Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-335

SS6. országos ülés február 15-én, szombaton. 1890, 329 realitásra szállittassék le s hogyj ne tekintsék az j államnak e czélra fordított kiadásait talán semmi körülmények közt el nem vonható összegeknek és segélyforrásnak, hanem hogy az egyéni felelősség, az egyéni szakértelem és szakképzettség folytonos fejlesztésére is súlyt fektessenek a bányászati szakközegek; (Helyeslés jobb felöl) hogy az a kellő szorgalom és munkásság, mely minden privátvállalatnál megkívántatik, a kincstári bányászat körében is tért foglaljon. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ha ezeket a garantiákat látni fogom ; ha látom, hogy a bányászati közegek körében ezen szellem nemcsak tért foglal, hanem ezen szellem uralja működésüket, nem fogok késni a szükséges beruházási összegeket javaslatba hozni. Ugyanazért azzal felelek Pech Antal képviselő urnak példabeszédére, melyet akként idézett, hogy: „quidquid agis, respice finem", hogy egyet kifelejtett, azt fudniilik, hogy ezen példabeszéd közepén az áll: „prudenter ágas". (Élénk derültség.) Ez köztünk a különbség, ezt igyekszem én megvalósítani. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Elnök: A tétel maga nem támadtatvánmeg, kijelentem, hogy az elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• A szélaknai báuyahivatal alá tartozó bányamüveknél teljesítendő feltárási munkálatokra 40.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): A vasmííveknél teljesítendő építkezésekre 227.400 forint. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• A selmeczbäuyai erdészeti akadémia kiépítésére ós berendezésére 10.000 frt. Elnöki Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Hercules-erdőben a Tatarczy Károly hagyatéka csődtömegétől 361.000 írtért megvett ingatlanok III. és utolsó vételár-részlete: 123.000 frt. Hegedüs Sándor előadó: Hemiles-íürdőben Tatarczy Károly bérlő csődbejutása következtében az áxtenmak 175.800 forint követelése volt. Ezen követelés egy része, tudniillik 85.000 forint a cautióból és az ingóságok értékesítéséből került ki; a követelés másik felét csakis a Tatarczy által hátrahagyott ingatlanból lehetett és kellett kielégíteni. Minthogy pedig a tulajdonosok ellen csőd nyittatott és ezen ingatlanok árverés alá kerültek, a pénzügy minis ter ur a magyar kincstár nevében szintén részt vett az árverésen és a 418 000 frtra becsült ingatlanokat 361.000 írton meg is vette, miből a követelés hátra lévő része is kikerült. Természetesen, ennek következtében a vételér megfelelő részének fedezetérői gondoskodni kellett, ebből a czélból apénzügyminister 123 000 forintot vett fel az 1890-iki költségvetésbe. Ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XVI. KÖTET. összeget a pénzügyi bizottság csak azon kikötéssel ajánlotta a háznak elfogadás végett, ha a t. minisfer ur erről az ügyről tüzetes jelentést tesz a háznak. Ezt a jelentést a t. minister ur 435. szám alatt be is terjesztette és az a t. ház tagjai között máirég ki vau osztva: a költségvetés ezen tételét elfogadásra ajánlom azon megjegyzéssel, hogy ezek az ingatlanok kedvező fekvésüknél fogva a fürdő kibővítése, különösen pedig a fürdőt látogató közönség jobb elhelyezése tekintetében nagy értéket képviselnek, a mit azon körülmény is bizonyít, hogy a már megszerzett ingatlanok a befektetett tőkének 7°/«-át jövedelmezik és hogy a vételár többi részét az 1889-iki év terhére fogja a t. minister ur elszámolni, illetőleg zárszámadásilagigazolni. Ezek alapján a t. házat arra kérem, hogy a költségvetésbe az 1890. év terhére beruházások czímén 123.000 frtot felvenni, a t. minister urnak erre vonatkozó jelentését pedig helyeslőleg tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A pénzügymínister urnak 435. számú jelentése a ház t. tagjai között ki lévén osztva és a mai napirendre ki lévén tűzve, mielőtt a t. ház a tételt megszavazná, szükséges, hogy a minister ur jelentését, a melyen a tétel alapul, tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Ennélfogva kijelentem, hogy a jelentés jóváhagyólag tudomásul vétetik s igj a 123.000 írttal előirányzott tétel megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- Átmeneti bevételek. 1. czím. Állami javak eladása. és pedig: a) állami javak eladásából 5 millió frt. Hegedüs Sándor előadó: T. ház i E tétel változtatását nem javasolja a pénzügyi bizottság, de miután a t. minister ur 490. szám alatt egy jelentést terjesztett a t. ház elé, mely kinyomatott s a ház t. tagjai között ki is osztatott s a melyben az eladandó államjavak közé egy millió forint hecsáron a szomolnoki kén-kovánd-bányát is felvétetni kéri, bátor vagyok kiemelni, hogy ebánya, mint a jelentésből kitűnik, távolról sem jövedelmez annyit, mint a mennyit az egy millió forint tőke kamatjövedelme képvisel és hogy ezzel egy szerződéses van kapcsolatban, a melynek értelmében az illető vállalkozó, a ki e kén-kovand-bányát megvette, három vegyi ipar-gyárnak a felállítására és arra kötelezi magát, hogy a kincstár részére 100.000 métermázsa kén-kovandot enged át, métermázsánkint 45 krajezárért, a mi a feldolgozás szempontjából, valamint az arra szükséges munkások foglalkoztatása tekintetében közgazdasági jelentőséggel bir. Ugyanily jelentősége van annak a 3 gyárnak melynek felállítására a vállalkozó magát kötelezte. Kérem tehát a pénzügyi bizottság nevében a t. házat, hogy az eladandó állami javak közé a 42