Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.

Ülésnapok - 1887-346

S46. országos ülés márezins 5-én, szerdán- 1890. 137 foglalkozott, miután e kérdés hozzám intéztetett, felelni kötelességemnek tartom. (Halljuk! Halljuk !) Az 1880-ban, a közlekedésügyi ministerium által megállapított tervek alapján kiadott ezen munkálat Hellwaagg vállalkozónak azon kötelezettséggel, hogy a munka 1882. végéig be legyen fejezve. Ugy 1880-ban, mint 188i-ben a vállalkozó oly csekély erővel dolgoztatott és oly lassan végeztette a munkát, hogy már akkor is egyes sürgetéseknek volt kitéve s igen sok levelezés folyt közte és a műszaki vezetőség között. Midőn a határidő vége felé közeledett, 1882-ben az lett az eredmény, hogy a munka egy nagy része még hátra volt; ezért a vállalkozó 1882. deczember 22-én arra kérte a királyi biztost és ennek utján a kormányt, hogy a vállalatra nézve, minthogy annak meg nem felelt, hosszabbítás adassék. Akkor a királyi biztos a kérdésre nézve egyezségi tárgyalásokba bocs tkozott a vállalkozóval és így egyezség utján akarta vele a szerződési viszonyt megszüntetni. Azonban felterjesztetvén az ügy a ministertanáeshoz — és ebből is látszik, hogy a királyi biztos nem birt önálló hatáskörrel, hanem az egész ügyben a kormány intézkedett — a ministertanács nem hagyta helyben a királyi biztos által javasolt intézkedést, hanem utasította őt, hogy mivel a vállalkozó szerződési kötelezettségének meg nem felelt, vele a Szerződést szüntesse meg és a munkát házilag folytassa. így történt, hogy visszatartatott a vállalkozó kereseti kimutatásainak egy része, visszatartatott kötbére, lefoglaltattak a szerződés alapján a munka eszközei és a munka ezekkel házilag folytathatott. Ebből azután több rendbeli per keletkezett; egyik részét indította a vállalkozó a kincstár ellen, másik részét a kincstár a vállalkozó ellen. 1883-ban azonban a kincstári jogügyek igazgatóságának javaslatára ezen perek megszüntettettek és a vállalkozóval egyezség köttetett, mely szerint a szerződési viszony a vállalkozóval teljesen megszűnt és az addig házilag végzett munka tovább folytartatott. És itt az igazság kedvéért kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon egyezség, melyet a királyi biztos eredetileg javasolt, de melyet a kormány nem fogadott el, az államkincstárra kedvezőbb volt, mint azon egyezség, mely egy év múlva köttetett a vállalkozóval azért, hogy a perek megszüntessenek. így áll a kérdés a vállalkozóval való viszony tekintetében. Még csak azt jegyzem meg, hogy 1882. vége felé, midőn a vállalkozótól a munka átvétetett, a vállalkozó anyagilag is teljesen ki volt merítve és tőle várható nem volt, hogy ezen munkálatot befejezhesse; sokkal helyesebb volt tehát annak folytatását házilag eszközölni. (Helyeslés jobbfelől.) A mi már most a követett eljárást illeti, t. ház, mindenki tudja, hogy midőn a múlt őszszel ez a szerencsétlenség történt Szegeden, milyen KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVII. KÖTET. nagy bajnak mondották azt, mennyire hirdették, hogy már most Szeged az árviz ellen sincs biztosítva. És méltóztatott hallani tegnap gróf Tisza Lajos képviselő ur felszólalásából, hogy ez bizony Szeged biztonságára semmiféle befolyással nincs, hogy Szeged biztonsága a Tisza felől ép ugy meg van ma, mint meg volt azelőtt. De épen a fenforgó körülmények miatt kötelességemnek tartottam a kérdést egészen tisztán állítani elő s az iránt oly helyzetben lenni, hogy azt a t. képviselőház előtt a maga valóságában előadhassam; ezért ama bizottságba, melyet kiküldöttem, nemcsak állami közegeket vontam be, hanem a műegyetem rectorát is felkértem, hogy abban részt vegyen. így tehát ez a vizsgálat és a tényállás megállapítása teljes tárgyilagossággal és nyilvánossággal történt. A létrejött megállapításokból semmit el nem titkoltam, mert eltitkolni való azokban nincs; a tényállást a maga valóságában terjesztettem elő s az közkézen forog. (Helyeslés jobbfelől.) S épen azért, t. ház, mert ezt az eljárást követtem, azt hiszem, az ügynek újabb vizsgálata semmi czélra nem vezetne s nem hiszem, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálatának több eredménye lehetne, mint a műszaki közegek ily módon történt eljárásának. (Helyeslés jobbfelöl.) A kiküldött bizottság műszaki szempontból e kérdést minden oldalról megvilágította, a követett eljárásra pedig egyrészt jelentésemben, másrészt abban, a mit ez alkalommal szerencsém volt mondani, mindaz benne foglaltatik, a mit e kérdésben előterjeszteni lehet, azért én egy parlamenti bizottság kiküldését teljesen fölöslegesnek, indokolatlannak tartom és kérem a t. házat, méltóztassék mindkét határozati javaslat mellőzésével az általam beadott jelentést elfogadni és tudomásul venni és engem felhatalmazni arra, hogy mivel új hiteleket erre a munkára nem kérek, azon hitéiátruházásokat, melyeket jelentésemben kérek, megadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Szathmáry György jegyző: Ivánkovich János! Ivánkovich János: T. ház! (Halljuk!) Midőn a földmívelésiigyi ministerium 464. számú jelentésének tárgyalása során felszólalok, előre kijelentem, hogy a benyújtott határozati javaslatokat nem fogadom el. Felszólalok ez alkalommal azért, mert a vita folyamán oly nyilatkozatokat hallottam, melyeket mint Szeged egyik kerületének képviselője s mint szegedi lakos, szó nélkül nem hagyhatok. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Én ismertem a régi Szegedet, ismertem annak viszonyait és körülményeit-, láttam mindent megsemmisülni egy rövid éjszakán, de figyelmes tanuja voltam azután azon nagy és fárasztó munkálatnak, mely Szeged újjá építésére irányult. Éreztem én is hevét annak a lelkesedéiig