Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-354
364. országos ülés márczius 20-án, csütörtökön. 1890. 277 megint azt vagyok kénytelen válaszolni, hogy azok nem az ő, hanem a mi álláspontunk mellett és illetőleg az általam felhozottak mellett szólnak; mert a mit a német törvény indokolásából méltóz tátott a t. képviselő ur felhozni és mint szükséget oda állítani, azt már kimondja kereskedelmi törvényünknek 150. §-a. Méltóztassanak utánna nézni, nálunk nem lehet, hogy az alapító meg ne nevezze magát. Köteles magát megnevezni, felelős, köteles aláírni a prospectust és az abban foglaltakért felelősség terheli. A törvény nemcsak ezen, hanem általában több más szakaszban egészen praeeis körülírja az alapítók jogait és egyúttal meghatározza azok felelősségét. A mi kereskedelmi törvényünk tehát már is segített azon hátrányokon .... Beőthy Ákos; Nem mindegyiken ! Wekerle Sándor pénzügyminister: .... a melyek a német törvény német indokolásában fölemlittetnek s a melyeket, ugy tudom, időközben a német törvényhozás is épen a mi kereskedelmi törvényünkhöz mérten recipiált, (Ugy van! jobbfelöl.) Ezeket voltam bátor felhozni azon kérdésre, hogy szükséges-e a kereskedelmi törvény módosítása, de erre először magamat nem tartom illetékesnek, másodszor pedig nem is merném javaslatba hozni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Maga az 1. §. meg nem támadtatván, azt hiszem, hogy az elfogadtatik. Dárdai Sándor jegyző.* (olvassa a törvényjavaslat 2—5. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik. Következik a közgazdasági bizottság 446 8z. jelentése, a kereskedelemügyi minister urnak, „a Casottó és Pedemonte déltiroli községekbe behozandó tengeri és búza után járó vámoknak ideiglenes hatályon kívül helyezése iránt" tett előterjesztése tárgyában. Azt hiszem méltóztatik, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! E jelentésre vonatkozólag csak néhány szóval bátorkodom megemlíteni, hogy az 1882 : XVI. törvényczikk 7. §-ának, mely a vámtarifát is tartalmazza, bevezetésében a magyar kormány azon joga foglaltatik, hogy bizonyos esetekben, egyetértve a monarchia másik államának kormányával, elemi csapások folytán némely községeknek időleges vámengedményt adhasson. Ennek folytán a törvényjavaslatban felemlített két községnek 2800 métermázsa búzára vámmentesség adatott meg s erre nézve terjeszti a kereskedelemügyi minister ur e ház eléjelentését — hivatkozva a háznak 1882. május 12-én tartott 101-dik ülésében hozott határozatára — hogy azt tudomásai venni tudomásvétel végett a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. háztól, méltóztattik-e a bizottság javaslata alapján a kereskedelemügyi minister ur jelentését tudomásul venni s hasonló czélból a főrendiházzal is közölni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy tudomásul venni méltóztatik és igy az hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. (Helyeslés.) Következik a közgazgazdasági bizottság jelentése, „a Svéd- és Norvégországokkal gyári és kereskedelmi védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában, 1889. évi szeptember 20-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 433. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni s igy a vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját, Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! E törvényjavaslatra nézve, mely Svéd- és Norvégországokkal a kereskedelmi védjegyekre vonatkozó kölcsönös egyezmény beczikkelyezését tartalmazza, bátor vagyok megjegyezni, hogy a legtöbb külföldi állammal hasonló egyezmény áll fenn és miután a védjegyek oltalma nemzetközi jellegű, azt a közgazdasági bizottság nevében elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. háztól, méltóztatik-e a közgazdasági bizottság jelentése alapján a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik és igy következik a részletes tárgyalás. Először a czím. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, levezetését és I— III. csikkéit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 472. számújelentése „a vallás-és közoktatásügyi ministeriumnak a magyar államvasutak tulajdonát képező s a főváros V-ik kerületében fekvő Hold-utczai igazgatósági épületbe történt átköltözése alkalmából felmerült költségek fedezésére szükséges póthitel iránt" benyújtott 4ü3. számú törvényjavaslatra. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját.
