géza: Mint például a honosítási törvényünk! (Mozgás jobbfelöl.) Elnök; Kérem a t. képviselő urakat, hogy ne méltóztassanak folytonos közbeszólásaikkal a szónokot zavarni, mert igy lehetetlen tanácskozni. (Élénk helyeslés jőbbféílől. Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Téved a közbeszólt t. képviselő ur, ha azt mondja, hogy a mi törvényünk ilyen, ezt rosszul tudja, mert a honosítás nálunk attól van föltételezve, ha valaki az állampolgári kötelékbe való belépés szándékát a hatóságnál bejelenti s a honfiúi esküt leteszi. Ez tehát az akaratnak nyilvánítása. (Igaz! Ugy van! Derültség a jobb- és baloldalon. Nyugtalanság a szélső baloldalon.) De vannak, t. ház, államok, a melyek még azon elvet tartják, hogy a bent települteket akaratuk kifejezése nélkül is felruházzák állampolgári joggal. Azonban ezen államok száma mindig fogy ; mert a személyiség szabad rendelkezésének elve ma már meghódítja az európai és amerikai szabad államokat majdnem kivétel nélkül. De olyan államot, a minőt ez a törvényjavaslat föltételez, mely nem a bent települteket és bent tartózkodókat, hanem azokat, a kik künn vannak szórványosan a külföldön, akaratuk nélkül visszavesz az állam kötelékébe visszakonosítás által: ilyen államot én sem eddig nem ismertem, sem most nem ismerek s azt hiszem, jövőben sem fogok ismerni. (Élénk tetszés és derültség a jobb- és baloldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Gróf Károlyi Gábor: A szegény tótokat erőszakkal tartják vissza, pedig azoknak is van szabad akaratuk ! (Halljuk! Halljuk ! a jobbóldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Azt hiszem, t. képviselőtársaim, hogy érvelésem tisztán tárgyilagos (Igaz! Ugy van! a jobb- és baloldalon. Halljuk! Halljuk!) és azt hiszem, t. képviselőtársaim, hogy akkor, midőn önök őszinteségre hivnak fel bennünket s a midőn ezen felhívásnak teljes mértékben megfelelek, számíthatnék legalább is arra a nyugalomra, a mely a kielégített kívánság érzetéből folyik. (Zajos helyeslés és tetszés a jobb és baloldalon.) De méltóztassék már most figyelembe venni ezen törvényjavaslata. §-a második bekezdésének rendelkezését, a mely az özvegyekre és leszármazókra vonatkozik, tudniillik, azoknak az özvegyeire és leszármazóikra, a kik az 1879-iki törvényben kiszabott 10 év után elhaláloztak és özvegyet és leszármazókat hagytak hátra. Ezekre a törvényjavaslat megint, nézetem szerint azon példátlan elvet tartalmazza — s bizonyára meg fognak önök czáfolni, ha van erre példa — hogy ezek ugy
