Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-335
340 835. országos ülés febmár 15-én, szombaton. 1890. mást fognak a t. képviselő urak keresni, azt a ezélt nem fogják elérni, a melyhez kormányzati és más fontos szempontokból jutnunk kell. Ha ezelőtt történt agitatio a népszámlálásnál, mennyivel inkább van ok ettől félni, hogy ha ugy teszszük fel a kéi dést, hogy mi valakinek a nemzetisége ? Már pedig én a statistikai összeírásokat semmiféle részükben agitatiónak kitenni nem akarom. A nép számlálás, a mint méltóztatik tudni, kiterjed Horvát - Slavonország területére is és — azt hiszem — e tekintetben is helyes azon kérdésnek olyatén formulázása, mint a hogy az tervbe van véve. Thaly t. képviselő ur nem állhatta meg, hogy ismét oly állítást ne koozkáztasson, a melyet — bocsásson meg — helyre kell igazítanom, mert tovább menő félreértésekre szolgáltathatna alkalmat. Előre bocsátom, hogy én az ügyre magára nézve csak előnyösnek tartanám, ha arra azon viszonynál fogva, a melyben az osztrák kormánynyal állunk, bizonyos egyöntetűség létesülne, valamint — a mint méltóztatnak tudni — egyáltalán a nemzetközi statistika bizonyos alapelveket állít fel, a melyek szerint az egyes országok a statistikai anyagot összegyűjtsék és összeállítsák. Hisz, t. ház, ez közkincs, melyből minden állam igen fontos tanulmányokat meríthet. De kénytelen vagyok azon állítás ellen tiltakozni, hogy bármiféle kérdő ívet, vagy pontot, az osztrák kormánynyal egyetértőleg állapítottunk volna meg; hisz a népszámlálás statistikai ügye egyáltalában nem tartozik a közösügyek közé és valamint 1880 ban, ugy most is a kérdő pontok tekintetében a magyar I ormány, a statistikai tanácsnak meghallgatásával, saját belátása szerint intézkedett és fog is intézkedni. Ezen állítását a t. képviselő urnak recti ficamom kellett, miután azt akként méltóztatott oda állítani, mintha bármiféle közös tárgyalások eredményét képeznék azon kérdő pontok, melyeket a közönség elé fogunk bocsátani. Bizonyos az, hogy az 1881. évi népszámlálás sem mondható tökéletesnek, de az is bizonyos, hogy igen becses adatokat szolgáltatott. Kétséget nem szenved, hogy a népszámlálásnak — már a mi köz ségi szervezetünknél fogva is — az ország különböző részeiben, különböző nehézségei vannak; de ebből, t. ház, épen az következik, hogy értékesítsük az 1881. évi népszámlálás alkalmával szerzett tapasztalatokat és a végrehajtást szabályozzuk akként, hogy az lehetőleg hozzá simuljon egyes vidékeken létező speciális viszonyokhoz. Ily módon fogjuk megkapni a helyes, vagy legalább megközelítőleg helyes anyagot, a melyre szükségünk van, (Helyeslés.) Végül még azt a megnyugvást szolgáltatom, hogy a kérdő lap nem szorítkozik csupán az anyanyelv kérdésére, hanem gyűjteni fogjuk az adatokat a tekintetben is, hogy az illető az anyanyelven kiviil még milyen és hány más nyelvet beszél, a mely tekintetben remélem, hogy a magyar művelődés emelkedéséről kedvező adatokat fogunk szerezni. Ezek után kérem a törvényjavaslatnak elfogadását, {Helyeslés.) Elnök: T ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház azt elfogadja és igy következik a részletes tárgyalás, először a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat azímét. annak 1 — 4 § ait, melyek változatlanul elfogadtattak. Olvassa az 5. §-t). Emich Gusztáv előadó: T. ház! Bátor vagyok azon módosítást beterjeszteni, hogy e szakasz második sorában ezen szavak helyett: „költségeik terhére" tétessék „költségükön". Elnök: T. ház! Az 5. §-hoz az előadó ur azon módosítást terjeszti be, hogy a második sorban ezen szavak helyett „költségeik terhére" tétessék „költségükön", különben pedig a szöveg változatlanul marad. Ennélfogva kérdeznem kell a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy azt a t. ház nem tartja fenn és igy az az előadó ur módosításával fogadtatik el. Következik a 6. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 6—10. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: T. ház! E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végmegszavazá e a a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 483. sz. jelentése, „a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokb.an__hitelesített hordóknak a magyar korona országaiban való forgalomba helyezhetéséről" szóló 469. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Emich Gusztáv előadó: T. ház! Az 1887. évi VIII. törvényczikk, mely a mértékhitelesítésről szól, megállapítja, ho^y az országban csakis a belföldön hitelesített hordók jöhetnek forgalomba. Kivételt csakis oly eredeti hordók számára ad, melyek az illető folyadékkal együtt megint kereskedés tárgyát képezik. Az Austriával való kereskedésben és forgalomban eddig nagy hiányt képezett épen az, hogy
