Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.

Ülésnapok - 1887-371

871. ©rsiágos ülés május 9-én, pénteken. 1890. 137 kérésfolytán magához hivatta levélileg Ferenczy Rebekát és Virág Pétert és ekkor állíttatta ki velük a 188 frtos váltót, melynek kiállítására azzal vette rá őket, hogy a ház ezen az úton eladható legyen, mert Ferenczy Rebeka csak igy juthat jussához. Megjegyzem, hogy Virág Péter a saját és Ferenczy Rebeka vallomása szerint vonakodott a váltót aláírni, mert már megelőzőleg a hagyatéki bíróság előtt beleegyezett abba, hogy a ház tulajdonjogilag özvegy Ferenczyné nevére írassék át. Daczára ennek a váltót aláirta Virág Péter és Ferenczy Rebeka. Minthogy pedig az lejáratkor nem fizettetett ki, azt beperelte Szendrey és — a mint említettem — a házat elárvereztette. Ezekből kétségtelen, t. ház, hogy azon cselekmény, melylyel Szendrey Gerzson képviselő ur terheltetik, a büntető törvénykönyv 400. §-ábau foglalt közokirathamisítást képezi. Minthogy pedig ez hivatalból üldözendő cselekmény ; minthogy a cselekmény és a képviselő személye közt a kapcsolat kimutattatott s minthogy zaklatás esete nem forog fenn és illetékes bíróság kéri a felfüggesztést : kérem a t. házat, hogy méltóztassék Szendrey Gerzson képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre nézve felfüggeszteni. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kivan, kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Szendrey Gerzson képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre nézve felfüggeszteni: igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy Szendrey Gerzson képviselő ur mentelmi joga ezen ügyre nézve felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottságnak 541. számú jelentése báró Jeszenszky László képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. JosipOVich Géza jegyző (olvassa « mentelmi bizottság jelentését). Gaál Jenő (felvinczi) előadó: T. ház! A szegszárdi kir. törvényszék felterjesztésében párviadalra való kihívás és becsületsértés vétségével vádolt báró Jeszenszky László képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezi. Az eset a következő: Tamásiban Tolna vármegye mezővárosában 8 fiatal ember összeállott bált rendezni és a meghívók szétosztása alkalmával Babics Antal ügyvéd irodájában dolgozó Ormay Gyula ügyvédjelölt urat nem hívta meg a bálba. E miatt Babics Anlal ügyvéd ur is interpellálta a bálrendező bizottságot, hogy az ő segédjét, a ki jó családból való, gavallér és képzett ember, miért nem hivta meg. A bálbizottság ennek folytán elhatározta, hogy Ormayt meghívja a bálra. Ormay Gyula ügyvédjelölt ur azonban értesülvén arról, hogy csak interpellatio folytán kapott meghívót, azt visszautasította. A sérelem itt kezdődött. A 8 bálrendező ur ezen visszautasítás által sértve érezvén magát, elégKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVIII. KÖTET. tételt követelt Ormay úrtól, még pedig úgy, hogy mind a 8 bálrendezővel tartozik megverekedni. Ormay Gyula ur megnevezvén segédjeit, a párbajsegédek tárgyalásokat folytattak, de a bálrendezők segédei nem akartak eltérni attól, hogy Ormay mind a nyolczczal megverekedjék. Ezzel a tárgyalások megszakittattak. Ormay segédei nyilatkozatot állítottak ki felök részére, mely szerint a párviadal ily körülmények közt nem történhetik meg, bárha Ormay késznek nyilatkozott mind a nyolczczal megverekedni, de segédei ebbe nem egyeznek bele. A bál megtartatott; de bál után Tamásiban az a hir támadt, hogy Ormay Gyula megtagadta volna az elégtételt. Ormay Gyula erre az egész dolgot közzétette a „Tolnamegyei Közlöny "-ben, mi által ismét sértve érezték magukat a bálrendezők és elégtételt kértek Ormaytól. Ormay Gyula azonban kijelentette, hogy mivel segédei által kiállított nyilatkozat van kezei közt, mindaddig, mig becsületbíróság ebben az ügyben nem határoz, nines hivatva elégtételt szolgáltatni. Madarász a maga részéről kívánta, hogy miután ő tagja a nemzeti kaszinónak, a kaszinó ítéljen e dologban. Ormay segédei pedig kijelentették, hogy miután felük nem tagja a kaszinónak, kívánják, hogy szabályszerűen alakíttassák meg a becsületbíróság. Ezt Madarász segédei nem fogadták el, hanem azt ízenték Ormaynak, hogyha nem fogadja el az ő feltételüket, kiírják a lapba azt, hogy ő gyáva. Erre Ormay levelet irt Madarász segédeinek, melyben kijelenti, hogy ha ezt megteszik, azt aljas rágalomnak fogja nyilvánítani. Erre a segédek is sértve érezték magukat, minek folytán megbízták b. Jeszenszky Lászlót és Györgyöt, hogy hívják ki Orniayt párbajra. Éjféltájban b. Jeszenszky László és György elmentek Ormayhoz, nagy lármával betörtek hozzá, úgy, hogy az egész házat fellármázták s előadták, hogy mi járatban vannak. Azonban mivel igen hangosan beszéltek, Ormay megijedt s gondolván, hogy meg akarják támadni, behátrált az irodába s az ott levő asztal mögött töltetlen revolvert vett kezébe s ezzel akarta az ellene intézett támadást elhárítani. Ekkor b. Jeszenszky László és György rárohantak, leteperték a földre s a revolvert elvették tőle. Ennek folytán Ormay jelentést tett ellenük személyes szabadság és magánlak megsértése miatt. A vád alá helyezési határozat meghozatott mely szerint báró Jeszenszky Lászlót, valamint a többieket vád alá helyezték magánlaksértés és becsületsértés miatt. Az illetők e vádhatározatot megfelebbezték, de a kir. itélő tábla helybenhagyta. Minthogy azonban időközben báró Jeszenszky László képviselővé választatott, kéri a törvényszék, hogy a nevezett képviselő mentelmi joga függesztessék fel. 18