Képviselőházi napló, 1887. XVIII. kötet • 1890. április 22–junius 10.
Ülésnapok - 1887-371
Síi. orseágos ülés május »-én, pénteken. 18U0. j 33 cselekmény nem vétséget, hanem kihágást képez és a kihágásra nem a törvényszék, hanem a járásbíróság illetékes. Ezen határozat folytán a törvényszék az összes iratokat áttette a kaposvári királyi járásbírósághoz, mely járásbíróság, minthogy időközben Kapotsfy Jenő ur képviselővé választatott, az iránt kérelmez, hogy a t. ház Kapotsfy Jenő ur mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. Ajánlom a t. háznak elfogadásra a mentelmi bizottság indítványát. Madarász József jegyző: Polónyi Géza! PolÓnyi Géza: T. ház! A zajban ugyan nem értettem, de azt hiszem, a mentelmi bizottság előadója azt indítványozta, hogy ez esetben a t. ház a mentelmi jogot függeszsze fel. Ezzel ellentétben van szerencsém röviden előterjeszteni azon kérelmemet, hogy a mentelmi bizottság ezeu javaslatát elfogadni ne méltóztassék. Alig fordult elő a t. ház előtt eset, melynél magával a törvénynyel oly eeclatanter be lehetett volna bizonyítani, hogy a zaklatás, még pedig politikai természetű zaklatás több, mint nyilvánvaló. Miről van szó, t. ház? Kapotsfy Jenő képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését azért kérik, mert ő állítólag nem küldte meg az úgynevezett köteles példányokat a pécsi kir. ügyészségnek. A vád alá helyezési határozat hivatkozik az 1848: XVIII. t. ez. 30. és nem — a mint az előadó nyelvbotlásból idézte — 3-ik §-áuak 4. pontjára. Hogy az esetet megérthesse a t. ház, engedje meg, hogy az illető szakaszt felolvashassam (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : „A mely időben a lap vagy füzet szétküldetik, annak egy példánya a bejegyzett felelős személy aláírásával a helybeli hatóság elnökénél tétetik le." A törvény tehát világosan megmondja, hogy a hatóság elnökéhez kell a köteles példányt megküldeni, a ki pedig Magyarországon a kir. ügyész soha sem volt. (Igaz! TJgy van! a szélső balon.) Szóval a törvény világos szavai szerint a kir. ügyésznek nincsen joga köteles példányt követelni és igy, ha a t. képviselőház a mentelmi jogot az idézett törvény 30 ik szakaszának 4-ik pontja alapján függeszti föl : akkor ezt egy oly ügyben teszi, a melyben a törvény világos rendeletének megfelelőleg történt az eljárás. (Élénk helyeslés a szélső balon.) De még egy mozzanatot kívánok fölemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Eltekintve attól, hogy az illető képviselő ur a felelősségre vonás alkalmával már igazolta, hogy az ügyésznek tisztán szívességből a lapot szintén megküldte, eltekintve, hogy megküldte az alispánnak és a belügyministerinm második osztályának, még egy más criminalisticus momentum is forog itt fenn, tudniillik a kir. ügyész az ott megjelenő kormánypárti lap ellen, mely szintén politikai czikkeket közöl, cautio hiánya miatt pert nem indított; ebben az esetben indított pert, de mikor? 10 hónap múlva, vagyis akkor, midőn ezen kihágásnak üldözhetősége már régen elévült. Nem szándékozom bővebb motiválásba bocsátkozni. A törvény e tekintetben világosan beszél s azért, ha valaki egy lapot a kir. ügyésznek meg nem küldött, elítélni vagy üldözni nem lehet. A törvény ezt nem kívánja. A törvény világos rendelkezésével ellenkező ezen kívánságnak tehát a t. képviselőház nem felelhet meg, hacsak a képviselő urat egyenes politikai üldözés tárgyává tenui nem akarja. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A törvényre való hivatkozással kérem a t. házat, hogy a mentelmi jog fel nem függesztését kimondani méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gál Jenő (felvinczi) előadó: T. ház! Polónyi Géza t. képviseh) ur kifogást tesz az ellen, hogy a mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesztését ajánlja és azt mondja, hogy itt a törvény meg nem tartása nem forog fenn. Igaz, hogy az 1848: XVIII. t.-cz. 30. §-ának 4-ik pontja azt rendeli, a mit a t. képviselő ur mondott, de a t. képviselő ur bizonyára tudni fogja azt is, hogy a sajtóeljárást a belügyi és igazsá<>-üo;yministerek egyetértőleg 1867-ben rendeletileg állapították meg, e rendeletben pedig az ío<ílaltaiik, hogy a sajtókerület közvádlójának a cautio mellett megjelenő lapoknak egy példánya szintén megküldendő. A rendelet azért követeli meg ezt, mert időközben a bíróságok és a közigazgatási hatóság-ok egymástól elválasztattak s igy ily tartalmú lapokra nézve az ellenőrzés különben meg nem történhetnék. A képviselő ur pedig alig fogja állítani, hogy e rendelet érvénytelen vagy törvénytelen s igy a bizottság eredeti álláspontjától el nem terhet s újólag van szerencsém kérni a t. házat, hogy Kapotsfy Jenő országgyűlési képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! A t. előadó urnak a bizottság jelentése mellett most elhangzott védelme nagyon hézagos. Hivatkozik a ministeri rendeletre, de az nem mond egyebet, mint azt, hogy a lap egy példánya a kir. ügyésznek is megküldendő; de miután a törvény világosan kimondja, hogy az a hatóság elnökének küldendő be, a ministeri rendelet nem mondja vétkesnek azon kiadót, a ki nem az ügyésznek, hanem a hatóság elnökének küldi be az illető példányt. Ha tehát az megtörtént, hogy a kiadó alapot az illető helyi hatóság főnökének beküldötte, ha mindjárt a kir. ügyésznek nem küldötte is be, ezen I utóbbi mulasztása vétséget nem képez.
