Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-333
270 ***• <* rsz ágos ülés február 18*án, esfttört8k5n. 1890. seket eszközölték, felfolyamodott az igen t. pénzügyminister úrhoz, a ki hivatkozva az 1885. évi, általam többször idézett törvényre, kimondta azt, hogy ez az eljárás jogos. Midőn az illetők azon kifogást hozták fel, hogy a mívelés tekintetében ott semmi lényeges különbség a lefolyt egy pár esztendő alatt nem merült fel, leiratában, határozatában arra hivatkozik, hogy igenis különbségek merültek fel, a mennyiben a Tisza-szabályozás az ottani termelési viszonyokat igen kedvezően befolyásolta. Ma, t. ház, igy áll a dolog e tekintetben, hogy a Tisza-szabályozást is fel lehet hozni Csanádmegyének egészen keleti, Arad megyével határos részén, mint oly indokot, amely a termelési viszonyokra kedvező befolyást gyakorol, holott í 0, usque 12 mértföldnyire van a szóban levő terület a Tiszától, mellékfolyója pedig annak ott egyáltalán nincsen. Ezt az indokot tehát ép oly jogosultsággal, mint itt, az ország legnagyobb részében, fel lehetne ily esetek alkalmából hozni. Ennélfogva bátran állíthatom, t. ház, hogy ez a helyzet, a melyben vagyunk, csakugyan anomália, a melyen okvetlenül segíteni kell. En azt hiszem, hogy a törvényhozás annak idején azt a költséges nagy munkálatot, az állandó kataster elkészítését, nem azért rendelte el, hogy az igy incidentaliter mellé kesén felforgattassék; hanem egy magasabb szempont yolt az irányadó, tudniillik az, hogy az ország tőkéjének legnagyobb része a földbirtokban fekszik s ennek az igen jelentékeny tőkének az áringadozása lehetőleg kerülendő; már pedig az nem kerülhető ki akkor, ha az adózás tekintetében bizonyos állandóság nem tartatik fenn. (Igaz! balfelöl.) Én nagyon helyesnek tartom azt — s annak idején rá is szavaztam arra a törvényre, a mely azt eszközölte — hogy a mívelési ágak körében mutatkozó jelentékenyebb változások világlatban tartassanak s hogy a részletes felmérések alkalmával mutatkozó területi különbségek az állandó katasterben érvényesíttessenek. Az is helyes, amit az 1875: VII. t.-cz. a tagosításokra és birtokrendezésekre nézve mond, hogy tudniillik a hol a tagosítás történik s újabb birtoktestek keletkeznek, legyen új helyszínelés, új becslés és új osztályba sorozás; a dolog természetéből folyik ez; de hogy, t. ház, valamely határnak egyes részeiben netalán constatált területi különbségek ötletéből azután az egész határban félredobjuk azt a munkálatot, mely a birtokos-osztálynak autonóm közreműködésével jött létre, ez egyáltalán nem indokolt. Ennélfogva, azt hiszem, hogy azt a törvényt, a melyre voltam bátor hivatkozni, az 1885-iki kataster-nyilvántartási törvényt, okvetlenül módosítani kell, oly értelemben, (Halljuk! Halljuk!) hogy a részletes katasteri felmérés esetén a területi különbségek tüntessenek ki az állandó katasterben s ha netán többlet mutatkozik, az Yonassék adó alá, de csak birtokrendezés, tagosítás esetén, továbbá csak azon birtoktesteknél történjék líjabb becslés és osztályba sorozás, a melynél a művelet változása lépett közbe, másutt azonban hagyassanak meg a munkálatok. Erre vonatkozólag csak az 1875: VH. t.-cz. 1. § ának.^második bekezdését kell megtekinteni, hogy azjember láthassa, hogy a törvényhozásnak eredeti intentiója az volt, hogy általános, újabb földadó-szabályozásig ezek a munkálatok békén hagyassanak esne módosíttassanak. Egy ilyen novellaris módosítás e tekintetben tehát nézetem szerint okvetlenül szükséges és a t ház legközelebb meg fog győződni arról, (Halljuk!) hogy ezek az aggodalmak csakugyan léteznek mivel tudtommal legközelebb több törvényhatóság kérvényt is fog e tekintetben benyújtani. A t. pénzügyönnister urnak nem is szükséges e tekintetben külön előterjesztéssel járulni a ház elé, mert bátor vagyok őt figyelmeztetni az 1881 : XL. t.-cz. 2. §-ára, a melynek értelmében az s egyéni felszólalások elintézése után, a mi pedig tudtommal 5 évvel ezelőtt már megtörtént — a törvényhozás elé javaslatot kellett volna a t. pénzügyminister ur elődeinek terjesztenie, a mely a földadó-százalékot végleg megállapítani lett volna hivatva. Éneunélíogva arra kérem a t. pénzügyminister urat, hogy hivatalbeli elődeinek ezen mulasztását pótolva, terjeszkedjék ki ugyanakkor az általam felhozott szempontokra is és hozza javaslatba az 1885-iki katasteri nyilvántartási törvény módosítását olyformán, hogy a hol részletes katasteri felmérés folytán területi különbségek állapíttattak meg, azok adó alá vonassanak, a tagosításnál és birtokrendezésnél újabb becslések és osztályba sorozások eszközöltessenek, másutt pedig azok mindenütt mellőzendők legyenek. A hol azután újabb becsléseknek és osztályba sorozásoknak szüksége tényleg felmerül, ott ép ugy, mint a katasteri munkálatok elkészítésénél, vétessék magának az illető érdekelt földbirtokossägnak közreműködése is igénybe, hogy e tekintetben ne tisztán pénzügyi közegek döntsenek. Ezeket voltam bátor a t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfélöl.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Az 1875: VII. t.-czikknek egyik alapvető intézkedése az volt, hogy az a szerint megállapított katasteri tiszta jövedelem egész azon ideig, mig újabban általános katasteri munkálat foganatosíttatni nem fog, változás alá nem esik. Az 1875 : VII. t.-cz. ezen egyik alapintézkedése módosíttatott az 1885:XXII. t.-cz. által, amelynek 5. §- a kapcsolatosának. §-al, akként intézkedett, hogy a megállapított katasteri tiszta jövedelem nem képez noli me tangerét újabb katasteri felvételig, hanem ott, a hol a község határában felmérések folytán változás állott be, ha szükséges, az egész községnek határa
