Képviselőházi napló, 1887. XVI. kötet • 1890. január 31–február 25.
Ülésnapok - 1887-326
J26 *^6 országos ülés február 6-én 5 szerdán. 1890. óta consideratio tárgyát képező igazságszolgáltatási költségvetésbe olyan lapsus kerül bele, hogy a minister ur a dologi kiadások közé sorolja az indokolás 6. lapján a díjnokok fizetését. (Mozgás balfelől.) Mindez megeshetik, t. ház, de egyes szavakba ne kapaszkodjunk. (Bálijuk! Halljuk!) A mi már mosta „nemtűröm" kifejezést illeti, erre nézve az a megjegyzésem, hogy ugy veszem észre, mintha a t. minister ur még nem eléggé melegedett volna meg azon helyen, a melyről szólt; mert igaz, hogy kényelmesebb oly támadásokat eltűrni, a milyeneket az ember maga magának választ, de hogy a támadási modor tekintetében a függetlenségi párt sem eddig, sem ezentúl a t. minister úrtól tanácsot nem kért és kérni nem is fog, (Mozgás jobbfel Öl) arról meggyőződhetett másszor (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a t. minister ur el van 'határozva évtizedekre terjedő reformokat biztosítani, szívlelje meg tőlem azon jó tanácsot, (Derültség jobbfelöl) hogy ily modorban ne lépjen fel, mert félek tőle, hogy ha ily támadásokat nem akar eltűrni, az általa felhozott reformokat aligha fogja megvalósítani. (Helyeslés a szélső baloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelöl.) Ezeket akartam elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Polónyi t. képviselő ur kifogásolta azon általam használt kifejezést, hogy „megkövetelem". Én helytelenítettem a képviselő urnak két állítását. Helytelen dolognak tartom azt, hogy mielőtt még javaslatomat látta volna, már engemet avval gyanúsított, hogy kötelességemmel össze nem férő okokból fogok valamit javaslatba hozni. Ez olyan állítás, mely a tisztességes vitatkozás! modor köréből ki van zárva. (Zajos helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) Bár a tisztesség ellen nem vét, de ép oly helytelen a képviselő ur azon kijelentése is, hogy ha a minister nem jelentikimagát az esküdtszék barátjának, helyesebben úgy értette: ha nem hozza javaslatba az esküdtszéket, akkor az igazságügyi költségvetés a jövőben nem fogadható el. Ez nincs ugyan a tisztesség ellen, ehhez joguk van a képviselő uraknak, de engenelmet kérek, én ezt mégis észszertítlen eljárásnak tartom. (Élénk derültség jobbfelől.) De elvégre is mit „követelek én meg" ? Azt, a mit nyilvános fellépésére és a fellépéssel járó felelősségére kényes férfitől mindig meg lehet követelni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Tessék tőlem ezt megkövetelni s én mindig kész vagyok annak megtelelni. Polónyi Géza: Tessék kérni,de nem követelni! (Zaj jobbfelöl,) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedelmet kérek, a mi kötelessége valakinek, azt követelheti tőle mindenki. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Már pedig a t. képviselő urnak nemcsak irányomban, de saját pártja irányában is kötelessége volt (Helyeslés jobbfelől) meg nem engedni sem azt, hogy azon gyanúsítás — mely mint mondám, a tisztességes modor határaiból ki van zárva — ráragadjon a pártra, mintha az határozta volna el; sem pedig azt, hogy a párt olyasmit határozott, a mit én most nem veszek fejtegetés alá . . . LukátS Gyula : Andrássy Manóval beszélt igy a minister ur? Szilágyi Dezső igazságügyminister: ... a mit — és e tekintetben bármikor kész vagyok bárkire is hivatkozni — maguk sem fognak észszerűnek találni. Polónyi Géza: Ez sem parlamentáris! (ügy van ! a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedelmet, resonabilis (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Észszerütlen nem parlamentaris kifejezés !) vagy ha úgy tetszik, nem okszerű . . . Polónyi Géza: Tessék visszavonni az észszerűtlen kifejezést! (Ugy van! a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: . . . egy és ugyanaz, t. képviselő ur, mert a mi okszeríítlenség, az egyúttal észszerűtlenség is. (Elénk derültség. Ugy van! jobbfelől. Mozgás a szélső balfelöl.) Midőn tehát azt mondtam, hogy a t. képviselő úrtól megkövetelem, nem fölényt vindicáltam magamnak t. képviselő ur felett, hanem egyszerűen emlékeztettem őt ezzel arra, hogy a nyilatkozataikra kényes és azt kellő felelősség mellett tevő parlamenti férfiak milyen szeghetlen kötelesség előtt állanak egyniás és pártjuk irányában, a melynek megbízásából beszélnek. (Élénk helyeslés. Ugy van! jolbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) Ez volt szavaimnak értelme. Ha már most a t. képviselő ur azt mondja, hogy a „nem tűröm" kifejezést nem szabad használni . . , Polónyi Géza: Nem bizony, csak cathedrán! (Ugy van! a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: ... én ezzel szemben azt mondom, hogy igenis ezt mindenütt szabad is és kell is használni, oathedrán is, parlamentben is, magánéletben is, csak attól függ, hogy mire lesz ez mondva. (Helyeslés jobbfelöl.) Polónyi Géza: Hogy ki az erősebb! (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem hogy ki az erősebb, hanem szabad minden olyasmire mondani, hogy nem tűri, a mi azon testületnek vagy azon körnek, a melynek tagja, szabályai szerint, . . . Polónyi Géza: Ez az elnök dolga! (Ugy van! a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.)
