Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-334

306 334. országos ülés febrnilr 14-én, pénteken. 1890. Magam részéről tehát nem csodálkozom azon, hogy a magyar állampolgárok a sót tetemesen drágábban fizetik, mint azon külföld, melynek részére az eladatik, mert ez a mondottaknál fogva természetes. Vegyük például a szeszt, a mely után az államnak 35 forint adó fizettetik, ellenben az külföldre 10—12 írtért adatik el és a melyben meglehet, hogy szeszadó nem levén, annak fogyasztói tetemesen olcsóbban jutnak a szeszhez, miután nálunk a fogyasztásba az adó is ben foglaltatik. Ismétlem ezeknél fogva, hogy engemet nem ezen, hanem kizárólag az alkotmányjogi szempont indít felszólalásra,mert én a történt sóeladásról tudtam és tudott a törvényhozás is és sem akkor nem láttam, sem most nem látom szükségét annak, hogy a szerződés e szempontból a törvényhozásnak beinutattassék, (Helyeslés jobb és balfélöl.) Azonban szóba hozatott egy, állítólag azon szerződésre vezetett elausula, melynek tartalma szerint azon szerződés a korona által volt egy vagy más alakban jóváhagyva. A t. minister ur erre vonatkozólag csak homályos nyilatkozatot tett. Wekerle Sándor pénzügyminister: Most nem tudom. Horánszky Nándor: Azt mondta ugyanis a t. minister ur, hogy nem emlékszik rá positive, hogy abban a szerződésben van-e oly elausula, melyben a korona jóváhagyásának gondolata benfoglaltatnék. Ha a t. minister ur azon helyzetben volna, hogy erre positiv kijelentést tehetne, részemről a szerződés bemutatását egyáltalában nem kivánnái)!. De ha a minister ur ilyet nem tehet, vagy esetleg constatálható az, hogy azon szerződésben egy oly elausula foglaltatik, mely a korona jóváhagyására vonatkozik, akkor ezt az alkotmányjogi szempontokkal megegyeztethetőnek nem tartanám és ez oly körülmény volna, mely a dolog megvizsgálását a törvényhozás jogkörének megoldása tekintetéből szükségessé tenné. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Arra kérném tehát a t. miniater urat, hozzon bennünket azon helyzetbe, hogy e kérdésben nyugodtan szavazhassunk és a mennyiben ezúttal nem tehetne positiv kijelentést arra nézve, hogy azon szerződésben nincsen egy ily értelmíí záradék ám halasztassék el a kérdés elintézése, mert én csak azon esetben óhajtanám a szerződés bemutatását, ha e tekintetben megnyugtató választ nem kapnék. Ismétlem, nekem a szerződés ellen más tekintetből kifogásom nincs, de a mondott alkotmányjogi szempont a törvényhozás jogkörével szoros összefüggésben áll és azért azt a körülmények megvizsgálása és positiv ismerete nélkül szó nélkül nem hagyhatjuk, mert a törvényhozásnak e tekintetben kötelességét ismerni és teljesítenie kell. (Élénk helyeslés balfelöl.) Wekerle Sándor pénzugyminister: T. ház! Mint már előbb is említettem, ezen két év előtt vagy talán még régebben kötött szerződés részleteire nem emlékszem. Nem emlékszem különösen a jóváhagyási záradékra; positive tehát nem tudom, hogy töríénik-e abban hivatkozás a legfelsőbb elhatározásra, vagy nem. E szerint ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy e tekintetben a valónak megfelelő nyilatkozatot tehetnék. Mindazonáltal kötelességemnek tartom a t. háznak kijelenteni — a mi, azt hiszem, a t. képviselő urnak is megnyugtatására szolgál — hogy ha történik hivatkozás a legfelsőbb elhatározásra, az nézetem szerint helyesen nem történhetik. (Általános helyeslés.) Mert egészen más dolog az, hogy a ministernek, mint—ismétlem és itt nem tágítok — ő Felsége végrehajtó közegének ez nem kisebbíti a parlament irányában minden körülmények között fennálló felelősségét; (Általános helyeslés) mert hiszen a törvények szentesítési záradékában ő Felsége ígéri meg a törvény megtartását és végrehajtását. (Helyeslés.) Nem akarok én új politikai tanokat fejtegetni, a melyek, nem tudom, hol állíttatnak; hanem épen a legmesszebb menő parlamentáris követelményeknek kívánok minden tekintetben eleget tenni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Epén azért, ámbár semminemu jogi következményekkel — sem közjogi, sem magánjogi következményekkel— nem bírhatna, de ismétlem, nem tartom helyes eljárásnak, ha ő Felségére történik hivatkozás. Fordultak elő ilyenek többször. Láttuk azt, hogy a költségvetések indokolásában vagy a zárszámadásokban is történt ő Felségére hivatkozás és mindannyiszor — nem emlékszem, itt-e a ház előtt, de határozottan emlékszem arra, hogy a zárszámadási bizottságban — a kormány azt az álláspontot foglalta el és ma is azt foglalom el, hogy az intern dolog, hogy ő Felsége miként szabja meg a minister hatáskörét; intern dolog az is, hogyha a minister által a hatáskörében elintézhető egyes ügyben is ő Felsége magának előterjesztést kíván tétetni; de ez egyáltalában nem alterálja azt, hogy a törvényhozás előtt csakis a minister felelős tényeiért. (Általános élénk helyeslés.) Kérem ezek kijelentése után a t. házat, méltóztassék a határozati javaslat mellőzésével a tételt megszavazni. (Helyeslés.) Zaj Adolf jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! A tárgyalás alatt levő kérdésnek jogi részét Horánszky Nándor t. képviselőtársam eléggé kifejtette. Én csak a t. minister ur beszédének azon részére kívánok reflectálni, a melyben az Orbán Balázs t. képviselőtársam által felhozottakra felelt. Nevezetesen, midőn Orbán Balázs t. képviselőtársam előhozta a külföldre való sószállítást és felemlítette, hogy nemcsak Bulgáriába, hanem Boszniába és általában a Balkántartományokba történik sószállítás