Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-377

877. országos ülés május 17-én, szombaton. 1890. fQJ kőznék 5 érintetlenül maradnának pediglen a szerzetesrendek által fentartott gymnasiumok. Igen, de mi éppen ezt nem akarjuk; mert mi azt akarjuk, hogy a szerzetesrendek által fentartott gymnasiumok is ezen törvény uralma alá helyeztessenek. (Helyeslés.) Bocsásson tehát meg igen t. képviselőtársam, ennem értettem félre, mert a szövegben az, hogy „állami és királyi" gymnasiumok. (Helyeslés.) Madarász József jegyző: Csatár Zsigmond ! Csatár Zsigmond: T. képviselőház! Elismerem, hogy 1848-ig ez országban a katholicus hiten levők állami egyházat képeztek, de az 1848 : XX. t.-cz. e különleges viszonyt megszüntette és a katholicusok e részbeni jogát nem megcsonkította, de a többi keresztény-felekezetekre is kiterjesztette. Meg nem foghatom tehát, hogy a t. előadó ur a katholicus szerzetes atyák alatt levő gymnasiumok rendszerét oly kevéssé tudja kivonni a mindennapiság köréből és oly kevéssé méltányolja az azok fölött gyakorlott főpapi felügyeletet, hogy azokat teljesen a cultusministerium joghatósága alá kívánja helyezni akkor, a midőn saját maga beismeri, hogy a két protestáns felekezeten levő gymnasiumokhoz ilyen tekintetben semmi néven nevezendő köze az államhatalomnak nincsen. Sajnos, t. ház, hogy ez a nagy, kilencz millióból álló katholicus status teljesen rendezve nincsen ég ugy állunk, hogy a papság még külön tábort képez és a hivők a másik tábort képezik és azért, valahányszor alkalmam nyilt, igy a cultusministerium költségvetésének tárgyalásikor is kifejezést adtam annak, hogy ennek a nagy testnek is meg kell adni azt a tevékenységet, a működési teret, melylyel a kisebbségben levő protestáns testvérek birnak, hogy a katholicus államtest a maga ügyeiben egyszer-mindenkorra maga intézkedhessek. A midőn ily értelemben felszólalok, csak azt akarom megjegyezni, hogy addig, a mig a katholicus összességnek önkormányzata előbb vagy utóbb helyreállittatik, kétségen kivüli tény — mert igy volt 1848. eiőtt és igy van 1848. óta — hogy a püspökség intézi a katholicusoknak e tekintetbeni jogait 1 És én azt hiszem, hogy a magyar nemzet törvényhozása nem lehet szigorúbb egy felekezettel szemben sem, mint a többiekkel szemben. Ha a két protestáns felekezetnek megadja a jogot, hogy gymnasiumaik felett intézkedjenek, épen ugy a katholicus szerzetesrendek sorsa felett, addig, a mig a világi elem bele nem vonatik, a főpapság jogkörét kell hogy tiszteletben tartsák. Ezzel, t. képviselőház, azt hiszem, az országban létező, törvényesen bevett felekezeteknek egyKÉPVH. JÍAPLÓ. 1887 — 92. XVIII. KÖTET. általán semmi néven nevezendő jogait kellemetlenül nem érintem, csak annyit követelek, hogy a mi jó Péternek, terjesztessék ki Pálra is, mert Pál épen olyan adófizető polgára a hazának, mint Péter. Meg nem foghatom tehát, t. ház, miért épen ezen szerzetesrendek kezelése alatt levő főgymnasiumokat minden tekintetben az államhatalom jogkörébe terelni ? Hiszen mutasson nekem akár a t. előadó ur, akár a mélyen t. képviselőház egyetlen egy tagja is csak egy jelenséget arra, hogy ezen szerzetesek alatt akár a múltban, akár a közelmúltban, akár a, jelenben a növendékek nem mindig olyan nevelést nyertek-e, mely a hazafisággal mindig karöltve járt és akkor azt mondom : ezek a szerzetes-rendek cassálandók. De miután ezen

? különösen pedig a szerzetesrendek, minők például a kegyesrendiek is, saját erejükből tartják fenn a gymnasiumokat, sőt az államhatalom még a tandíjak egy részét is magához veszi jövedelmükből : én semmi tekintetben sem tartom indokoltnak azt, a mit a t. előadó ur mondott, hogy az államhatalom a katholicus szerzetesrendek vezetése alatt álló gymnasiumokkal szemben oly nagy hatalmat gyakoroljon, mint a minőt gyakorol azokkal szemben, melyeket o tart fenn. E tekintetben Asbóth t. képviselő urnak már beadott és beadandó javaslatát teszem magamévá és kérem a t. házat, hogy a viszonosság elvénél fogva azt a jogot, melyet az állam egy kisebb része élvez, a nagyobb részre is terjeszsze ki. Gróf Csáky Albin vallás- és közokta tásügyi minister: T. ház! Én a t. előadó ur javaslatát, melyet magamévá teszek, csak pár szóval akarom megtoldani. Asbóth t. képviselő ur módosítványa azt tartalmazza, hogy a minister az állami és királyi gymnasiumok fele részére szorítsa ezen törvényjavaslat rendelkezéseit, illetőleg az általa megjelölt gymnasiumok fele részében léptesse életbe azon bifurcatiót, a mely a törvényjavaslatban contemplálva van. Az alapeszme, mely a módosítványban letéve van, teljesen ellenkezik azon alapeszmével, a melyet én a javaslatban lefektettem. Nekem főczélom és főfeladatom — a mint azt már ismételten kifejeztem— az kell hogy legyen,hogy a középiskolák tanrendszerét egyszerűsítsem. Kifejtettem azt, hogy véleményem szerint, ha ezen törvényjavaslat életbe lép, akkor nem távol időben valószínűleg a reáliskolák is feleslegessé válnak és egyféle középiskola lesz csupán. Ha már most e módosítványt elfogadnám, akkor épen ezen iránytól térnék el, mert nem hogy egyszerűsíteném, de szaporítanám a fennálló iskolafajokat (Igaz.'Ugy van!) és teremtenék háromféle középiskolákat: a tiszta-orthodox gymnasiumot, latin és görög nyelvvel, a reáliskolákat és harmadik fajnak azon középiskolákat, melyben bifurcatio van. Tehát már ezen szempontból sem fogadhatom el a módosítványt. (Helyeslés.) 26