Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-341

341. országos ülés február 27-én, csütörtökön. 1890. SS proclamált s a melyeket helyeselt általában a t. túl­oldal, e részről nem minta 15 évi politikai múlttal, nem mint a nemzetnek — már akárhogyan ítéljen róla, de sajátjává tette — 15 évi fejlődésével ellen­kezők, hanem mint annak követelményei, mint annak koronázása, mint annak betetőzése procla­máltatnak. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Ez azon felfogás, a mely innen kifejtetett; ez azon felfogás, melyet onnan megtámadtak. Nem a jog, hanem a fejlődési folytonosság politikája az, a mi itt proclamáltatik; a fejlődés megszakítása és ab ovo áj fundamentumok létesítése az, a mi ott proclamáltatott. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Fenyvessy Ferencz: Egészen ngy van! Pulszky Ágost: Ha ugy van, t. képviselő ur, akkor méltóztassék levonni a következtetést; (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon) ha úgy van, t. képviselő ur, akkor nem bizalmatlansági szava­zattal, nem személyes támadásokkal lehet az elvek végrehajtása tekintetében közös egyetértésre jutni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) és különösen nem az által, hogy végtelenné húzzuk ki a meddő vitát, hanem az által, hogy az időt megvárjuk és siettetjük, a mikor közvetlen az egyes részletekről beszélhetünk. (Élénk helyeslés és tetszés a jobb­oldalon.) De még egy további -mozzanat, egy további mélyreható politikai különbség nyilatkozik azon felfogás között, a mely a múlt napokban hallott beszédekben kifejezést nyert és a között, a mely­ről meg vagyok győződve, hogy e részről kivétel nélkül osztják. És ez az, hogy mig ott mindig eon­flietusok lehetőségéről beszélnek, mig ott mindig a nemzet különböző tényezői között, a mely ténye­zők egyike a hadsereg és hogy mig ott minden alkalommal felhasználtatik, hogy habár egy kis összeférhetlenségi vagy egy kis egyéni súrlódás mutatkozik valamely egyén ügyetlensége vagy tapintatlansága következtében vagy egy másik részről törteink provocatio, abból rögtön elvi jelentőségű kérdés fuvassék fel : (Helyeslés a jobb­oldalon.) addig nálunk merőben megtagadjuk lehetőségét annak, hogy az alkotmányos élet ténye­zői között állandó és nem orvosolható és már eddigi törvényekben az orvoslás módjaira vonat­kozólag szabályosan körül nem irt conílictusok keletkezhessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Természetes, hogy a t. függetlenségi párt e tekintetben más felfogást táplál, hogy azok, a kik a közjogi alapot egyáltalában helyesnek, az országra üdvösnek elismerni nem akarják, a kik minduntalan a merő személyes uniót vagy külön vált hadsereget hangoztatják, hogy azok semmi­féle politikához nem adhatják közvetlenül vagy közvetve beleegyezésüket, a mely ellenkező fel­tevéseken nyugszik. És nincs is senkinek kifogása azon álláspont ellen, melyet Helfy t. kép­viselő ur beszédében kifejtett, kivéve egyet, azt KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVII. KÖTET." az egy kifogást, hogy a nemzetet és a nemzet állítólagos aspiratióit azonosítja azokkal, melyek kizárólag annak egy kis töredéke, illetőleg talán nem is a nemzetnek, hanem a kép­viselőháznak egy töredéke táplál. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Derültség a széhö balolda­lon.) Ezt egyszerűen megemlíteni is elég, ez ellen nem is szükséges tiltakozni, mert tiltakozott ez ellen a nemzet valamennyi választáson, még azon politikai arithmetica mellett is, a melyet Ábrányi t. képviselő ur itt kifejteni jónak látott (Tetszés jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz i Csakhogy öntől meg­szabadultunk, annak örülünk legjobban ! (Derült­ség balfelöl.) Pulszky Ágost: Az ellen tehát nem is emelek szót. De csodálkoznom kell, hogy oly rész­ről, mely nemcsak azt állítja, hogy a 67 es alapot elfogadja, hogy a közösügyek elintézése módjá­nak fentartását helyesli, hanem a mely szereti magát, mint a régi Deák-párt traditióinak kiváló folytatója gerálni, (Élénk felkiáltások balfelöl: Azis !) hogy még azon részről is találkozunk folyvást törekvésekkel, felszólalásokkal, a melyek eonflic­tust látnak ott, a hol nincs; a melyek ellentéteket nevelnek ott, a hol nincsenek; a melyek jogesor­bításról beszélnek ott, a hol jog soha nem csor­bittatott és esorbittatni nem is szándékoltatott s a melyek folyvást oly phrasisokkal, oly kifejezé­sekkel, maguknak a nemzeti aspiratióknak is oly­nemü árnyalásával élnek, melyek szükségképen csak arra vezethetik a közönséget, hogy hiszen ezen urak is tulajdonkép csak a függetlenségi párt alapján állanak, de nem tartják politikusnak, nem tartják az országra nézve helyesnek a független­ségi párt princípiumait azon padokról is procla­málni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon ) Ls ezzel, t. ház, azt hiszem, megvilágítottam azon lényeges, azon elvi különbségeket, a melyek bennünket elválasztanak és kellően indokoltam, hogy miért nem fogadhatjuk mi el nemcsak, a mi természetes, politikai jellegű következményeit a t, ellenzék eljárásának, hanem miért nem járulha­tunk egyáltalában semmi tekintetben ahhoz, hogy nyugalmasabb állást teremtsünk magunknak, a t. ellenzék ajánlata szerint, az által, hogy a minis­terelnök ur személyét ne támogassuk. És itt elérkeztem az igen t. ellenzék politi­kájának egy végső jellemző momentumához. (Sálijuk! Halljuk!) Első kísérlet Magyarországban az, a mit most a túliéiról megkísérteni láttunk, arra, hogy politikai proseriptio gyakoroltassák ez országban. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Az igen t. ellenzék a politikai proseriptio tacticájára lépett át. Ez a tactica más országokban is érvényesít­tetett, de nem egy személy ellen s nem ily körül­mények közt; érvényesíttetett mindig forradalmi convulsiók közepette és az érvényesítésre való 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom