Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-343

34S. orsiágo* ülés márczlus 1-én, saombatou. 1800. SS szerének módosítását, hanem mindazt magában tartalmazza, a mi az alkotmány-garantiáknak a lényege, a mi véderő rendszerünkben s a hatalommegosztásnak rendszere tekintetében az 1868-ik törvényben foglaltatik. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) E magyarázattal szemben az ellenzék részéről a legsúlyosabb aggályok és igen nyomatékos érvelések emeltettek. Ekkor a kormányelnök hivatalos állásának egész súlyával, tehát a koronának előzetes beleegyezése mellett is, kijelentette, hogy felfogását és magyarázatát nemcsak fentartja, hanem határozottan ki is jelenti, hogy sem a kormánynak, sem a koronának legtávolabbról sem volt szándéka a 14. §, beterjesztése által egyebet megalkotni, mint a mi az 1868-diki törvény megfelelő szakaszában benn van. Ezen kijelentést kész volt jegyzőkönyvileg megörökítendő nyilatkozattal kötelező magyarázattá tenni a jövő számára. És ezen felfogás, a szakasz ezen lényegének magyarázata, a szakasz ezen értelmezése volt az, melyhez a kormányelnök tárczáját kötötte. (Igaz! Ugy van! a jobbóldalon.) És mi történt? Az, hogy az ő hivatalos magyarázata megnyugtatta a szabadéivü'párt egész tömegét, még azokat is, akiknek némi aggályai voltak, mindnyájunkat teljesen kielégítette. Ennek eredménye lett az, hogy a háznak többsége, az egész szabadelvű párt osztatlan szavazata elfogadta általánosságban a törvényjavaslatot. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezzel tehát teljesen be volt fejezve, megvolt oldva a felvetett cabinetkérdés végső consequentiával együtt. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a baloldalon.) Ezután következett a részletes tárgyalás. S legyen meggyőződve gróf Apponyi Albert tisztelt képviselő ur, hogy ennek a képviselőháznak nem dehonnestatiója az, ha azt állítja valaki, hogy a 14. §. a részleteknél is elfogadtatott volna az eredeti szövegezésben, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon) Jsem, t. ház, mert meg voltam győződve, hogy a különbség csak lényegtelen alakiság, mely mellett a garantia lényege az eredeti szövegben épen ugy meg van őrizve, mint az 1868. törvényben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mielőtt a részletes tárgyalásnál szavazásra került volna a sor, a kormányelnök, kötelességszerűen megtudakolta a törvényhozás másik factora vélekedését is. Ezen vélekedés következtében, mely az aggályokat elég mértékben osztotta és azért, hogy a törvényhozás két factora között eltérés és bonyodalom elkerültessék: előállott, nem ugyan hallatlan és példátlan cynismussal, mint gróf Apponyi t. képviselő ur mondja, hanem előállott államférfiúi nyíltsággal és ötelességszerű hazafisággal és ő maga módosította a szakaszt oly értelemben, melyet annak az előtt is tulajdonított. (Igaz! Ugy van! a jobbóldalon.) Ennélfogva egyáltalában nem áll az, hogy Tisza Kálmán ministerelnök a fölvetett cabinetkérdést meghiúsította; nem áll az, hogy a fölvetett cabinet-kérdés elől inparlamentaris módon tért volna ki. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A szakasz változatlan elfogadása biztosítva volt a házban. Kétséges ez csak ott lehetett, a hol cabinet-. kérdést felvetni nem szokás (ügy van! jobbfelöl) s ennélfogva ez az argumentum, a melyre érvelésének zömét fekteti, teljesen elesik. (Helyeslés jobbfelől) A második vád, t. képviselőház, a melyet ugy gróf Apponyi Albert, mint Grünwald Béla t. képviselő urak és több ellenzéki szónok a t. kormányelnök úrral szemben felállítanak, az, hogy ő cabinetjének reconstruálása sa kormányzat jövő politikai programmjának elfogadása által ellentétbe jött saját múltjának politikai tényeivel és hogy olyan programmot, olyan jövő működési tervet fogadott el, a melynek keresztülvitelére őt önök a parlamenti törvények tilalma miatt megbízhatónak nem tartják; sőt azt is állítják, t. képviselőház, hogy a kormány a maga új politikai programmjához az eszméket és elveket a t. mérsékelt ellenzéktől hódította el. Ebbeli állításukban Eötvös Károly t. képviselő ur annyira megy, hogy rokonszenvei szánalommal tekintve önökre, felsóhajt, hogy mi lesz már abból a mérsékelt ellenzékből, a melynek minden eszméjét elvette a kormány, ugy, hogy annak egyetlenegy sem maradt. (Derültség jobbfelöl-) Ebben a rokonszenves sajnálkozásban, t. ház, én nem osztozom.. Meg vagyok győződve, hogy a napi politikában felmerülő kérdéseknél a mérsékelt ellenzék t. tagjai meg fogják találni saját eszméiket, ennélfogva ők szánalmunkra egyáltalában nem szorultak. De lássuk, t. képviselőház, van-e abban valami igazság, hogy akár a cabinet reconstructiója, akár a felállított új kormányprogramul negatiója volna a kormány eddigi 12 éves politikájának s hogy az ennélfogva ferde és szabálytalan parlamentaris helyzetet teremtett. (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is nézzük mi volt az a reconstructio. (Halljuk! Halljuk!) Egy kormány reconstructiójának,t. ház, csakugyan a politikai theoria szerint értelme és jelentősége az, hogy a cabinet elvi differentiák után újra alakul. A reconstructiónak tehát elvi alapja szokott lenni. Itt azonban az eredeti kiindulási pont koránt sem az volt. (Halljuk! Halljuk !) A véderő vita lezajlott s a kormány és kormányelnök ur abból teljesen épen, politikai integritásának minden attribútumaival kelt ki (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a bal- és szélső baloldalon) s annak végén a törvényhozás összes factorainak osztatlan bizalmával találkozott. (Ugy van! a jobboldalon.) A kormányelnök ur ekkor elérkezett I nek látta az időt arra, hogy a kormányzat és törli*