Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-322

8-2,'. országos ülés jannár 31-én, pénteken. 1890. 23 az — ismétlem — különös, hogy az országgyűlés merőben tehetetlen a míívészi dolgokra nézve. Én tehát azt szeretném, hogy ha már a t. többség elhatározni hajlandó, hogy a subventio­nált színházak a közoktatásügyi ministerium ke­retébe helyeztessenek át, menjen tovább egy lé­péssel és állapítsa meg egyúttal «z intendáns ügy­körét is, mert az az állapot, a mely ott most ural­kodik, hogy t. L előkelő művészeti kérdésekben a director felelősségét az intendánsra, ez meg a mi­nisterre tolja és aztán ismét megfordítva, ez álla­pot tovább nem tartható. (Helyeslés jobb- és bal­felől.) Utalok egy mostani esetre, t. ház, amely ide tartozik. Megtörtént, hogy az országnak, a magyar nemzetnek — és ez nem banalitás, nemphrasis — egy igazán elsőrangú művészi csillaga még ma sincs szerződtetve az ország legelső színpadán s hogy újévtől kezdve máig nélkülözni kénytelen őt a főváros és ország müveit közönsége. Ezért valahol meg kell lenni a felelősségnek ; ennek bi­zonyosan meg van a maga oka, de nem a minis­terben. Az én előttem világos, hogy magában a művésznőben a hiba nem lehet, mert én olyan ma­gyar művészt nem tudok és nem is akarok kép­zelni, a ki ne iparkodnék azon, hogy meg legyen nyerve a magyar nemzet legelső színpadának. Minden magyar művésznek tudnia kell és tudja is, hogy az ő művészete olyan, mint az országos bankjegy, a melyet csak ott lehet forgalomba hozni, a hol annakértéke el van ismerve. Polónyi Géza: Például Pálmai lika. (Élénk derültség.) Fenyvessy Ferencz: Én a magyar művész alatt nem az énekesnőket, vagy énekeseket értem, hanem tisztán a színművészeket és művésznőket. En az énekesnő hivatását, mint ilyet, magyar szem­pontból másként fogom fel. (Helyeslés.) Tehát előttem, t. ház, világos az, hogy itt vagy a szakdirectorban, vagy az intendánsban, vagy a ministerben van a hiba és ime az ország­gyűlés mégis egészen tehetetlen ebben a kér­désben. Minthogy pedig azt hiszem, nincsen oly mi­nister, intendáns vagy szakdirector, kit ne lehes­sen pótolni; de bizony a művészekkel és művész­nőkkel egészen máskép áll a dolog:, mert a gond­viselés ministereket és intendánsokat elég számmal ád, de művészek és művésznők adásában nem szo­kott pazar lenni. Ennélfogva kérem a t. kormányt s a t. több­séget, hogyha egyszer elhatározta a subventionált színházak áthelyezését a közoktatásügyi ministe­riumba, ezzel ne érje be, hanem rendezze, praeci­sirozza s határozza meg az intendáns és a szak­director jogkörét is. (Élénk helyeslés balfelöl.) György Endre: T.ház! (Halljuk!) Két meg­jegyzést bátorkodom tenni az előttem szólott t. kép­viselő ur felszólalására, (Halljuk!) Az egyik az. hogy a mostani beosztás szerint a nemzeti színház ügyei kétségkívül a belügyministeriuinhoz tartoz­ván, az ő felszólalásának jelenleg csak az a czélja lehetett, hogy ezen ügyek kivonassanak a mai ke­retből és tétessenek át a közoktatási tárcza kere­tébe. Ezt azonban ő maga sem intendálta. A másik czél, a melyet ő iutendál, az, hogy akkor, ha ezen ügyek áttétetnek egyik tárcza ke­retéből a másikéba, a képviselőháznak és az ország­gyűlésnek ezen ügyekre nagyobb befolyás bizto­síttassák. Ez teljesen lehetetlen. Akár az egyik, akár a másik tárczánál kezelik is a színházi ügyeket, a dolog természete szerint mindig az illető minister lesz felelős ezen ügyeknek administrativ ellátá­sáért. Az illető minister szabályozza a maga köze­gével — mert hiszen az intendáns is az ő közege — a szolgálati eljárást, az ott történt dolgokért ad­ministrativ úton a minister felelős és ezen a dol­gon semmit sem változtat akár az egyik, akár a másik tárczánál kezelik ezen ügyeket, (ügy van! jobbfelöl.) Csak ez volt a megjegyzésem. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve; ha tehát szólani senki sem ki^án, kije­lenthetem, hogy az országos magyar zene és szín­művészeti akadémiára előirányzott 50.843 forint megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A nem­zeti zene segélyezésére 1.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Ipar­művészeti múzeum 22.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) : Techno­lógiai iparmúzeum 18.038 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• Festészeti mesteriskola 15.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Magyar művészeti ösztöndíj-alap 1 260 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Símdor jegyző (olvassa): Képző­művészeti czélokra stb. 15.000 frt. Zay Adolf jegyző: Thaly Kálmán! ThalyKálmán: T. ház! A képzőművészek utazási ösztöndíjaira irányoztatik elő ezen összeg. Ezen rovatnál pár évvel ezelőtt indítványt tettem, melyet az akkori vallás- és közoktatásügyi minis­ter, Trefort Ágoston is elfogadott, sőt még a fel­szólalónak — ámbár érdemtelenül — köszönetet is mondott az eszméért,ígérvén, hogy azt megfogja

Next

/
Oldalképek
Tartalom