Képviselőházi napló, 1887. XVII. kötet • 1890. február 26–április 21.
Ülésnapok - 1887-344
108 144. országos tlés márezlns 3 án, hétfőn, 1800. deti kiinduló ponthoz képest majdnem egyharmad részre leapadt, talán még sem oly hallatlan dolog azt a consequentiát levonni, a melyet én levontam, hogy igenis voltak évek, midőn az eredményekben a határozott javulás jelei kétségtelenül mutatkoztak.(Élénk helyeslés jóbbfelöl.) A mi a t. képviselő urnak azt az állítását illeti, mintha én azt mondottam volna, hogy ezen 38 millió deficit esztendeje volt az, mely annyira megközelítette a rendezettséget, azt hiszem, maga is el fogja ismerni, hogy én ezt nem mondtam. Hiszen én a rendes kezelésből indultam ki, arra alapítottam egész argumentatiómat s a 38 millió deficitet nem is említettem. A t. kipviseiő ur tehát talán csak a vitának érdekesebbé tétele végett imputálta nekem ezt az állítást. (Derültség jóbbfelöl.) Befejezésül még csak azt akarom megmondani, t. ház, hogy miért nem beszéltem ón 1887-ről. (Felkiáltások balfelöl: 1885-röl!) Maga a képviselő ur 1887-et mondott; hiszen ha 1885-re hivatkozott volna, akkor még plust is hozhattam volna ki és még jobban megtapsoltak volna. (Derültség jobbfelöl) Horánszky Nándor: Az ordinariumban! Wekerle Sándor pénzügyminister: Hát t. ház, 1887-ben az ordinariumban már plus volt, hiszen ép most méltóztatott a képviselő ur mondani, hogy akkor már a rendezés alapjai lerakattak. {Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) Én tehát azért nem szóltam erről, mert ez már a legújabb rendezéssel függ össze. De nem hagyhatok észrevétel nélkül még egy megjegyzést, a mely itt minduntalan felhozatik, hogy kinek a programmja volt ez eredetileg, hogy hol initiálták tulajdonkép a vasutak államosítását, ott-e vagy pedig itt? (Halljuk! Halljuk!) Én ugy tudom t. ház, hogy a vasutak államosítása már 1874-ben initiáltatott. (Ugy van! jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Lehet, hogy ott initiáltatott; de azt is tudom, hogy akkor a t. képviselő ur itt ült, (Derültség balfelöl) tehát csak annyi joggal tarthat számot e programúi eredetiségére, mint mi. (Tetszés jobbfelöl. Felkiáltások a baloldalon: Hát a tiszavidéki vasút!?) Bocsánatot kérek, a tiszavidéki vasút államosítása 1874-ben történt, akkor kezdődött az államosítási politika. (Zaj.) Én nem tudom, oda tartozott-e, onnan kezdődött-e, ezt nem is vitatom, de azt tudom, hogy a képviselő ur akkor nem ott ült. (Derütség jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz: Hát a keleti vasút! ? (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Wekerle Sándor pénzügyminister: A keleti va?ut még a Szlávy niinisterelnöksége alatt államosittatott. (Ugy van! jóbbfelöl.) Én megengedem, nem vitatom, hogy ött keletkezett az eszme, de egy következtetést bátorkodom levonni, azt, (Halljuk! Halljuk!)hogy a politikai programmokra senki sem nyer privilégiumot (Tetszés jobbfelöl) s azok nem képeznek magántulajdont, hanem köztulajdont és az az államférfiú, a ki mandátumot nyert a kormányzatra, egészen jogosítva van arra, hogy egy politikai programmot, ha azt helyesnek tartja felállítani s végrehajtani. (Helyeslésjobbfelöl.) Nem tudom, ismerte-e Horánszky t. képviselő ur Rover kisasszonyt? Horánszky Nándor: Nem! (Derültség) Wekerle Sándor pénzügyminister: Sze rencséje, mert ma szegény — ha élne — már jó öreg volna. (Derültség. Halljuk !)Royer kisasszony egy franczia irónő, még pedig pénzügyi irónő volt, a ki igen nagy előszeretettel foglalkozott adójavaslatok készítésével. (Halljuk!) A képviselő urnak nagyon meggyült volna vele a baja azért, mert én ki tudnám mutatni, hogy számtalan oly sarkalatos tételét a programmjának, melyet a t. képviselő ur ma saját tulajdonának vitat, nem tudom hány éve, de igen sok esztendővel ezelőtt már ez a kisasszony sajátjának nevezte. (Élénk derültség jóbbfelöl.) Ebből, t. képviselő ur, méltóztassék maga is elismerni azt a politikai igazságot, hogy pénzügyi és politikai programokra kizárólagosságot formálni nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl.) Kérem, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások: szavalunk!) Elnök: Horánszkj Nándor képviselő ur kívánja félreértett szavainak értelmét helyreigazítani. Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én csak igazolásául annak, hogy Bokros t. képviselőtársam egyetlen egy pénzügyi argumentumával ós pedig hathatós argumentumával igazságosan számoltam, midőn arra hivatkoztam, (Halljuk! Halljuk!) és azt oly értelemben tettem, mint a hogy az valóban mondatott; hivatkozom t. képviselőtársam szavaira, a ki azt monda, hogy a pénzügyi eredményekre tett Ígéretet be nem válthatta — már t, i. a kormány —- ennek egyik oka és nagyfontosságú oka, a vasutak államosítása volt. Hogy ebben t. ház foglaltatik-e alapos isme rete a pénzügyeknek vagy nem és igy oly nagy applombebal azután lehetett-e igy szólani, mint azt Bokros ur tette, azt a t. pénzügyminister ur imént már megítélte. Egyébiránt a mi a programmoknak tulajdonjogát illeti, arra nézve én a t. pénzügyminister ur izlése felett nem nyilatkoztam és csak a magam ízlését mondom meg 3 ez az, hogy én ép oly súlyos hibának tartom azt, ha valaki minden lehető és képzelhető programmok keresztülvitelére vállalkozik (Igaz! ügy van ! balfelöl) és igy e szempontból másnak programmját eltulajdonítja, mondom, én ezt ép oly súlyos beszámítás alá eső szempontnak tartom politikailag, (Derültség jóbbfelöl) mint a mily súlyosnak tartom magánjogilag azt, ha
