Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-323

S2S. országos ülés febrnár lén, szombaton. 1800. 43 Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .- A görög keleti hitvallású egyháznak 100.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Az unitaria egyháznak 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Az izraelita vallásúak egyházának 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A gyulafehérvári római katholicus káptalan részére királyi alapítványi járulék 5.985 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Kamarai járandóság az erdélyi helvét hitvallású evangelicus egyházak és tanodák számára 14.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Kamarai járandóság 3 római katholicus lelkész számára 187 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 10. czím. Kiadás 242.300 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző, (olvassa): Átmeneti kiadások és beruházások. Átmeneti kiadások: VII. fejezet, 1 — 10. czím. Beruházások : VI. fejezet, 1—25. ezím. Átmeneti kiadások. Magyarország néprajzi leírásának költségeire 6-ik évi átalány 6.000 frf. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A budapesti királyi tudományos és műegyetemi olvasókör segélyezésére, a központi egyetemi épület építése idejére bérlendő helyiség czéljára 1.-200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A brassói állami kereskedelmi iskola építésének előleges költségeire 1.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• Az ebdüh elleni gyógymód kísérleteire, a budapesti tudományos egyetemen 2.000 frt. — Darányi Ignácz! Darányi Ignácz: T. képviselőház ! (Halljuk!) Az átmeneti kiadások 4. czírne alatt (Zaj. Halljuk!) az ebdüh elleni gj^ógymód kísérleteire a budapesti tudomány-egyetemen 2.000 forint van felvéve, szemben azzal a 3.000 forinttal, mely a múlt évben előirányoztntott. Az indokolásban azt mondja a t. minister ur, hogy ezen előirányzatot az indokolja, hogy a kísérletek fonala meg ne szakadjon s az elkészített oltóanyag fentartható legyen. Én, t. ház, nagy elismeréssel vagyok azon kísérletek iránt, melyeket a budapesti egyetemen Högyes tanár ur nagy fáradsággal és odaadással folytat. De én előttem ezek a kísérletek csak eszközt képezhetnek a czél elérésére, a czél pedig az, hogy a megmart embereken a védoltás mentül előbb eszközölhető is legyen. (Helyeslés.) A dolog fontosságának kiemelése czéljából bátorkodom, t. ház, röviden utalni arra, hogy a belügyminister ur hivatalos jelentései szerint az utóbbi 10 év alatt Magyarországon hány ember halt el víziszonyban. (Halljuk!) 1878-ban 111, 1879-ben 61, 1880-ban 80, 1881-ben 13S, 1882-ben 134, 1883-ban 85, 1884-ben 99, 1885-ben 75, 1886-ban 95. Átlag évenkint 100 ember. És ha az egyes megyéket és vidékeket tekintjük, akkor az arány még nagyobb lesz, mert például 1878-ban magában Biharban 31 ilyen haláleset tordult elő, 1880-ban Bácsmegyébeu 29 eset, 1881-ben Barsmegyében 47, 1882-ben Biharmegyében 43 és Besztercze Naszódban 23, 1884-ben Sárosmegyében 32 és 1886-ban szintén Sárosban 31. Magában a fővárosban 1879 ben 12 ilyen haláleset, 1885-ben 10, 1886-ban 7 és 1888-ban 6 ilyen haláleset történt. Meg vagyok győződve, hogy praeventiv intézkedésekkel e bajokkal szemben sokat lehetne tenni. így például Németországban egyfelől, a, kutyaadó behozatala, másfelől a szájkosár-kényszer elrendelése által oly állapotok létesültek, hogy ott víziszonyban alig hal meg már valaki. De ez a kérdés ebből a szempontból bírálva nem tartozik a jelen tárcza keretébe és ezért erre itt bővebben kiterjeszkedni nem is volna helyén. Azonban, t. ház, midőn azt tapasztaljuk, hogv legalább a gyakorlati tapasztalat igazolása szerint van majdnem biztos mód, melylyel ezeken a bajokon segíteni lehet s midőn különösen a statistikai adatok azt igazolják, hogy a Pasteurnél 1888. november 1-től 1889. november l-igbeoltott 1.810 egyénből csak 13 pusztult el és így az elpusztultak százaléka c«ak 0'73-at tesz ki, vagyis egy százalékot sem képvisel és azt tapasztaljuk, hogy azon 51 megmart egyén közül, akik 1885 - 1888. években Magyarországból mentek Parisba, hogy Pasteur által beoltassák magukat, víziszonyban egyetlen egy sem halt el, azt tartom, elérkezett ideje annak, hogy a költségvetésben ezen czímen felvett tétel neleszállittassék, hanem felemeltessék és egy oltó-intézet felállításával mihamarább beálljon az az idő, a midőn Magyarországon víziszony folytán beálló minden haláleset ki legyen zárva. Természetes, hogyha az igen í. minister ur gondoskodni fog arról, hogy ezeu védoltások embereken is eszközölhetők legyenek és hogy Budapesten egy ily intézet felállíttassák: akkor arról is kell gondoskodni, miszerint az ország legtávolibb részéből is minden szegény ember 6*