Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-345
345. országos ülés mávczins 4-én, kedden. 1890. 12Í mint a föld felületén, a föld méhében is léteznek természetalkotta völgyek, melyek a talajvizeknek mintegy csatornáiul szolgálnak és ennek következtében hathatósan előmozdítják a partrombolást." Ez 1879-ről 1880-ra constatiltatott. Mikor ez constatálva lett, a királyi biztos ur, a kinek ezt azért hozom emlékezetébe, mert előbb az emlékező tehetsége cserben hagyta, egy bizottságot hivott egybe, melynek tagja volt boldog emlékezetű Bodoki Lajos és Kernül műegyetemi tanár is, a ki a műegyetemen ép ezen dolgokat adja elő. A szakközegek, kik a királyi biztos ur elnöklete alatt tanácskoztak, kimondták, hogy a merőleges rakpart építésétől el kell állni és vissza kell menni azon eredeti tervhez, hogy partburkolat eszközöltessék, helyenkint lépcsők beillesztésével. Méltóztassék erre vonatkozólag Kerndl tanár urat megkérdezni, a ki nyilatkozüi fog, mert ő lovagias és független ember. Azonban ennek daczára is mereven ragaszkodott a királyi biztos ur ahhoz, hogy a part továbbra is oly módon építtessék, a mint az meg lett kezdve. (Felkiáltások a szélső baloldalról: Hát fizesse meg! Zaj jobb' felől.) Méltóztatik a t. háznak ebből látni, hogy az a geológiai processus nem oly véletlen dolog volt; előre lehetett azt látni és a szakértők ezt meg is mondták. De ez csak egyik része a dolognak. Hogy mennyire felületesen és minden átgondolás nélkül vezették e nagyszabású munkát, mutatja a niinister ur előterjesztésében foglalt szakvélemény, mely azt mondja, hogy a talajvizek lebocsátásáról sincs gondoskodva, a drága rakpartot a talajvíz rombolja és ennek lebocsátásáról utólagosan kell gondoskodni. Ugyan mit szólna a királyi biztos ur ahhoz, ha neki az építőmester egy három emeletes házat építene és ő a kulcs átadásakor azt venné észre, hogy a házban nincs az a bizonyos hely, melyen az szokott irva lenni: „itt?" (Mozgás.) Hogyan lehet ily nagyszabású dolgot ugy keresztülvinni, hogy azon partot, mely oly drága pénzen épült fel, folytonosan rongálja a talajvíz. Kilenczven méter hosszúságban kell a partnak beomolnia t. ház, hogy oda menjen Budapestről egy műegyetemi professor és constatálja, hogy ez helytelen állapot; hogy ott nincs gondoskodván talajvíz lebocsátásáról, hogy vascsöveket vagy miket kell ott alkalmazni, hogy a part alját ne rongálja és az intra-vilíanumotneposványosítsael a talajvíz, mely a partfal által be van szorítva a városba. Nem akarom t. ház nagyon hosszura nyújtani felszólalásomat, (Halljuk! a szélső baloldalon) csak annyit akarok eonstatálni, hogy a szegedi drága s sok pénzbe került part építkezés semmi irányban és semmi tekintetben sem felel meg sem a várakozásnak, sem a czélnak. De, t. ház, a 90 méternek lesüppedése ínég csak kezdete a dolognak, mert azokakőhányások, melyek ott körülbelül 400—500 ezer frtot fognak felemészteni, mert anynyira kivájta a medret már a víz, hogy óriási menynyiségíí követ kell oda hordani, hogy csak némileg is megakasztassék az a homok, mely ottan az agyagréteg alól kiszalad. De a csuszamlás ellen a rakpart még ez által sem fog biztosítva lenni; mert ezt csak ugy fogjuk elérhetni, ha megtörténik, a mit beszédem első részében mondtam és a mit Szeged reconstrualása alkalmával is első sorban kellett volna tenni, vagyis ha a folyani magában a mederben fog szabályoztatni. Addig, mig a folyamnak a mederben való szabályozása nem eszközöltetik, a csuszamlás lehetősége egyáltalában nincsen kizárva. Ily körülmények közt t. ház, midőn tisztán mulasztás, vagy nem tudom minek nevezhető ambitio folytán azzal állunk szemben, hogy hatszázezer frtot kell a rakpart helyreállítására fordítani, mert a 145 ezer forint csak arra való, hogy a besüppedt 90 méter állittassék helyre,mig a többinek biztosítása még közel hatszázezer forintba fog kerülni, azt kérdezem, hogy öntudatosan és jó lélekkel hozzájárulhatunk-e a t. minister urnak, elismerem, egészen jó indulatú és a körülményeknek megfelelő előterjesztéshez és ahhoz, hogy a további anyagi és erkölcsi felelősség terhe alól azokat, a kik okozói voltak a rakpart ily módon való építésének, feloldjuk. (Helyeslés szélső bal felől.) Én t. ház, azon párt nevében, melyhez tartozni szerencsés lehetek, kijelentem, hogy ehhez nem járulhatunk s ugyanezért határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, hogy az ügy alapos és komoly megvizsgálása czéljából parlamenti vizsgáló bizottság küldessék ki. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Madarász József jegyző (olvassa):Határozati javaslat.Határozza el a képviselőház, hogy a szegedi rakpart ügyében parlamenti vizsgálatot rendel el, mely vizsgálat derítse ki, hogy mi volt az oka és ki volt az okozója a szegedi rakpart beomlásának. Beadja Papp Elek, Meszlényi Lajos, Jeszenszky László, Petrich Ferencz, Orbán Balázs, Majthényi Ádám, Thaly Kálmán, Molnár József, Justh Gyula, Holló Lajos, Ábrányi Emil, Madarász Jenő, Károlyi Gábor, Dobay Antal, Nagy Ferencz, Czirer Ákos, Zboray Béla, Szalay Imre, LubyGéza, dr. Szádovszky József, I'sáakDezső, Vállyi Árpád, Gencsi Albert. Szathmáry György jegyző: Gróf Tisza Lajos! 16 f
