Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-353
258 s, í3" országos ülés márezins 19-én, szerdán. 1890. szó használtatik, melyet ha lehetne, ki szeretnék küszöbölni a törvényből. Hála istennek, nyelvünk már annyira fejlődött, hogy azon fogalmakat magyarul is ki tudjuk fejezni. Ha azonban magyar szót használunk és kétségben vagyunk az iránt, vájjon nem értik-e félre, legfölebb zárjel közt oda lehet tenni az idegen szót is. E két kifejezést: sgyapjú-appretirozó gyár" és „juta appretirozó gyár" ki kellene hagyni — Elnök: Kérem, már túl vagyunk azon a szakaszon! Kőrösi Sándor: Csak most szólítottak fel! Elnök: Nem tehetek róla. Az 1. §. már el vau fogadva. (Derültség. Kőrösi Sándor leül.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve: ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Baross Gábor kereskedelmi minister : T. ház! Vannak bizonyos kifejezések, melyeket teljesen azon értelemben, melyben szükséges, magyarul kifejezni ma még nem tudjuk és azért félreértések elkerülése végett a megfelelő idegen szókat használjuk. (Helyeslés.) De a kormány, mint eddig, ugy ezentúl is azon lesz, hogy az idegen szókat lehetőleg mellőzze A mi Görgey t. képviselő ur módosítványát illeti, azon szerenesés helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy a kormány ahhoz a felhozott indokoknál fogva hozzájárul. (Általános helyeslés.) Elnök: Maga a szöveg meg nem tárnadtat ván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. l)e van Görgey t. képviselő urnak egy módosítványa, mely igy szól: a 2. §. végére új d) pont tétessék: az 1890-ik évi I. törvényczikk 159. §-ának hatálya az e törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjed. Méltóztatik ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3—9. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Ezen legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag leszek bátor javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) A napirend első tárgya lenne a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása, következnék ezután a ma részleteiben is elfogadott törvényjavaslat harmadszori felolvasása, azután a pénzügyi bizottság 498. számú jelentése a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről szóló 485. számú törvényjavaslatról, a közgazdasági bizottságnak 446. számú jelentése, a kereskedelemügyi minister urnak a „Casotto és Pedemonte déltiroli községekbe behozandó tengeri és búza után járó vámoknak ideiglenes hatályon kivül helyezése iránt" tett előterjesztése tárgyában, a közgazdasági bizottságnak 447. számú jelentése a „Svéd- és Norvégországokkal, gyári és kereskedelmi védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1889. évi szeptember 20-dikán kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 433. számú törvényjavaslat tárgyában, a pénzügyi bizottság 472. számú jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak a magyar államvasutak tulajdonát képező s a főváros V. kerületében fekvő hold-utczai igazgatósági épületbe történt átköltözése alkalmával felmerült költségek fedezésére szükséges póthitel iránt benyújtott 463. számú törvényjavaslat tárgyában, a közlekedésügyi bizoltság 473. számú jelentése, a kereskedelemügyi minister ur által beterjesztett, a Holicstóla magyar határszélig Göding irányában vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó 461. számú törvényjavaslat tárgyában, a közlekedésügyi bizottságnak 474. számú jelentése a kereskedelemügyi minister urnak, a kassa-tornai helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezésére vonatkozó 456. számú előterjesztése tárgyában; a közlekedésügyi bizottság 495. számú előterjesztése, a kereskedelemügyi minister urnak a somogy szobb-barcsi helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó 459. számú előterjesztése tárgyában és 476. számú jelentése a kereskedelemügyi minister urnak a Békés vármegyei helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó 458. számú előterjesztése tárgyában, végre a pénzügyi bizottság 478. számú jelentése; a szabadalmazott császári királyi kassa-oderbergi, a magyar észak-keleti és az első magyar-gácsországi vasut-társaság részére az 1888: XVII. törvényczikk alapján külön állami biztosítás nyújtása mellett felvett újabb beruházási kölcsön ügyében keresztülvitt pénzügyi művelet lebonyolításáról és ezen kölcsönnek a részes vasutak közt történt felosztásáról szóló 457. számú jelentést illetőleg. (Helyeslés.) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a t. ház tagjai szívesen veendik, ha tájékozva lesznek az iránt, hogy a kormánynak a tárgyalandó kérdésekre nézve mi a szándéka és a hasvéti szünidő mikor kezdődjék. (Halljuk! Halljuk!) Ezért bátor vagyok a t. házat arra kérni, méltóztassék elintézni azon javaslatokat, melyeket a ház elnöke a holnapi ülés napirendjére szándékozik kitűzni, tudniillik a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményről szóló törvényjavaslatot s az általa felsorolt egyéb javaslatokat, melyek a holnapi s esetleg a holnaputáni ülésben volnának tárgyalandók. Ezek letárgyaltatván, a törvényjavaslatok harmadszori felolvasása valószínűleg a szombati ülésén történhetik meg. Időközben esetleg megadhatnák a ministerek a választ a még függőben
