Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-304

804. országos ülés ieezember 9-én, hétfőn. 1888. 19 hisz ott van a kereskedő, az iparos, a termelő. A védjegy főleg a forgalomba hozott árúnak védelmére szolgál, az árú természete pedig lehet különböző, lehet ipari vagy más kereskedelmi termény. Ez irányban tehát a részletezésnek, a kifejezések részletes megállapításának szüksége fenn nem forog, hanem a törvényjavaslat maga kellő részletességgel felsorolja az e tekintetben szükséges intézkedéseket. A t. képviselő ur különben némi — hogy ugy mondjam — erőszakoskodással is ól a törvény szakaszainak magyarázatában, mert igen felpanaszolta e törvényjavaslat nyelvének hiányos voltát. E tekintetben nem vitatkozom a t. képviselő úrral. De mit csinál például a 10. §-sal? A 10. szakasz igy szól: „Más termelő, iparos vagy kereskedő nevét, czégét, czímerét vagy üzletének megnevezését, az illetők beleegyezése nélkül, árúk megjelölésére használni tilos". Azt mondja a t. képviselő ur, hogy itt nincs megmondva, vájjon csak belföldi kereskedő értendő-e? Itt általában meg van mondva, hogy más czégének s a többinek használata az illető beleegyezéséhez van kötve; a fődolog az, hogy az illető beleegyezzék abba, hogy valaki az ő nevét, czégét és a többit használhassa a maga védjegyében. Itt a védjegy constructió járói van szó. A t. képviselő ur e dolognak azon fordulatot adja, hogy akkor nem lehet a külföldi árút védelmezni. Polónyi Géza: Nem azt mondtam! Baross Gábor kereskedelemügyi mi nister: A beszédet, melyet a t. képviselő ur elmondott, egyszeri hallásra minden részletében megbonczolni nehéz, de épen e részét tökéletesen megjegyeztem másamnak. Nehéz minden részletével foglalkozni annyival inkább, minél sajátságosabb észjárással bonczoltatik valamely törvényjavaslat (Derültség a jobboldalon) és minél kevésbé mutattatik meg annak hiányossága, mint inkább azon értelmi erő, mely képes nehézséget találni és éles kritikát gyakorolni még ott is, a hol annak helye alig van és a hol arra nézve csak a szándék forog fenn. (Derültség és tetszés a jobboldalon.) A vitatkozás ezen módját nem akarom közelebbről megjelölni. A részletek meg fogják győzni a t. házat arról, hogy a mi a védjegy fogalmáról, alkalmazhatóságáról és lajstromozásáról e törvényjavaslatban mondatik, részleteiben is helyes és megáll. A t. képviselő ur azt mondja, hogy a 6. §. intézkedését helyesli, de csodálkozik azon, hogy annak nincs meg a sanctiója. Ha nem csalódom, már Neumann Ármin t. képviselő ur szíves volt megmondani, hogy igenis van sanctiója; megvan a törvényjavaslatban mondva, hogy a 6. §. határozmányai ellen vétők megbiintetendők és mikép. Azonkívül, t. ház, a törvényjavaslatnak egy igen fontos rendelkezése kerülte el a t. képviselő ur figyelmét. 0 különösen az ellen fordult, hogy a vétség büntetése ahhoz köttessék, hogy az illető azt tudva követte légyen el, illetőleg tudva használta másnak védjegyét. Kétségkívül a védjegyek használata körül felmerülő büntetendő cselekmények tekintetében, de közgazdasági és kereskedelmi szempontból is egy nagyfontosságú intézkedése van a javaslatnak, mely azt tartalmazza, hogy az illető fél, ki valamely védjegyet belajstromoztatni óhajt, a kereskedelmi ministerium által.előlegesen •figyelmeztetendő, hogy ilynemű védjegy lajstromozása már kéretett. Ez az előzetes figyelmeztetés igen fontos és épen azért szükséges — a mit különben már a vámtörvény is kimond — hogy a védjegyeknek központi nyilvántartása keresztül vitessék. Hogy e közzététel mily hírlapban történjék, az egészen alárendelt kérdés. Mint méltóztatnak tudni, megjelent a „Központi Értesítő" a kereskedelmi törvény által elrendelt formában a ezégjegyzések számára. Igen, de ez nem czégjegyzés, hanem védjegy-lajstromozás. Azt hiszem, kár volna ebben a törvényben kimondani azt, hogy a védjegy lajstromozásának kihirdetése is a „Központi Értesítő "-ben történjék. Ott fog az megjelenni, a hol az leginkább szükséges ; e tekintetben a ministernek kezét megkötni teljesen felesleges. De, t. ház, épen az előzetes értesítés és tudósítás az, mely leginkább alkalmas elhárítani azt a veszedelmet, hogy a védjegyekkel való visszaélés gyakori legyen, ott különösen, hol ez a szándék az illetőben nincs meg, mert a kellő időben figyelmeztetve lesz arra, hogy e védjegy, melyet keres, valamely alakban, törvényes formában már létezik. Hozzájárul az is, hogy a t. képviselő ur kifogásolta — ha jól emlékszem —- hogy az illető védjegy a kamaránál lajstromozandó be. A törvény azt mondja, hogy a belajstromozás érvényére, illetőleg azon időpontra nézve, a melytől az elsőbbség számítandó, a kamaránál történt belajstromozás időpontja a mérvadó. A t. képviselő ur e helyett inkább a kihirdetés napjától való számítást tartja szükségesnek. Polónyi Géza: A büntethetőség tekintetében ! Baross Gábor kereskedelemügyi minister: A mi a büntethetőséget illeti, hogy az mely időtől számittassék, arra nézve majd az illető bíróság fogja a tényállást megállapítani. Ugy veszem észre, hogy a t. képviseli) ur a közzétételtől kívánja a büntethetőséget számítani, akár tudva történt a vétség, akár nem. Én erre nem terjeszkedem ki; csak azt akarom kifejtem, hogy a jogvédelem kezdetéül tényleg csakugyan nem tekinthető más, mint az, hogy az illető fél a kamarában megjelenik, a maga kérvényét a védjegye lajstromozása iránt benyújtja, az illető 3*