Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-357
iS7, országos ülés április 15'én, kedden. 1890. 307 szigorú vizsgálat tartatik az ügyben, kiderittetik és megállapíttatik, ki a vétkes és akkor ez azután minden személyválogatás nélkül s tekintet nélkül minden mellékkörülményre, lehető legszigorúbban büntettetik. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy ezzel lehet elérni a kedélyek lecsillapítását, a felháborodott közvélemény megnyugtatását és lehet elérni azt, hogy ilyen esetek ne ismétlődjenek. (Általános helyeslés.) Még egy körülményt óhajtok a t. kormány figyelmébe ajánlani, a miért is iuterpellatiómat a t. igazságügyi minister úrhoz is vagyok bátor intézni. A hírlapokban nevezetesen azt olvassuk, hogy ezen ügyből kifolyólag vegyes bizottság működik. Nem szokatlan a vegyes bizottság efféle eseteknél; de ha emlékezetem nem csal, polgári részről mindeddig közigazgatási tisztviselők működtek az ilyen bizottságban. Ez alkalommal pedig legalább a lapok hire szerint igazságszolgáltatási közegek vesznek részt a bizottságban. Szóval e tekintetben óhajtanék a t. igazságügyminister úrtól felvilágosítást, hogy minő alapon gzerveztetett a bizottság és minő jog- és hatáskörrel ruháztatott fel? Ezek előrebocsátása után bátor vagyok iuterpellatiómat felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) „Interpellatio a ministerelnök és igazságügyi minister urakhoz; 1. Van-e tudomásuk a t. minister uraknak a Kecskeméten folyó évi márczius hó 29-én történt esetről, mely alkalommal gróf Csáky György közös hadseregbeli tiszthelyettes Behr Dezső kereskedőn nyilt utczán kardjával sebzéseket ejtett? 2. Ha van tudomásuk, ugy minő intézkedéseket tettek, vagy szándékoznak tenni az igazságkiderítése, a vétkes megbüntetése és a felizgatott közvélemény megnyugtatására ? 3. Minő alapon jött létre s minő hatáskörrel bír azon vegyes bizottság, mely hir szerint ez ügyben Kecskeméten vizsgálatot folytat? 4. Hajlandók-e a minister urak ezen vizsgálat eredményét s az ügy befejezéséről szóló jelentést a t. ház elé terjeszteni? (Élénk helyeslés.) Kijelentem végül, hogy nem annyira rögtöni, mint inkább oly alapos választ várok, mely a felhevült közvélemény lecsillapítására alkalmas. (Élénk helyeslés.) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház! Ahhoz ftízve válaszomat, a mit beszédem végén Horváth Ádám t. képviselő ur kijelentett, én is bátor vagyok előterjeszteni, hogy nem az ügy érdeméről kibánok nyilatkozni, hanem előzetesen jelenteni, hogy igenis tudomásom van az ügyről, tudomásom van az eddigi intézkedésekről is; de épen, mert a vizsgálat foly és több kérdésbem még felvilágosításra várok az illetékes hatóságtól, azért csak ezen felvilágosítások beérkezése után leszek bátor a választ megadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a ministerelnök úrral ésazigazságügyminister úrral. Következik Csatár Zsigmond képviselő ur interpellatiój'a. Csatár Zsigmond: T. ház! Azt hiszem épen a szőnyegen lévő nagy horderejű tárgy elintézése és jobban megértése szempontjából szükséges dolgot cselekszem akkor, midőn a t. pénzügyminister úrhoz egy kérdést intézek; mert tapasztalom, mert látom az igazság- és pénzügyi bizottság jelentéseiből, de kivált a gróf Lázár t. képviselő ur által idézett hírlapokból is, hogy oly intentio adatik világgá ezen naszód-vidéki államjavakról, mintha bizony nekünk hálát kellene adni a jó Istennek, hogy ez a dolog megtörtént, mintha még rá kellene fizetni azon naszódvidéki román alapnak, azon községeknek, hogy megmentettek bennünket a gonosztól. (Derültség.) De, t. képviselőház, ugy is tudjuk hányadán vagyunk a dologgal, mert vannak itt más jelentések, melyekkel, ugy látom, hogy eddig senki sem foglalkozott. Ez azon lelkes ötös bizottság jelentése, melyet az 1874 iki országgyűlés kiküldött és a mely hivatását hiven teljesítette. Ez határozottan kimondja, hogy ott egy oly vagyon adatott el 100.000 forintért, melynek megtartása az állam érdekében szükséges és a mely véghetetlen nagy kincset képez, mert maga a regale-jövedelem már azon időben is oly tőkét repraesentált évenkint, hogy ha ma annak jövedelme után adná meg az állam a kártalanítást, az bizonyára 400.000 frtra rúgna. Miután 1875. óta én voltam a szerencsés vagy szerencsétlen, hogy ezen ügyet mindig bolygattam és örömmel nézek vissza e részbeni ténykedésemre és mert ideje, hogy végre-valahára e tengeri kígyóval leszámoljunk, mert ezen kérdés már 18 év óta a nemzet testén, mint egy seb vérzik és ezt okvetlenül meg kell gyógyítani: arra kérem a t. pénzügyminister urat, hogy ezen tárgyalás folyama alatt — hiszen tőle függ, mert tudja, hogy mennyi a kártalanítási összeg minden község részére — legyen szives megadni a felvilágosítást, hogy a naszód-vidéki ily módon elidegenített államjószágokon a regale-kárpótlás mily összegre rug? (Helyeslés a szélső balon.) Ezért voltam bátor ezen sürgős interpellatioval fellépni, mert ez által ugy az igazságügyi, mint a pénzügyi bizottság jelentése halomra lesz döntve, szét lesz szedve és értéktelennek lesz tekintendő. (Helyeslés a szélső balon.) Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. A naszódvidéki 44 községek és azon vidék 39*
