Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

331. országos Ülés február 11-éii, kedden. 1890. 225 ban elősegíteni, mint e versenyek felkeltése. (Helyeslés.) Végül még bátorkodom megemlíteni azt, hogy a kis gazdaságok emelésére — mert ismétlem, most csak ezekről beszélek — igen hatalmas tényezők a vidéken rendezett gazdasági kiállítások. Hogy ezt mennyire tudja és követi Anglia, Bel­gium és különösen Amerika, azt már tavaly bátor voltam felhozni, most csak hivatkozom rá, mint köztudomású dologra. Részemről nem vagyok a nagy városokban rendezendő gazdasági kiállítá­sok barátja; én például a bécsi gazdasági kiállítás­nak hasznát mi reánk nézve — megvallom egész őszintén — nem vagyok képes nagyon nagyra becsülni, valami haszna lesz, ha eljönnek oda a külföldiek és ott megismerik gazdasági termé­nyeinket, de az osztrák kiállítókkal szemben mi ott kétségtelenül hátrányban vagyunk s hogy ezen hátrányt, a mely már sociális természetű is, hogy tudjuk majd ellensúlyozni, őszintén megvallom, nem tudom, bár mindent meg kell tennünk, hogy ellensúlyozzuk, de ismétlem, nem tudom, hogyan fog sikerülni. Valóságos gazdasági hasznunk a vidéken rendezett gazdasági kiállításokból van, melyek nem csupán a városi közönség gyönyörkö­désére szolgálnak, hanem a melyek alkalmával a vidéki nép megismerkedik a jobb tenyészállatok­kal, a jobb vetőmaggal, a jobb gazdasági eszközök­kel s az egész gazdasági élet körében felmerült újabb javításokkal. Ezért igen óhajtanám, t. ház, az idén természetesen a bécsi kiállítás miatt nem lehet, hogy ezentúl évenkint egy-egy vidéki városban felváltva, egy-egy ilyen helyesen rendezett gazda­dasági kiállítás legyen. Ezeket elmondva, t. ház, azt hiszem, hogy azon tétel, melyet oly gyakran hallunk, kog> T tudatlan a mi népünk különösen a szegény vidéke­ken, mert szegény, megfordítva áll: szegény a nép, mert tudatlan. Emeljük az értelmességet és ezzel emelni fog­juk nemcsak a köznépnek, hanem az egész hazának jólétét is. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Egyébként a költségvetési tételt elfogadom. Zay Adolf jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Kecskemét városa 1872 ben felállított egy felsőbb népiskolát föld­mívelési szakosztálylyal s e mellé, hogy az intézeti növendékek gyakorlati ismereteket is szerezhes­senek a gazdaságban,egy 200 holdas birtokot adott, mely 72.000 frtra becsültetett. 1882-ben a városi közönség azon meggyőződésre jutott, hogy ezen iskola nem felel meg a czélnak, hanem Kecskemét városa és vidékének szükségletét egy földmíves­iskola elégítené ki. Ajánlatot tett a kormánynak, hogy átadja az iskolát a gazdasággal és felszere­léssel együtt, csak alapítson ott a kormány föld­mívesiskolát. A minister akkor feliratukra, melyet a nagyobb városok és községek lakosai támogat­KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XVI KÖTET. tak, 34.971. szám alatt kérésüket indokoltnak jelentette ki. Ugyanazon évben 49.947. szám alatt a minister a tárgyalást uiegrendelendőnek és a helyszíni szemlét megtartandónak mondotta ki. De 1888-ig semmi sem történt, sem a tárgyalás, sem a helyszíni szemle meg nem tartatott. Ujabb sürgetésre 1888-ban 48.807 szám alatt a ministe­rium a szemlének megtartását kilátásba helyezi, de ugy látszik csak azért, hogy már 1889-ben 42.277 szám alatta kiszabást megtagadja és a földmíves is­kola felállítására nézve a ministerium magát anyagi­lag képtelennek jelentse ki. Ennek következtében Kecskemét városa újból folyamodott a ministerium­hoz és folyamodott a képviselőházhoz is; a kép­viselőház áttette a kérvényt az illetékes szakmínis­terhez hatáskörében leendő elintézés végett. Én szavamat ezen föld míves-iskola felállítása érdekében emelem. A Duna és Tisza között nincs sehol egyetlenegy földmíves-iskola. A mint jól tud­juk, itt a lakosság nagy városokba van tömői ülve; Kecskemét, Nagy-Kőrös, Félegyháza, Czegléd, Szolnok, mind oly városok, melyekben a kisebb birtokosság nagy jelentőséggel bír. E kisebb bir­tokosok gazdasági intelíigentiájának kifejlesztése érdekében egy földmíves-iskolára föltétlenül szük­ség van különösen most, mikor a homokon való gazdálkodást és szőlőmívelést, a gyümölcs­tenyésztést már gazdasági köreink is igen fontos­nak és a jövőre kiváló fi gyeimet érdemlőnek isme­rik el. Hogy ezen vidéken földmíves -iskola legyen és hogy az állam azt minél kisebb meg­terheltetéssel létesíthesse, erre — ismétlem — szükség van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kecs­kemét városának azon ajánlata, hogy 200 hold birtokot és a rajta levő fölszerelést adja az állam­nak a földmíves-iskola felállítására, azt hiszem, az anyagi kiadásokat nagyon csökkenteni fogja. De kérnem kell a t. ház figyelmét és a minister ur jóakaratát e kérdés iránt azért, mert mint méltóztatnak tudni, ezen nagy alföldi városok gaz­dasági tevékenységében egy helyes munka-fel­osztási elv kezdett nyilvánulni és ezek már most is nagy sikereket mutatnak fel, pedig minden vezetés nélkäi, teljesen saját ösztönükre és belátá­sukra vannak hagy va. Ha ezen városok megkapják a vezetést és ha azon irány, melyben megindultak, egy jobb és fejlettebb intelligentiájú polgárság­áltál támogattatik és a kisbirtokosság a maga területén egész tevékenységét kellő in teliigentiá­jával fogja érvényesíteni és ha végre a szak­képzetlenség hátrányai is el lesznek hárítva: akkor ezen városok virágzása rendkívüli arányban fog emelkedni. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.} Tudjuk, hogy Kecskemétnek mily nagymérvű gyümölestenyésztéíse van; Nagy-Kőrös csak az ugorkaszállításból 40.000 forrni szállítási díjt ad évenkint az osztrák-magyar állam vasútnak; Fél­egyháza apró-majorság kereskedésévei egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom