Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-355

286 355. ersz&gos ülés márezins 21-én, pénteken. 1890. képviselő ur is tudomásul vette, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azt a t. ház szintén tudomásul veszi. Következik a közoktatásügyi minister ur válasza Linder György képviselő ur interpellati ójára. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatatásügyi minister: T. ház! Linder György képviselő ur tegnapelőtt, 19-én interpellatiót intézett hozzám Minthogy nem szeretek a válaszszál soká adós maradni: válaszolni kívántam még mielőtt; a t. ház eloszlik. (Élénk helyeslés.) Minthogy azonban a t. képviselő ur nincs jelen, azt hiszem, kötelességem válaszomat addig elhalasztani, a mig az interpelláló képviselő ur jelen nem lesz. (Helyeslés.) Tudomásul szolgál. Elnök : Hátra van még b. Kaas Tvor képviselő ur interpellatiója. Báró Kaasivor: T. képviselőház! A mélyen t. kereskedelemügyi minister ui li terpellatióm. Budapest üzleti körei, kereskedők felszólítottak arra, hogy az igen t. kereskedelemügyi minister ur figyelmét hívjam fel azon gyakorlati ineovenientiákra, melyek a postaigazgatóságnak február 19-én megjelent rendeletéből a postautalványok kézbesítésére vonatkozólag származtak és a gyakorlatban ezen intézkedést a kereskedő- és iparosokra nézve feltétlenül terhesnek és alkalmatlannak bizonyították he. Budapesten a postautalványok túlnyomó része üzleti természetű és ezeknek pontos, gyors és könnyű kézbesítése igen nagy forgalmi értékű. Ha tekintetbe veszszük, hogy a kereskedés Magyarországon mennyire sujtatik indirect adókkal, hogy a mi másutt nincsen, a kereskedők bélyeget fizetnek a számlákéit, bélyeget a könyvkivonatok után, bélyeget minden postai szállítólevél után és mosí még a posta használatáért újból megterhelik őket, ez legalább is nem a kereskedelem fejlesztésének érdekében álló dolog. A postautalványok ez újmódi kézbesítése nagy megterheltetéssel jár. A postautalványokat házhoz viszik és azokért darabonkint 3, illetőleg tömeges kézbesítésnél eonsignatiónkint 15 kr. fizetendő. Ha a kereskedő ezt nem akarja, postaszekrényt kell váltania, a miért évenkint 60 frtot kell a posta részére fizetnie. Ez már magában is jelentékeny teher annyi ezer üzletre nézve. De még nagyobb inconvenientia az, hogy az illető kereskedő semmiféle controllal nem bir a hozzája érkező pénzekre nézve, kénytelen esetleg meghatalmazást állítani ki valaki részére, hogy azon pénzeket a postán felvehesse; de az általa meghatalmazott ember megkapja a consignatiót és a kereskedő nem tudja, hogy ő honnan mennyi pénzt kapott és igy azon megbízott emberét nem ellenőrizheti, a mi által a sikkasztásokra tág tér nyílik. Inconvenientiákkal jár az is, hogy ezen postautalványok csak ugy kézbesíthetők, ha a házhoz hordatnak és a kereskedőknek maguknak vagy megbízottjának adatnak át, ha pedig az nincsen jelen, akkor a levélhordó ismét elviszi az egész postautalvány-szállítmányt és a kereskedő nem is értesül arról, hogy az ő vidéki committense pénzt küldött, mily czélra és mily megrendelésre. Mindez és még számos más, a lapokban és a kereskedők részéről felpanaszoltatok a nélkül, hogy azok idáig orvoslást nyertek volna. Nem szándékozom a tárgyat bővebben kifejteni, hiszen a kereskedelemügyi minister ur a postaigazgatóságnál és a kereskedelmi körökben, a kereskedelmi kamaránál ezen tárgyban a legalaposabb informátiót szerezheti be magának; én csak fel akartam kérni, hogy figyelmét ezen ügyre fordítván, a szükséges intézkedéseket megtegye, hogy az üzleti világ ezen panaszai mielőbb orvosoltassanak. Interpeílatióm röviden a következő: Interpellatio a nagyméltóságú magyar királyi kereskedelemügyi minister úrhoz: A budapesti magyar királyi posta- éstávirdaigazgatóság folyó évi 10.340. számú rendeletével a postaut dványok kézbesítését a fővárosban újra szabályozta. Minthogy ezen intézkedés a kereskedelmi és ipari körökre a gyakorlatban terhesnek és czélszerfítlennek bizonyult, a mi számos panaszra adott alkalmat, kérdem a nagyméltóságú magyar királyi kereskedelemügyi minister urat: szándékozik-e a budapesti posta- és távirdaigazgatóság említett rendeletét olykép módosítani, hogy az üzlettel biró fővárosi polgárok jogos igényei és forgalmi érdekei azoknak újabb megterheltetése nélkül kielégítést nyerjenek? B. Kaas Ivor. Elnöki Az interpellatio fel fog olvastatni. Zay Adolf jegyző (olvassa az interpellatiót). Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a kereskedelemügyi minister úrral. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Még az igazságügyi bizottság részéről az elnök ur kíván előterjesztést tenni. (Halljuk!) Kőrösi Sándor, az igazságügyi bizottság elnöke: T. ház! (Halljuk!) Van szerencsém tisztelettel benyújtani az igazságügyi bizottságnak jelentését a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezéséről szóló 4t0. szánni törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a t. házat, hogy ezen jelentést kinyomatni, a t. ház tagjai közt szétosztatni és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre tűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a t. ház tagjai közt szét fog osz-