Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-304

304. országos ülés deciember 9-én, hétfőn. 1889. 21 nyegesebb volna és ha nem ellenvetésképen hozza fel a t. képviselő ur, akkor tökéletesen igaz. Azt mondja t. L, hogy ebben a törvényjavaslatban csak oly védjegyek oltalmáról kell intézkedni, melyek a mieink, vagy a melyeket kölcsönösség alapján, a vámszerződés szerint tartozunk megvédeni, t. i. azokat, a melyek Austriáé, de ezt az okaimat a külföldre is kiterjeszteni s azokat, ha bárhol ilyen védjegyek keletkeznek, megvédeni nem volna helyes és nem volna czélszerű sem. Általában egészen igaza van t. képviselőtársamnak s tévedése csak abban van, hogy feltételezi vagy azt látszik hinni, mintha a külföldi védjegyek itt meg volnának védve; pedig nincsenek a büntető határozatokban sem, a törvényjavaslat 31. §-a pedig világosan azt mondja, hogy külföldi vállalatok védjegyeinek s egyéb analóg jegyeknek megvédésére nézve a nemzetközi szerződések irányadók, de mi a kölcsönösség alarján, a vámszerződés alapján az austiiai védjegyek és analógjegyek megvédésére szerződésileg v gyünk kötelezve. Ezeket voltam bátor bevezetésül elmondani,, (Helyeslés a jobboldalon.) Szabad legyen most, t. ház, röviden áttérnem a büntetőjogi határozatokra. T. képviselőtársam mindenek előtt kifogást tett a 23. §. ellen, mely azon vétség tény álladók át állapítja meg, midőn valaki jogosítatlanul védjegyet bitorol. És két kifogást tett ez ellen. Az egyik abban áll, hogy a bűncselekmény eriteriumai közé fel van véve az,hoffv valakinek tudva kellett elkövetni a cselekményt. Mit kellett annak tudnia'? Tudnia kellett azt, hogy oly védjegyet használt, melyre másnak kizárólagos használati joga van és ezen felül tudnia kellett azt is, hogy ha olyan árút árul, mely ily védjegygyei van ellátva, az az árú jogosítatlanul van ellátva ezzel a védjegygyei. Ez benne van a törvényjavaslatban, de ha t. képviselőtársam azt hiszi, hogy nem ugyan ilyen praegnansan kifejezve, ez nem volt benn a régi törvényben is, mégpedig annak 413. §-ában, akkor nagyon téved, mert ebben is benne van. Ha azt beismeri, hogy abban is benne van . . . Polónyi Géza: Nem ismerem be. Szilágyi Dezső igazságügymiriister: Nem? Akkor mindjárt be is bizonyítom. Miből áll a 413. §-nak tény álla deka? (Olvassa.) „A ki valamely árúczikken vagy annak burkolatán más belföldi gyárosnak, iparosnak, termesztőnek vagy kereskedőnek czégét, ipar jegyét jogtalanul, azon czélból használja, hogy a közönséget az áruezikk eredete, természete, minősége iránt tévedésbe ejtse . . . Polónyi Géza: Hol van a „tudva*? (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Szilágyi Dezső igazságügy minister: Ha ezt a „tudvát* t. képviselőtársam meg akarja találni, szívesen kalauzul szolgálok neki mindjárt. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A 413. §. vétséget állapít meg. Minden bűncselekmény tényálladékára a büntetó'törvénykönyv szerint az áll, hogyha nincs odatéve, hogy gondatlanságból követtetett el, akkor csak a dolosus, a szándékos elkövetés büntettetik. (Igaz! ügy van! jőbbfelől.) Tehát a régi törvény szerint valaki csak akkor válik bűnössé, ha tettét szándékosan követte el. Már most mikor lehet szándékosan elkövetni azt, hogy jogtalanul használja a más védjegyét? Mindenek előtt ha tudja, hogy ez a védjegy a másé, ha tudja, hogy neki ezt használni joga nincs. Polónyi Géza: Mikor tudja? Szilágyi Dezső igazságügyminister: Most menjünk tovább. Nemcsak ezt kell kimutatni, hanem az illetőneke jogtalan használatot bizonyos dolosus, speciális czélzattal kell elkövetnie. S e különös czélzat abban áll, hogy a közönséget az áruezikk eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtse. T. képviselőtársam tehát látja, hogy a „tudva* e szakaszban nagyon praegnansan, nagyon hathatósan benne van, mert még a dolus speciálist is megkiváríja, olyan dolus speciálist, a mely körülmények között gyanítható, praesummálható, de nehezen bizonyítható. Már ez okból is a 414. §-ban adott vélelem nem volt elegendő. De jól tudom, hogy képviselőtársam ezen csak először akadt fenn. Igazi fennakadása abban áll, hogy azt mondja, hogy e javaslat egy csodálatos törvényjavaslat, mert megkívánja, hogy az illető tudja, hogy valamely védjegy a másé, megkívánja, hogy az illető tudja, hogy annak használatára jogosítva nincs, de a beiajstromozott védjegynek közzététele iránt nem intézkedik. Ezt a kifogást képviselőtársam a törvényjavaslat többi intézkedése ellen megtehette volna, de a büntetőjogi intézkedés ellen nem teheti. Mindjárt megmondom, hogy miért. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Csak legyen t. képviselőtársam azzal a türelemmel, mintha mindketten nemcsak a „tudva", hanem az igazság keresésére karöltve indulnánk. Polónyi Géza: Azt hiszem, nem tanúsítok türelmetlenséget. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: igaza van, nem türelmetlenséget, hanem egy kis nyugtalanságot. Vájjon, hogyha pl. egyszerűsítés végett az történnék s a javaslatban fel volna véve, a mit képviselőtársam kivan, hogy abban a bizonyos értesítőben minden védjegy közzéteendő és egyszersmind fametszetben le is rajzolandó : ez ezen bííne^elekvény tényálladékán változtatna-e csak egy hajszálnyit is? Egy hajszálnyit sem. Tegyük fel, hogy e közzététel nincs meg. Mit kell az államügyésznek, mit kell a vádlónak -bizqnyítani ? Azt, hogy a bűncselekmény alkotó íO %