Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-342

842. erszAgos ülés febrnár 28-án, péntekoa, 1890. 57 nem törvényes eszközökkel, hanem lappangva fogják talán később megbolygatni akarni a mai közjogi alapot, melyen királyunk koronája és törvényes alkotmányunk nyugszik. Ki az? (Fel­kiáltásokbalfelöl: Pulszky! Derültség.) A többség vezére, a nemzet vezére! De ki ma a többség, a nemzet vezére. (Felkiáltások balfelől: Pulszky! De­rültség balfelől.) T. ház! E napokban nagy vihar tört ki az országházban, a szenvedélyek hullámai csapkod­tak; nem volt ember e házban, ki meg birta volna jósolni, hogyanemis perezekig, de jó félóráigtartó parlamenti szenvedélyes küzdelemnek micsoda vége lesz? A világ összes parlamentjeiben a par­lament vezére, a többség vezére lett volna a leg­első, ki ekkor a parlamentben megjelent volna. Mindenki itt volt a házban, a ki itt lehetett, csak egy volt távol, a kinek pedig illett volna jelen lenni. (Igaz! Vgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hol volt akkor a többség vezére, t. képviselőház ? Igazán egy vékony hártya, ezen épületnek vékony faboltja választolta el a többség és a parlament vezérét a parlamenttől, a mely fel volt lázadva; csak egy vékony hártya választotta el tőlünk. mikor dühöngött. Méltóztassék csak elképzelni, hogy mit gondolhatott és milyen szemekkel néz­hette Tisza Kálmánt, Magyarország ministerel nő­két, ő Felségének belső titkos tanácsosát, a Szent-István rend nagykeresztését, stb. (Derült­ség balfelől) minő szemekkel nézhette ő Felségének első és legfőbb tanácsadóját a háznak szintén a a folyosón ácsorgó teremszolgája ? (Derültség balfelől. Nagy mozgás a jobboldalon.) T. ház! Vájjon a ministerelnök ur az-e ma már, a ki a kiegyezést védeni tudja? Vak, a ki nem látja, süket, a ki nem halija és nem tudja, hogy épen a kiegyezésnek, a dnalismusnak termé­szetével és lényegével sok úgynevezett kényes kérdés van összekötve. Kényes kérdés a monar­chiára és a koronára nézve, kényes a hazára, a parlamentre, a dualismusra és a külügyi viszo­nyokra nézve. Vájjon Tisza Kálmánt tartják önök vagy mi, vagy akárki, a többség és párt olyan vezérének, a ki ezen kényes kérdéseket e házban könnyen, szépen, simán meg fogja tudni oldani? Sőt ellenkezőleg, a kis bogárból, a szúnyogból elefánt lesz és a legkisebb kényes kérdésnél is, a melyet más ember, a kinek szavában bíznak, el tudna intézni, Tisza Kálmán ur megjelenésével, fellépésével és szavaival zavart idéz elő a parla­mentben. Igazán nem érti az ember, hogy egy oly kitűnő, jellemileg teljesen correct, egyénileg teljesen tiszta férfiú, oly nagy tehetségű férfiú, mint Tisza Kálmán, hogyan sülyedhetett a parla­menti megbecsülésnek ilyen alacsony fokára. (Ellenmondás jobbfelöl. Igaz! Ugy van! bal felöl.) Én, t. ház, tényeket constatálok és ha ennek az okát keresem, ugy találom, hogy ő ma már — és itt KÉPVH. NAPLÓ. 1887 —92. XVII. KÖTET. nem mint embert, hanem mint politikai vezért értem — azért nem képes a parlamenti vezér­szerepre, mert abban, a mit mond itt a parlament­ben, nemcsak az ellenzék, de még önök sem biz­hatnak. (Élénk helyeslés balfelől. Ellenmondások jóbbfélöl.) A mélyen tisztelt többség — ugy látom —­tiltakozik ez ellen. Nem is várhattam mást tőle, mert az csakugyan nem illenék, hogy ők is el­ismerjék ezt; de, t. ház, ennek a tagadásnak, ennek a védekezésnek nincs igazi alapja. Tegyük fel, hogy a t. többség még ma is bizik Tisza Kál­mánnak, mint vezérnek szavában. De kérdem, hogy melyikben? Az elsőben, a középsőben, vagy az utolsóban? (Derültség balfelöl.) Hiszen ezer meg ezer esetet tudnék felhozni szavaim igazolására. ( Halljuk! Halljuk ! balfelől.) A főrendiház reformja alkalmával önök biztak szavában, mikor a tör­vényjavaslatot benyújtotta ; akkor benne volt a zsidó rabbi is és önök megszavazták a törvény­javaslatot. Egy-két hét múlva., mikor jónak látta, hogy inkább ő maradjon meg,mint a törvényjavaslat, (Derültség balfelől) behozta az új törvényjavaslatot, kidobta a zsidó rabbit s önök akkor is megsza­vazták. (Derültség balfelől.) Vájjon a 14. §-nál Tisza Kálmán melyik szavában biztak? A clubban hangoztatott szavában vagy jegyzőkönyvi szavá­ban, vagy később adott legutolsó szavában? (Derültség a bal- és szélső balon. Egy hang a bal­oldalon: Szent meggyőződésében!) Vagy a 25-ik szakasznál melyik szavában biztak? Első szavá­ban a Münnich-féle, vagy Gajári-féle javaslatnál adott szavában? (Derültség a bal- és szélső balon.) Menjünk tovább. Hát:; honossági törvénynél! Ott négyszer adta szavát ugyanegy ügyben egy két hónap alatt. Az első szava volt, iáikor tiltako­zott Irányi Dániel javaslata ellen s azt mondotta, hogy nem fog törvényt behozni. A másik szava az volt, a mit Perczeit. képviselőtársunknak mondott, hogy mégis fog törvényt behozni A harmadik sza­vával ellenben azt igérte, hogy bizonyos körülmé­nyekre is tekintettel lesz. A legutolsó szava aztán az volt, melylyel új évkor az önök gratulatiójára felelt. Hat tessék megmondani: melyik szavában biznak ? És tessék nekem a túloldalról akárki megmondani, hogy melyik szavát fogja beváltani akarni Tisza Kál­mán? (Felkiáltások a baloldalról: Hát Mlljuk!) Én ebben a kérdésben értettem volna, ha a parlament vezére feláll és azt mondja, hogy bár tisztelem és nagyon becsülöm Kossuthot, de mert ő nem ismeri el a mai törvényes állapotot, nem ismeri el a koronás királyt, nem ismeri el a ki­egyezési alaptörvényt: tehát én, mint ministerelnök, nem hozhatom javaslatba azt, hogy ezen különben kitűnő férfiú miatt, a ki sem a királyt, a ki a tör­vényt szentesíti, sem a törvényt, melyet minden­kinek meg kell tartania, el nem ismeri, külön tör­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom