Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-361
362 361, országes ülés április 19-én, szombaton, 1880. a törvényjavaslat czímét és 1—4. §-aü, a mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a vallás- és közoktatásügyi minister válasza Linder György képviselő ur interpellati ójára. Gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi mínÍster:T. ház! Linder György képviselő ur a múlt hó 19-én interpellatiót intézett hozzám a mohácsi görög-keleti szerb esperes választása ügyében. Ugy emlékszem, harmadnapra azután válaszolni kívántam ezen interpellatióra, hogy ebbeli tartozásomat még a húsvéti szünidő előtt lerójjam. De akkor a képviselő ur nem volt jelen, kénytelen voltam tehát válaszomat mostanáig elhalasztani. Midőn ebbeli kötelességemnek most megfelelni kívánok, azt hiszem, legczélszerűbben járok el, ha az interpellatióban foglalt kérdőpontokat egyenkint felolvasom és azokra egyenkint adom meg a választ. A t. ház e válaszokból könnyen és biztosan fogja felismerhetni az amúgy is egyszerű tényállást és ennek alapján határozhat majd a felett, vajion eljárásom helyes volt-e vagy sem? Az első pont ez: „Igaz-e, hogy a szent-endrei görög katholikus szentszék által folyó évi február 20 lkára kitűzött mohácsi görög katholicus szerb esperes-plébános választást, a szent-endrei püspök utján intézett rendelettel t. minister ur függesztette fel?" Erre válaszom az, hogy igaz, azzal a hozzáadással, hogy a felfüggesztés azon közbevetett felebbezés folytán történt, melyet a mohácsi görög keleti szerb hitközség közvetlenül hozzám nyújtott be február 13-án. A második kérdés a következő: „Ha igaz, mivel indokolja, szemben az 1868 : IX. t.-cz. és 1868. augusztus 11-iki, a gör. keleti szerb egyház szervezetét és hatóságai eljárását szabályozó rendelettel ebbeli eljárását?" Ebbeli eljárásomat indokolom ugyanazon törvénynyel, ugyanazon szervezeti szabályzattal, melyre a t. képviselő ur hivatkozik. Az 1868 : IX. törvényczikk nyomán 1868-ban létesült szervezeti szabályzat, mely azóta változatlanul fennáll és minden egyes esetben alkalmaztatott, világosan azt határozza, hogy ilyen és hasonló határozatok ellen, melyekért a szentszékhez felebbezésnek van helye az érdekeltek részéről és hogy a felebbezés másodfokú elintézés végett a metropoliai egyház-tanácshoz megyén, onnan pedig esetleges harmadfokú elintézés végett a vallás- és közoktatási ministerhez. Minthogy a felebbezés február 13-án érkezett kezeimhez, a választási határidő pedig február 20-ára volt kitűzve, sehogy sem lehetett intézkedni olyformán, hogy oly rövid idő, 7 nap alatt, a felebbezés szabályszerűieg elintézhető legyen az illető fokozatok utján. Teimészetesen törvényes, szabályszerű felebbezéssel lévén megtámadva az elsőfokú határozat, nem lehetett megengedni a választás megtartását, míg a felebbezés el nem intéztetett Ennélfogva sürgősen kellett intézkelni, hogy a választás elhalasztassék. De még sürgősebbé vált azon indokolás által, melyet a felebbezők használtak. Ezek ugyanis maguk hivatkoznak a szervezeti szabályzatra, mondvái, hogy ezen esperesi kerületben a helyi és vidéki szavazatok nincsenek azon arányban felosztva, mint a szevezeti szabályzat megköveteli. Mindaddig, míg ezen arány helyre nem áll és nem szabályoztatik, esperes-választásnak helye nem lehet. A 3-ik kérdés igy hangzik: „Miként véli a 60 kerületi választó sértett érdekeit orvosolni, kik a választásnak a t. minister ur által történt felfüggesztése következtében önvétkük nélkül, tehát jogtalanul ut izási költség czímén 8—900frtra menő kárt szenvedt k?" T. ház! Miután az első és második kérdőpontra adott válaszomból kitűnik, hogy nemcsak teljesen törvényesen jártam el, de a szükség is ugy hozza magával, hogy csak akkép lehetett intézkedni: önként folyik ebből, hogy magamat sem hivatva, még kevésbé körelezve érzem arra, hogy gondoskodjam az iránt, hogy az egyesek esetleges kárai miképea kárpótoltassanak. Ez az, a mit az interpellatióra válaszolhatok; írondolom, ez e}éggé megvilágítja a tényálladékot és kérem ennélfogva a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Linder György: T. ház! (Halljuk!) A t. vallás- és közoktatásügyi minister urnak interpellatiómra adott iménti válaszát tudomásul veszem, de akarva, nem akarva, kénytelen vagyok az ügy érdekében néhány megjegyzést tenni. (Halljuk ! Halljuk 1) A t. minister ur maga is elismeri, hogy az 1868. évi augusztus 10 ről kelt legfelsőbb leirat értelmében alkotott választási eljárást annyiban sértette meg, a mennyiben nem tekintve, hogy a kormány az autonóm egyház ügyeibe hivatalból, vagyis felügyeleti jogánál fogva csak akkor avatkozhatik, ha ez körvonalozott hatáskörét bármi tekintetben túllépi, mondom, nem várta be a kormány, mig az ügy hozzá gradatim felérkezett — s akkor, mint fórum apellatorium, jogérvényesen intézkedhetett volna, — rendeletileg intézkedett s ennyiben lett megsértve az autonómia jogköre. Ez a jogsérelem, melyet a minister ur tényleg elkövetett, birt arra, hogy interpellatiómat megtegyem. Sejtettem, hogy a mohácsi hitközség azt panaszolta, hogy a mohácsi gör. kel. hitközségnek lélekszámához képest a fenti rendelet értelmében csak 13 bizottsági, úgynevezett „odbor" tagja és
