Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-341

341. országos Ölés február 27-én, csütörtökön. 1890. 4^ elnök ur odamegy, anuectálja és approbálja azokat és a többség e tettét dicséri ? Majdnem biztosra lehet venni, hogy a t. túloldal ép ugy meg fogja szavazni az állami kormányzatot, mint a hogy ma fentartja a municipalismust. El lehet mondani, t. ház, hogy a mi politikai életünknek az a signaturája, hogy elvhűség és következetesség abban tényezőként nem szerepel. (Ugy van! balfelol. Mozgás jobbról) Nem szerepel pedig azért, mert a kormány és a többség életében az elvekhez való ragaszkodás szintén nem tényező. (Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) Teljes joga van ahhoz a kormánynak és a t. túloldalnak, hogy hatalmát védje; de ahhoz, azt hiszem, nincs joguk, hogy azt mondják, hogy a ki ezt a hatalmat megtámadja, az megtámadja egyszersmind a parlamentarismust is. (Ugy van! balfelöl.) Vannak, t. ház, a parlamentarismusnak hátrányai és veszélyei; vannak kinövései, melyek azt veszélyeztetik. Es a midőn azokat a deelaniatiókat hallottam, a melyekről az imént beszéltem s a melyek olyanoknak lettek feltüntetve, hogy veszélyeztetik a parlamentarismust, azt gondoltam magamban, mégis jó lesz utána nézni, hogy erről a dologról mit tanít az elmélet és mit tanít a gyakorlat? Eszembe jutott, hogy Angliának egyik kiváló államférfia, lord G-ray irt egy classicus munkát a parlamentarismusról, a melyben e veszélyek el vannak mondva; de azok közt — bevallva az igazat — nem találtam az utczai demonstratiókat, sem pedig a parlamenti zajos jeleneteket, hanem találtam valami mást. (Halljuk! Halljuk!) Ha a t. ház megengedni méltóztatik, fel fogom azt olvasni. (Halljuk! Halljuk! balfelol. Olvassa) „A parlamentarismus rendszerének hátrányai közt egy sem játszik fontosabb szerepet, mint a corrnptio, (Ugy van! Ugy van! a bál- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől) ez alatt oly eszközt értve, mely az embereket arra ösztönzi, hogy politikai hatalmuk gyakorlásánál személyes érdekeik után induljanak." (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Idáig nagyon talál! (Mozgás jobbfelől.) Beőthy Ákos: Attól tartok az ez utániak még jobban fognak találni, (Derültség jobbfelől. Halljuk! Halljuk! balfelol) mert különben lett volna jó dolgom, hogy fel ne olvassam. (Élénk derültség balfelol.) „Walpool kormányzása ismeretes arról, hogy csakis corruptio által tartotta fenn magát, mely abból is állott, hogy a parlament tagjait meglehetett vesztegetni. Igaz, hogy a corruptio jelenleg ily alakban nem nyilatkozik, de nyilatkozik egy más, sokkal veszélyesebb alakban, tudniillik abban, hogy a politikai szolgálatok a ministerek által nyújtott kedvezmények által jutalmaztatnak. (Nagy derültKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XVII. KÖTET. ség és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Az a hatalom, melylyel egy miniaterbir, hogy párthiveit kedvezményekkel jutalmazza, egyike azoknak a kiváló eszközöknek, melyekkel egy kormány állása fentartható. A befolyásnak egy egész lánczolata állapittatik meg a választók, képviselők és a ministerek közt, minek következtében aminister hatalmát nem az ország érdekében használja, hanem használja saját politikai befolyásának érdekében." (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A mi ezután következik lord G-ray munkájában, az annak a thesisnek fejtegetése, mely abban culminál, hogy a legnagyobb veszély, a mely a parlamentarismust fenyegeti, az, hogyha a magánérdek dominál a közérdek felett s ha a többség és a kormány a hatalmi önzés sugallatát követik. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon.) A kiváló angol államférfi, a ki Anglia parlamentjéről egy ily sötét képet von, nem esik kétségbe Anglia jövője felett. Bizik az angol nemzet jellemességében és politikai bölcsességében. Én sem akarok, t. ház, rosszabb véleménynyel lenni a magyar nemzet felől. Én sem akarom kiadni kezemből a reménynek utolsó horgonyát: a bizalmat ősi erényben, mely a nemzetet minden vész és vihar, sőt igen gyakran a politikai sülyedés közt is fentartotta. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De ha a jövőre nézve nem akarok is Cassandra-szerü jóslásokba bocsátkozni, a mi a jelent illeti, arra nézve kételyekkel vagyok tele. Különösen pedig igen pessimisticus vagyok — hogy visszatérjek beszédem kiindulási pontjára, hogy azt befejezhessem — a t. kormány reformactióját illetőleg. (Ugy van!balfelöl.)lL'<Jviäeri összefoglalva a dolgot, ha az új irány, ha azok a reformok oly jók voltak, miért nem létesítették idáig (Zaj. Mozgás jobbfelöl) és ha idáig nem voltak képesek létesíteni, mi biztosít bennünket, hogy azok jövőre csakugyan létesíttetni fognak, miután a cabinet élén ma is az a ministerelnök áll, a ki az országban minden egészséges fejlődést megakasztott. (Mozgás jobbról. Zajos helyeslés és tetszés balfelöl) Én, t. ház, a t. képviselők között az utolsók i közé tartozom tehetségben és hazafiúi érzetben. (Ellenmondások jobbfelöl) Nincsen semmi olyan az én életemben, a mit magamra nézve említésre méltónak tartok, hanem egy mégis van, a mire bizonyos önérzettel, mondhatnám büszkeséggel tekintek vissza s ez az, hogy amióta eszemet tudom és a politikai pályán működöm, mindig szemben állottam a minister úrral; ' (ügy van! balfelöl) szemben akkor, midőn ellenzék volt; szemben akkor, mikor kormány volt, mert azt találtam, hogy sem mint ellenzék, sem mint kormány, feladatát és kötelességét nem teljesíti. (Élénk helyeslés balfelol.) e