Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.

Ülésnapok - 1887-328

136 328. országos ülés február 7-én, pénteken. 1890. Dániel Ernő előadó: T. ház! A földmívelésügyiministeriumnak 1890.évi költségvetése ebben az alakban, a mint előterjesztve van, először fekszik a törvényhozás előtt. Ugyanis az 1884: XVIII. törvényczikk életbeléptetése folytán ezen ministerium némi átalakuláson ment keresztül. Nevezetesen a vizi ügyek az eddigi közmunka- és közlekedési ministerium hatásköréből kivétettek és a földmívelésügyi ministerium hatáskörébe utaltattak át; viszont az ipari és kereskedelmi ügyek a földmívelésügyi ministerium hatásköréből kivétettek és az újonnan alakított kereskedelemügyi ministerium ügykörébe tétettek át. Ezzel azonban ezen ministerium átalakulása még nem nyert befejezést. Ugyanis a már említett törvény tárgyalása alkalmával történtek felszólalások az iránt, hogy sokkal czélszerűbb lenne, hogy ha azon kincstári javak, melyek eladásra kitéve nincsenek és igy pénzügyi objectumot nem képeznek, a pénzügyministerium hatásköréből kivétetnek és ezen ministerium hatáskörébe utaltatnának át. Célszerűnek mutatkozott ez még azon szempontból is, minthogy ezen kincstári javak főleg telepítési czélokra vannak szánva, mely telepítések eszközlése sokkal czélszerűbben történhetik a földmívelésügyi ministerium, mint szakministerium, mint a pénzügyi ministerium által, a mely ezen dolgokkal tüzetesebben foglalkozni nem szokott. Ennek következtében ezen javak is átutaltattak ezen ministerium ügykörébe. Viszont az a meggyőződés kapott erőre, hogy ezélszerífbb lenne a bányaügyeket ezen ministerium ügyköréből kihagyni és a pénzügyministerium ügykörébe tenni át. Czélszerűbbnek mutatkozott ez azért, mert a bányaügyek ellátására ezen ministerium csak egy közeggel rendelkezik s az meg nem engedhető, hogy ily nagyfontosságú ügyek végleges fórumban való eldöntése csupán egy ember véleményétől függjön. Viszont sokkal czélszerűbben lennének ezek elintézhetők a pénzügyministerium által, minthogy ezen ministerium a bányaügyek ellátására a főbb fórumon kellő személyzettel rendelkezik. így alakulván át ezen ministerium hatásköre természetes, hogy a költségvetés ehhez képest egészen más alakot nyert. Ezen ministerium az elnöki osztályon kivül öt főosztályra oszlott fel, a hozzá utalt teendőkhöz képest, t. i. az erdészeti osztályra, a lótenyésztési, a mezőrendőrségi, mezőgazdasági és ayizi osztályra. Mindegyik főosztály megfelelő szám szerint 16 alosztálylyal bir. Az ötödik, vagyis a vizi osztályban 4 műszaki osztály is működik, úgymint a dunai, a tiszai, a vizjogi és a culturmérnöki osztály. Kétséget nem szenved, hogy a ministeriumnak ezen beosztása és a költségvetésnek ahhoz való alkalmazkodása nemcsak megkönnyíti az áttekintést, hanem egyszersmind az egyes osztályok működéséről is világos képet nyújt. Midőn tehát a pénzügyi bizottság az igy előterjesztett beosztását a ministeriumnak tökéletesen helyeselte, abban a nézetben volt, hogy az 1890. évi költségvetés összehasonlítása az 1889-re megállapított költségvetésssel csak ugy történhetik, ha az 1889-iki költségvetésnél mindaz m ágakra megállapított költségeket, a melyek ezen ministeriumtól elvétettek, kihagyjuk és viszont hozzászámítjuk mindazon ágak költségeit, a melyek ezen ministeriumba utólag áttétettek. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha az összehasonlításnál ezt figyelembe veszszük, következő eredményeket találjuk az 1890. évi költségvetésben: Rendes kiadásokra előirányoztatott 1890-re 12,428.341 frt; 1889-re meg volt állapítva 11,648.613 frt és igy 1890-re több irányoztatik elő 743.728 írttal. Nyugdíjakra előirányoztatik 1890-re 470.167 frt; 1889-re meg lett állapítva 473.736 frt; 189p-re tehát kevesebb irányoztatik elő 3.569 frttal. Átmeneti kiadásokra előirányoztatik 140.000 frt; 1889-re meg lett állapítva 87.000 frt és igy 1890-re több irányoztatik elő 53.000 frttal. Beruházásokra előirányoztatik 2,787.363 frt; 1889-re meg lett állapítva 3,280.102 frt és igy 1890-re kevesebb irányoztatik elő 492.739 frttal. Rendes bevételekre előirányoztatik 12,282.554 forint; 1889-re meg lett állapítva 11,864,070 frt és igy 1890-re több irányoztatik elö'413.484 frttal. Átmeneti bevételekre előirányoztatik 41.000 frt; 1889-re meg lett állapítva 286.000 forint és igy 1890-re kevesebb irányoztatik elő 245.000 frttal. Mindössze tehát a kiadásokban több irányoztatik elő 800.420 frttal, a bevételekben pedig 173.484 forinttal. És igy azon összeg, mely e tárcza kére tén belül fedezetet nem talál, 126.936 forinttal nagyobb, mint a múlt évi. Azonban, t. ház, ezen eredmény csak látszólagos. Ugyanis bátor vagyok kiemelni, hogy az 1889. évi költségvetésben az átmeneti bevételek között egy 250.000 frtnyi tétel szerepel, a mely nem valóságos bevétel volt, hanem kölcsön utján szereztetett be, a mely kölcsön ezentúl is az állam terhét képezi. Ha ezt a 250.000 forintot, mint nem valóságos bevételt, a múlt évi bevételekből leütjük, ugy azt találjuk, hogy az 1890. évi költségvetés financiális eredménye az 1889-iki felett 123.000 frttal kedvezőbb. Azonban, t. ház, hogyha a financiális eredményt igy constatálom is, nem lehet mégis figyelmen kivül hagyni, hogy a rendes szolgálatban ezen eredmény kevésbé nevezhető kedvezőnek. Ugyanis a rendes kiadások emelkedtek 743.000 forinttal, a rendes bevételek pedig csak 418.000 forinttal és igy itt 320.000 frt többkiadás mutatkozik. Ha ezen körülmény okait vizsgáljuk, a követ-