Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-308

64 308. országos üJés január 1 Lén, siombatoii, 1890. Neményi Ambras előadó: T. ház! A Debre­czen füzesabonyi és ohát-polgári vasút minden tekin­tetben a kiválóbb helyi érdekű vasutak közé tar­tozik. A t. ház tehát meg fogja engedni, hogy az ezen vonalra vonatkozó ministeri jelentésről a szokottnál valamivel részletesebben szóljak. Egy tekintet a térképre mutatja, hogy ezen vasút egy gazdaságilag ép ugy, mint hadászatilag felette fontos vidéket fog érinteni, mtlyntk talajviszonyai olyanok, hogy ott az építés rendkívül költséges és fáradságos. A vasút ily helyen jórészben a közutakat is pótolja. Már ez a körülmény is eléggé indokolja az építési tőke aránylagos magasságát, meLy kilométerenként 33,000 frtot tesz. Hogy mennyire érzi az illető vidék ezen vasútnak szükségét, annak elég komoly jelét adta, midőn érdekeltségi hozzájárulásképen 1.275,000 frtot biztosított, vagyis kilométerenként valamivel többet, mint 9.000 irtot. Az érdekeltség tehát megtette a nnigáét és igy az állam sem von­hatta ki magát azon kötelesség alól, hogy ezen vasutat, mely igen figyelemreméltó állami érde­keket fog szolgálni, a maga részéről is hathatósabb segélyben ne részesítse. Az állami segély két irányban adatik. Az első, mely a vállalatra nézve a legértékesebb, de az államnak egyenes és új megterheltetésévei tulajdonképen nem jár, a Poroszló és Tiszafüred között építendő hidra vonatkozik. Ezen hídnak építése számtalanszor volt sürgetve minden oldalról és a kormány, ezen sürgetéseknek engedve, elhatározta a munkának keresztülvitelét, me'y 680,000 frttal volt elő­irányozva. Az 1889-iki költségvetésbe ezen aczímen 200,000 frt lett felvéve és a ház által megszavazva. Minthogy azonban a vasútnak is okvetlenül hidra van szüksége, előállott volna az az eset, hogy úgy­szólván egymás mellett épült volna 2 hid: egy közúti és egy vasúti hid. A dolgok ily állása mel­lett magától lépett előtérbe az a kérdés; nem volna-e helyesebb egy közös hídnak építése, mely ugy a közúti, mint a vasúti forgalomnak eleget tehetne. Az állam ez által új áldozatot nem vállal el, a mennyiben csak a már régebben kilátásba vett összeggel járulna hozzá a közös hid építéséhez. A kereskedelmi minister ur tehát, az eredetileg megállapított 680.000 frtnyi összegnek 4 év alatt történi) kifizetése mellett, a közös hid építését a vasút engedélyesére bkta, olyképen, hogy a körülbelül 900.000 forintba kerülő hid az állam tulajdona maradna, a vasút részére azonban a használati jog az engedély egész tartamára biz­tosíttatik. Az engedélyes ezenfelül köteles az ál­lamnak megtakarítási haszon czímén 80.000 frt névértékű törzsrészvényeket átadni. A hídépítés, bár nagyon becses segélyezése a vállalatnak, mégis csak indirect segélyezés. A közvetlen segély ösz­szesen 300.000 frt, mely áll a következő tételekből: 1. A postaszállítás fejében 175.000 frt, tehát kilo­méterenként körülbelül 1.300 frt, a minél keve­sebbet helyi érdekű vasút még alig kapott ezen a czímen. 2. A már említett 80.000 frt hídépítési hozzájárulás; 3. 45.000 frt, mint a helyi érdekű vasutak segélyezésére a költségvetésbe felvett adományból engedélyezendő subventio. Ezen három tétel összesen 300,000 frtot tesz ki, minek fejében a vállalat 300.000 frt névértékű törzsrészvényt köteles az államnak rendelkezésére bocsátani. Ezen 300.000 frt még meglehetős messze van a törvény által által megengedett 10%-nyi maximális segélyösszegtől. Midőn az államnak ily aránylag csekély megterhel tetésé vei egy oly vasút jő létre, mely egyaránt helyi és országos érdekű és a vonal maga az államvasutak által fog kezeltetni, tehát azokkal szemben versenyt nem támaszt: a köz­lekedési bizottság helyesíendőnek tekinti az engedélyezést és kéri a házat, méltóztassék a kereskedelmi minister urnak e tárgyra vonatkozó jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, azt hiszem, ki­jelenthetem, hogy a kereskedelemügyi minister ur jelentése tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházzal közöltetni rendeltetik. Következik a pénzügyi bizottság jelentése „a budapest-péesi vasut-részvénytársaság vasút­vonalainak megváltása iránt a nevezett társasággal az 1889. évi XV. t.-ez. alapján, folyó évi márczius 17-én és május 4-én megkötött szerződés jóvá­hagyása- és beezikkelyezése tárgyában" beadott 396. számú törvényjavaslatot illetőleg. Ha a t. ház a bizottság jelentését felolvasott­nak méltóztatik tekinteni, az általános vitát meg­nyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Darányi Ignácz előadó: T. ház! (Halijuk!) Miután ezen törvényjavaslattal nem történik egyéb, mint az, hogy a képviselőháznak már bemutatott szerződés jóváhagyatik és beczikkelyeztetik, kérem a t. házat, miszerint ezen, a t. ház előtt már is­meretes szerződés beczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Josipovich Géza jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czímét). Elnök: A czím, ha nincs észrevétel, elfo­gadtatik. Következnék most az első szakasz, azonban ezt meg kell előzni a szerződés és mellékletei felolvasásának. Josipovich Géza jegyző (olvassa a szer­ződést, a törlesztési tervezetet és a sorsolási tervet).

Next

/
Oldalképek
Tartalom