Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-381

292 & 81, országos ülés máji intézkedésekhez, vagy egy bureaucraticus eljárás nehézségeihez kötni. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Ez a Protmann-féle systema! (Mozgás jobbfelöl. Flottjuk! Halljuk!) Beőthy Ákos: Ezt a bureaucraticus eljárást az 1879-iki töi-vény állapította meg, a melyet én akkor megszavaztam; azonban később beláttam e nézet helytelenségét s ennek következtében igyekezem azt most lehetőleg corrigálni. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Az indokok el lettek mondva egész általá­nosságban ugy Irányi Dániel, mint Thaly Kálmán t képviselőtársam által, én tehát ezek ismétlésébe nem bocsátkozom, csak igen röviden akarok válaszolni egynéhány ellenvetésre, mely felhozatott. (Halljuk! Halljuk!) Hivatkozás történt, hogy egy ily tartalmú intézkedés már 1848-ban is contempláltatott az akkori törvényhozók által; de én azt hiszem, hogy az akkori viszonyok, az akkori felfogás a mostani viszonyokra nem mérvadók s azt az egyet merem állítani, hogy mikor az 1848-iki törvényhozók ezt az intézkedést foganatosítani akarták, meg sem álmodták, hogy ennek oly consequentiái fognak levonatni, a milyen consequentiákkal most szem­ben állunk. (Igaz! ügy van! a szélső halon.) Ezen intézkedés benn van a német törvényben is és a német törvénynek legfőbb indoka az, hogy a ki bizonyos — 10 évi — távollét után nem jelentkezik, ez akként vélelmeztetik, mintha az állampolgári kötelékből ki akarna lépni. Ez azonban egy hajánál fogva eló'ránczigált okoskodás, (Igás! Ugy van! a szélső balon) mert rendesen az szokott vélelmeztetni, hogy ha valaki egy köteléknek — legyen az állam, vallás vagy egyesület — tagja, az mindaddig, mig nem nyilatkozik, hogy ki akar lépni, annak tag­jául tekintendő. (Igaz! ügy van ! a szélső baloldalon.) A kilépést kell tehát manifestálni, nem a ben­maradást. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, nem is látom át, hogy minő államérdek kívánja ezen intézkedést ? Nagyon sokat hallottunk az állam iránti kötelességekről, de hiszen, t. ház, azok az emberek, a kik az országot elhagyják, ezt nem azért teszik, hogy az állam iránti kötelességeket nem akarják teljesí­teni, hanem teszik azért, mert esetleg nem tudnak itt megélni; nem a visszatérés szándéka nélkül, nem „Sansintention de retourner", (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) mert hogy ha meggazdagodnak, visszajönnek és az ország vagyonát gyarapítják. Felhozta a ministcrelnök ur azt is, hogy az államot meg kell a terhektől szabadítani. Ámde, t. ház, ezen intézkedés e tekintetben czélra nem vezet; mert két eset állhat be: vagy az illető kilép az állam kötelékéből és belép egy más állam kötelékébe s akkor az tartozik gondját viselni, s 28-n, pénteken. 1890. sőt ellátni; vagy nem lép be más állam kötelékébe s akkor azon államnak kell a költségeket viselni, esetleg őt repatriáltatni, a melynek kötelékébe előbb tartozott. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez elfogadott nemzetközi elv s ezen elvet érvényesítette is a monarchia 1883-ban az Orosz­országból expatriált zsidókkal szemben, kiket Galieziából visszaküldöttek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És nem is lehet a dolog más­k ént. Mert hiszen igy mindén állam könnyű szerivel szabadulhatna a keresetképtelen existentiáktól; egyszerűen kimondaná azt, hogy az illető nem állampolgár s aztán expediáltathatná egy másik állam területére, ott aztán lássák, hogy mit csi­náljanak vele. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én tehát t. ház, az egész szakasz intézke­désének nem látom előnyét, de igenis Jlátom a hátrányát; mert meg vagyok győződve arról, hogy ha a kivándorlók evidentiában tartatnak, ez annyi munkába és költségbe fog kerülni, hogy azzal az egész vívmány nem ér fel. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én tehát, mert azt tartom, hogy ez egészségtelen, helytelen intézkedés, ezért tartom ennek megváltoztatását szükségesnek és nem tartom helyesnek, hogy ily dispositiók törvény­könyvünkben helyet foglaljanak. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) De nem ez képezi tulajdonképen köztünk a vitának a substratumát, hanem képezi az, hogy az Kossuth (Éljenzés a szélső haloldalon) honossá­gának a kérdésével összeköttetésbe hozatott. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Én azért szavazom meg ezen törvényjavaslatot, mert Kossuth honos­ságát fenn akarom tartani. (Éljenzés a szélső bal­oldalon.) Teszem ezt, t. ház, először is egy nagy általános elvből. Mint már az imént mondám, itt nézetem szerint helytelen intézkedéseket látok s mert ezen helytelen intézkedés megtörtént, mert ennek Kossuth és mások az áldozatai, (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon) mert ha a törvényt meg nem hoztuk volna, akkor Kossuth ma is állampol­gár lenne: (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) ennek következtében én a sérelmet jóvá akarom tenni; jóvá akarom pedig tenni a legegyenesebb és a legközvetlenebb módon, hogy a létező tör vényt megváltoztatom, annak hátrányos consc­quentiáit elenyésztetem. (Élénk helyeslés a szélső hal­oldalon.) Fel lett hozva ez ellen, t. képviselőház, hogy ez nem lehetséges, mert a magyar állam ez által kitérjesztenéjurkdictióját olyanokra is, kik fenha­tósága alá nem tartoznak. De, t. képviselőház, hiszen az állam nem parancsol rájuk oly kötelezett­séget, mely terhekkel jár, ők egyszerűen egy jogot élveznek s ezen jurisdictio csak akkor terjed ki rájuk, ha ők ezt elfogadták, (Igaz! Ugy van!a szélső haloldalon.) Hiszen ha ez nem igy volna, akkor az indi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom