Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-331

331. országos Ülés február 11-éii, kedden. 1890. 225 ban elősegíteni, mint e versenyek felkeltése. (Helyeslés.) Végül még bátorkodom megemlíteni azt, hogy a kis gazdaságok emelésére — mert ismétlem, most csak ezekről beszélek — igen hatalmas tényezők a vidéken rendezett gazdasági kiállítások. Hogy ezt mennyire tudja és követi Anglia, Belgium és különösen Amerika, azt már tavaly bátor voltam felhozni, most csak hivatkozom rá, mint köztudomású dologra. Részemről nem vagyok a nagy városokban rendezendő gazdasági kiállítások barátja; én például a bécsi gazdasági kiállításnak hasznát mi reánk nézve — megvallom egész őszintén — nem vagyok képes nagyon nagyra becsülni, valami haszna lesz, ha eljönnek oda a külföldiek és ott megismerik gazdasági terményeinket, de az osztrák kiállítókkal szemben mi ott kétségtelenül hátrányban vagyunk s hogy ezen hátrányt, a mely már sociális természetű is, hogy tudjuk majd ellensúlyozni, őszintén megvallom, nem tudom, bár mindent meg kell tennünk, hogy ellensúlyozzuk, de ismétlem, nem tudom, hogyan fog sikerülni. Valóságos gazdasági hasznunk a vidéken rendezett gazdasági kiállításokból van, melyek nem csupán a városi közönség gyönyörködésére szolgálnak, hanem a melyek alkalmával a vidéki nép megismerkedik a jobb tenyészállatokkal, a jobb vetőmaggal, a jobb gazdasági eszközökkel s az egész gazdasági élet körében felmerült újabb javításokkal. Ezért igen óhajtanám, t. ház, az idén természetesen a bécsi kiállítás miatt nem lehet, hogy ezentúl évenkint egy-egy vidéki városban felváltva, egy-egy ilyen helyesen rendezett gazdadasági kiállítás legyen. Ezeket elmondva, t. ház, azt hiszem, hogy azon tétel, melyet oly gyakran hallunk, kog>

T tudatlan a mi népünk különösen a szegény vidékeken, mert szegény, megfordítva áll: szegény a nép, mert tudatlan. Emeljük az értelmességet és ezzel emelni fogjuk nemcsak a köznépnek, hanem az egész hazának jólétét is. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Egyébként a költségvetési tételt elfogadom. Zay Adolf jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Kecskemét városa 1872 ben felállított egy felsőbb népiskolát földmívelési szakosztálylyal s e mellé, hogy az intézeti növendékek gyakorlati ismereteket is szerezhessenek a gazdaságban,egy 200 holdas birtokot adott, mely 72.000 frtra becsültetett. 1882-ben a városi közönség azon meggyőződésre jutott, hogy ezen iskola nem felel meg a czélnak, hanem Kecskemét városa és vidékének szükségletét egy földmívesiskola elégítené ki. Ajánlatot tett a kormánynak, hogy átadja az iskolát a gazdasággal és felszereléssel együtt, csak alapítson ott a kormány földmívesiskolát. A minister akkor feliratukra, melyet a nagyobb városok és községek lakosai támogatKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XVI KÖTET. tak, 34.971. szám alatt kérésüket indokoltnak jelentette ki. Ugyanazon évben 49.947. szám alatt a minister a tárgyalást uiegrendelendőnek és a helyszíni szemlét megtartandónak mondotta ki. De 1888-ig semmi sem történt, sem a tárgyalás, sem a helyszíni szemle meg nem tartatott. Ujabb sürgetésre 1888-ban 48.807 szám alatt a ministerium a szemlének megtartását kilátásba helyezi, de ugy látszik csak azért, hogy már 1889-ben 42.277 szám alatta kiszabást megtagadja és a földmíves iskola felállítására nézve a ministerium magát anyagilag képtelennek jelentse ki. Ennek következtében Kecskemét városa újból folyamodott a ministeriumhoz és folyamodott a képviselőházhoz is; a képviselőház áttette a kérvényt az illetékes szakmínisterhez hatáskörében leendő elintézés végett. Én szavamat ezen föld míves-iskola felállítása érdekében emelem. A Duna és Tisza között nincs sehol egyetlenegy földmíves-iskola. A mint jól tudjuk, itt a lakosság nagy városokba van tömői ülve; Kecskemét, Nagy-Kőrös, Félegyháza, Czegléd, Szolnok, mind oly városok, melyekben a kisebb birtokosság nagy jelentőséggel bír. E kisebb birtokosok gazdasági intelíigentiájának kifejlesztése érdekében egy földmíves-iskolára föltétlenül szükség van különösen most, mikor a homokon való gazdálkodást és szőlőmívelést, a gyümölcstenyésztést már gazdasági köreink is igen fontosnak és a jövőre kiváló fi gyeimet érdemlőnek ismerik el. Hogy ezen vidéken földmíves -iskola legyen és hogy az állam azt minél kisebb megterheltetéssel létesíthesse, erre — ismétlem — szükség van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kecskemét városának azon ajánlata, hogy 200 hold birtokot és a rajta levő fölszerelést adja az államnak a földmíves-iskola felállítására, azt hiszem, az anyagi kiadásokat nagyon csökkenteni fogja. De kérnem kell a t. ház figyelmét és a minister ur jóakaratát e kérdés iránt azért, mert mint méltóztatnak tudni, ezen nagy alföldi városok gazdasági tevékenységében egy helyes munka-felosztási elv kezdett nyilvánulni és ezek már most is nagy sikereket mutatnak fel, pedig minden vezetés nélkäi, teljesen saját ösztönükre és belátásukra vannak hagy va. Ha ezen városok megkapják a vezetést és ha azon irány, melyben megindultak, egy jobb és fejlettebb intelligentiájú polgárságáltál támogattatik és a kisbirtokosság a maga területén egész tevékenységét kellő in teliigentiájával fogja érvényesíteni és ha végre a szakképzetlenség hátrányai is el lesznek hárítva: akkor ezen városok virágzása rendkívüli arányban fog emelkedni. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.} Tudjuk, hogy Kecskemétnek mily nagymérvű gyümölestenyésztéíse van; Nagy-Kőrös csak az ugorkaszállításból 40.000 forrni szállítási díjt ad évenkint az osztrák-magyar állam vasútnak; Félegyháza apró-majorság kereskedésévei egész