Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-380

9. országos ülés májns 22-én, csütörtökön. 1890. 273 marad. A kormánypárt ezt helyeselte. Néhány nap mulya ugyanazon ministerelnök megint azt nyi­latkoztatta ki, hogy talán ezélszerűség kedvéért, a mit Tisza István képviselő ur nekünk lobbant szemünkre, hogy a honossági törvényt változtas­suk meg, tekintettel arra a körülményre is, hogy Kossuth honpolgár maradhasson. B. Roszner Ervin: Ezt Tisza sohsem mondta! (Ugy van! jobbfelöl.) Veres József: Ugyanazon kormánypárt ezt is megint helyeselte. (Közbeszólások jobbfelöl: Nem áll! Felkiáltások a szélső baloldalon: De igenis áll! A naplók bizonyítják !) A ministerelnök ur végre ígéretet tett a kor­mány nevében, azután a kormány az ígéretet visz­szavonta, de a kormány maradt és ugyanazon kormánypárt mindezt megint lelkesen helyeselte. (Közbeszólás a szélső balfelöl: Szokás szerint!) Ugyan kérdem már most, t. ház, mit gondol­hat a nemzet, ha értesül a képviselőház tárgyalá­sairól ? Veheti-e a nép a képviselőházat komolyan, mikor látja, hogy maga a törvényhozás sem veszi magát és szavát komolyan? Igényelhet-e, várhat-e tiszteletet a néptől a képviselőház, ha maga nem mutatja magát a tisz­teletre méltónak? Megtarthatja-e erkölcsi tekintélyét, súlyát, irányadó befolyását a képviselőház a nemzet köz­véleményének irányadására, mikor magának a képviselőháznak nincs meggyőződése, vagy pedig niucs bátorsága azt a meggyőződést érvényre jut­tatni ? (Élénk helyeslés a szélső balfelől.) Semmit sem ér, mint legalább régebben ért a választó közönség akarata, kérvényezése, felírása a képviselőházhoz. (Igaz! Ugy van! a szélső bal­felől.) Utasítást adni nincs joga a képviselő szá­mára; vagy a képviselő azt mondja, hagyják meg­győződésre a szavazást. Gyakorlatban azonban vajmi keveset ér a a képviselőnek ez a meggyőződése, mert a párt­fegyelem parancsol neki. A többség ez alkalommal ugy van, mint a véderővitánál, maga bizonyítja legfényesebben, mennyire igazat mondott Kossuth Lajos, mikor az ilyen parlamentarismust óriási humbugnak, ámításnak bélyegezte. (Helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Elnök (csenget): Kérnem kell a t. képviselő urat, ne méltóztassék ilyen phrasisokat használni szemben a képviselőházzal, hanem méltóztassék az ítéletet a nemzetre bizni, a mely tudja igen jól, hogy a parlamentarismusról mondott egyéni véle­mény és ítélet igazságos nem lehet (Helyeslés a jobb oldalon.) Veres József: A nemzet ítéletére és a kép­viselőház naplóiból ismeretes tényekre alapítom én is nem phrasisomat, hanem következtetésemet, mert hatóságok, városok részéről pártkülönbség nélkül KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XVIII. KÖTET. voltak a ház asztalára kérvények letéve, amelyek­nek tárgyalásától a t. többség félt és a melyekkel szemben csak az imént hallottuk az óhajtást : „leg­jobb volna egyszerűen szavazni". (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) Azon okok, melyeket a többség e törvény­javaslat tárgyalásánál előhoz, nem elegen lök arra sem, hogy egy szegény, névtelen napszámost ki­töröljünk a nemzet polgárainak sorából: hogy volnának tehát azok elegendőkarra, hogy Kossuth Lajost töröljük ki (Élénk tetszés és helyeslés a szélső bálfelöl.) Azt mondják, hogy nagyon könnyen eleget tehet mindenki a törvény kövelményeinek, hisz csak tíz évben egyszer kell bejelenteni, hogy hon­polgár akar maradni. (Halljuk! Halljuk!) Nem sokkal természetesebb, nem könnyebb volna-e azt kívánni, t. ház, hogy életében csak egyszer jelentse be, ha nem akar tovább honpolgár maradni? (Élénk tetszés szélső balfel Öl.) Azt mondják, nem méltó a honpolgári jogokra az, ki a honpolgári kötelességeket nem teljesíti, (Halljuk! Halljuk!) Hát a künn tartózkodó, hacsak tiz évben egyszer jelentkezik az osztrák-magyar consulnál, már méltóbbá lesz? (Tetszés a szélső baloldalon.) Azt mondják, az államnak és az illető község­nek sokba kerülnek a küun tartózkodók, hát ha 10 érben egyszer jelentkeznek, kevesebbe fognak kerülni? Ha a t. többség ezeket az okokat csak­ugyan lényegeseknek és fontosaknak tartja, ezek súlyos voltáról könnyen meggyőzhet bennünket, mert módjában áll. (Halljuk! Halljuk!) Terjeszsze elő a kormány a hiteles adatokat, hányan jelent­keztek a tiz év leteltével honpolgári joguk fen­tartása végett? Mennyibe kerültek a küun tartóz­kodók tiz év alatt az országnak? Azt hiszem, nem költött rájuk annyit, mint egyetlen egy lóversenyre; (Tetszés szélső balfelől) nem kerültek annyiba, mint a mennyire rug a benn levő hivatalnokok sikkasztása. (Igaz! Ugy van! szélső balfelől.) Ha igaz, hogy törvényt hozni egy ember miatt nem szabad; épen oly igaz az is, hogy törvényt nem javítani egy ember miatt szintén nem szabad. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Már pedig nem tagadhatja a t. többségből senki, hogy a javítás, melyet tegnap Dárdai Sándor képviselő ur is szüksé­gesnek mondott,most egyedül egy ember miatt marad el. Ez az egy ember Kossuth Lajos. Nem a roskatag aggastyán, nem a külföldön számkivetett egyén, nem az a Kossuth Lajos, ki mint pártféríiú a napi politikai kérdésekhez is hozzászól, hanem az a Kossuth Lajos él a nemzet tudatában, kivel egy voltanemzet 1848-ban és 1861-ben ; az a Kossuth Lajos, a ki nem egy egyén a nép tudatában, hanem eszmény és elv ; az a Kossuth Lajos, kinek szavára 1848-ban a válaszfalak bedűltek és az osztályok­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom