Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-332

382. országos ülés február 12-én, szerdán. 1890. 243 Ennek magyarázata azonban abban található, hogy az italmérési törvénynyel kapcsolatos kiadá­sokra 813.000 frt van a költségvetésben felvéve; másfelől a nyugdíjak szigorúbb felvétele és a lét­szám folytonos szaporodása, folytán 200.000 írttal emelkedett az előirányzat, mig az átmeneti ki­adások és beruházások 637.809 írttal kevesebbre vannak felvéve, ugy, hogy az egész tárcza költ­ségvetésében a kiadások összesen 359.081 írttal szaporodtak. De ez nem állott volna elő, mint volt szerencsém említeni, ha nem keletkezett volna az italmérési adóval kapcsolatosan azon 813.000 frtnyi áj kiadás, mely ezen költségvetésben elő­ször fordul elő. A mi a bevételeket illeti, ezek 14,266.829 írttal magasabbak, mint 1889-ben. Azonban ennek főbb tétele azon 12,500.000 frt, mely az ital­mérési adóból származik s a mely minthogy az államnak újabb műveletével és functiójával áll összeköttetésben, nem esik azon elbírálás alá, mely a költségvetés régi keretébe tartozik. A költ­ségvetés a régi keret alapján felvéve, összesen 1,766.000 frttal több bevételt mutat fel, mely előirányzati többletek leginkább a lottónál, a vasmííveknél, a bélyegeknél és a bányászatnál fordulnak elő s az illető részleteknél fogják iga­zolásukat találni. A mi a bevételek között a főbb tételeket illeti, ezeknek részletezésébe ezúttal nem szándé­kozom bocsátkozni, azonban két főcsoportot mégis kötelességem a t ház figyelmébe idézni. Ezek között első sorban állanak az egyenes adók, melyek összesen 98,800.000 forinttal vannak elő­irányozva. Á mint méltóztatik tudni, az 1888-diki ered­mény 102,800.000 frt volt, 1889-ben pedig a most közlött pénztári kimutatások szerint 100.431.000 forint. Ennek következtében ezen eredményekkel szemben, különösen a mezőgazdasági helyzet rosszabbulását is tekintetbe véve, az előirányzat túlvérmesnek semmi esetre sem mondható; azon­ban ennek tüzetesebb megbeszélése az illető rész­letekhez tartozik. A másik főcsoport a fogyasztási adók, melyek 42,600.000 frttal vannak előirányozva, melylyel szemben az 1889-diki eredmény 44,700.000 frtot tett; a miből méltóztatik látni, hogy az előirány­zat — az eddigi alapokon kiindulva — vérmes­nek nem mondható. Bátor vagyok ezúttal megemlíteni, hogy ezen költségvetésben először nyert kifejezést azon re­form, mely a pénzügyi adminístratiót karolta fel s a mely részben az illeték- és adóügynek egy­szerűbb kezeléseliogy—úgy mondjam— decentra­lisatiójával áll kapcsolatban, részben a fogyasz­tási adók terén újabb törvényhozási intézkedések, nevezetesen a szesz- és czukorgyártás közvetlen ellenőrzése és egyúttal a közigazgatási bizottság­nak és ez által a közönségnek közvetlenebb ellen­őrzése szempontjából hozatott. Ezen reform a maga lényegében más térre és más szempont szerint tartozik elbírálás alá. Itt csak azt említem meg, milyen kihatása van ma­gára a költségvetésre. Nevezetesen az összes sze­mélyi kiadások 21.000 forinttal apadnak, az ösz­szes kiadások pedig 8.773 forinttal mutatnak kevesebbet, mint a mennyi a régi szervezet alap­ján a régi költségvetésben előfordult. Nem mondom, t. ház. ezen költségvetés ebben a keretben megtartható lesz én hogy azon reform feladatának teljes mértékben meg fog felelni, azonban tény, hogy a kiindulási pont e megtaka­rítással jár. Fel kell említenem továbbá azt, hogy e költ­ségvetés egy új jövedelmi forrással gazdagodott: az italmérési jövedék behozatala által, a mely azonban nemcsak a már említett kiadásokkal áll kapcsolatban, a mi a költségvetésben 813.000 forintban nyer kifejezést, de egyúttal fel kell em­lítenem, hogy nem ugyan ebben a füzetben, hanem az elsőben, az államadósságok közt előforduló 9,900.000 forintnyi megváltási adóssági kamat és törlesztésen kívül még azon befolyást gyakorolta ezen reform erre a költségvetésre, hogy egyfelől az egyenes adók között e miatt 850.000 forinttal kevesebb bevétel keletkezett, másfelől pedig az államjószágokná] a regalemegváltással kapcsola­tosan összesen 599.000 forinttal apadt a bevétel. Ezekben a, számokban mutatkozik pénzügyi tekintetben az előirányzat szerint az a hatás, a melyet ez az egész művelet költségvetésünkre gyakorolt. Egyúttal fel kell említenem azt, hogy az államjószágokra nézve két irányban történt lénye­ges változás kifejezést nyert a, költségvetésben is. Az egyik az eladásoknak folytonos előhaladása kapcsolatosan a bevételeknek és kezelési költsé­geknek apadásával, a másik azon áthelyezés, a mely a tárczák közötti intézkedések következté­ben némely áHamjószágoknak a pénzügyi tárcza keretéből a földmívelésügyi tárcza keretébe való átvitelével áll kapcsolatban, a mely természetesen a költségvetésben is megfelelő kifejezést nyert, ugy, hogy ennek a két oknak közrehatása követ­keztében tisztán az administrationalis kiadások 40.597 frttal, a kezelési kiadások pedig 121 000 forinttal apadnak. Az üzemek közül ki kell emelnem a vasművek örvendetes fejlődését, a mi részben ugyan a mo­mentán piaczi viszonyokkal áll kapcsolatban, de egyúttal kétségkívül ál] az, hogy ez azon czél­szerä berendezéseknek és befektetéseknek ered­ménye, melyeket az utóbbi időben a. törvényhozás intézkedése következtében a kormány tett. (IIe­lyeslés a jobboldalon.) így tehát a vasművek kiadásaiban 220.000 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom