Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-304
16 804. országos ülés deenember 0-én, hétfőn. 198B. mi ezen gyakorlatot követnők, akkor vajmi kevés törvényjavaslat lenne olyan, a melyet néhány bizottsághoz utasítani nem kellene. (Helyeslés a jobboldalon.) De elvi szempontból sem járulhatok hozzá és az indok, mely engem e tekintetben vezet, a következő: (Halljuk!) nem osztom és nem oszthatom s a parlamenti egészséges élet érdekében nem tartom helyesnek hangsúlyozni azon szempontot, hogy a törvényjavaslatokat érdemlegesen tárgyalni e házban nem lehetne, ha azok megelőzőleg egyes bizottságokhoz nem utasíttattak. (Igaz! TJgy van ! jobbfélől.) Az én nézetem szerint a parlamenti egészséges élet súlypontja ellenkezőleg a parlamenti összülésekben fekszik, nem pedig a bizottsági tárgyalásokban, mert a bizottságokban a ház minden tagjának nincs módja és alkalma az egyes tárgyakhoz hozzászólani és ha azon elv érvényesülne, hogy itt a házban a törvényjavaslatok lényegét megváltoztató újításokat behozni és elfogadni nem lehet: akkor ennek az eredménye az lenne, hogy a ház teljes ülése csak arra hivatott, hogy az egyes törvényjavaslatokat egyszerűen csak megszavazza. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalról: TJgy sem tesz egyebet!) A mi a képviselő urnak magára a tárgyra vonatkozó egyes észrevételeit illeti, azok érdeme fölött most nem nyilatkozom, mert ez annyi volna, mint az általános vitából részletes vitát kelteni. A képviselő ur maga mondotta, hogy nézeteit elő fogja terjeszteni módosítványok alakjában . . . (Közbeszólás a szélső baloldalról: Ellenkezőleg mondotta!) Ha ellenkezőleg mondotta, ha nem teszi, akkor nem panaszkodkatik, hogy mi nem objecti^e akarjak megvitatni az áltila előterjesztendő módosítványokat. Én legalább a magam részéről a legnagyobb tárgyilagossággal szólottam volna hozzá, hogyha nézeteit módosítvány alakjában előterjesztette volna s a mennyiben azok helyesek, el is fogadtam volna. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondása szélső baloldalon.) Én a magam részéről kérem a képviselő urat. legyen szives engem támogatni azon módosítások tekintetében, a melyeket jelezni bátor voltam s az illető szakasznál kellő alakban előterjeszteniis bátor leszek. A mi engem felszólalásra indított, az bizonyos általános szempontok kiemelése, melyeket már az általános vitánál felemlítendőknek tartok, részint a kérdés jelentőségénél, részint horderejénél, részint netalán egyes más kérdésekkel való kapcsolatánál fogva. (Halljuk!) Kifogásaim e tekintetben a törvényjavaslatnak különösen 3-ik fejezetére vonatkoznak. A törvényjavaslat ugyanis szerény felfogásom szerint nem viszi keresztül következetesen azon alapgondolatot, a mely a védjegyek oltalmát a magánjogi szemponthói tartja megállapítandónak; mert akár tekintsük a védjegy kizárólagos használatára vonatkozó jogosítványt, mint iparjogosítványt, akár mint szellemi tulajdont, akármiként határozzuk meg annak lényegét: a magánjogi szempontok döntők annak szervezetében, a védelemben, amelyet az egyes jogosító ttnak nyújtunk. (TJgy van!) Amagánjogi védelmet e javaslatban kellőleg kifejtve s a jogokat, a melyek az egyes jogosítottakat megilletik, a magam részéről kifejezve nem látom. Nézetem szerint a legszorgosabb és a legfontosabb jog például az, hogy a jogosulatlan védjegy használatánál az illető sértettnek meg legyen adva azon jog, hogy azon árú, mely a hamis védj egy gyei el van látva, elkoboztassák és megsemmisíttessék. Ezen jogot nem szabad függővé tenni a büntethetőségtől, mert számos eset forog fenn, a hol a büntethetőség megszűnik, bár a jogosított érdeke sértve van. (Igaz!) De szükségesnek tartom továbbá világos kifejezését annak, hogy minden, a védjegyre vonatkozó kérdések: magánjogi természetüknél fogva a polgári bíróságokhoz, büntetőjogi természetüknél fogva a büntető bíróságokhoz legyenek utasítva. E szempontot kell nekünk kidomborítanunk, ebben találom én a lényeget. Engedje meg t. képviselőtársam, hogy egyikmásik megjegyzése helyes-e vagy nem, ennek vitatásába nem bocsátkozom, de a fődolog, amelyre közösen törekednünk kell, ez a magánjogi elemnek teljes kifejezésre jutása, ezen szempontoknak megfelelően az illető intézkedéseknek a törvény keretébe való felvétele. (Helyeslések.) De még egy másik szempont is van — s ebben eltérek a t képviselő úrtól — s mely vonatkozik a 29. szakaszra, a melynek én nagy közjogi jelentőséget tulajdonítok, a mely igen nagy horderejével visszahat az egész bűnvádi eljárásnak jövőben leendő megalkotására. (Halljuk!) A 29. szakasz — értve annak első kikezdését —nem emeli érvényre azon szempontot, melyet én a magam részéről fődolognak tartok, t. i. a magánjogi szempontot, hanem ezen ügyek elintézését, a kizárólagos használat tulajdonát, az átruházást, az elsőbbséget, egyszóval a védjegyben rejlő magánjogi elemeket a közigazgatási útra tereli. E tekintetben igen szívesen fogom venni a felvilágosítást, meglehet, tanulmányaim e tekintetben hézagosak, de megvallom, újabb törvényt nem ismerek sem a continensen, sem Angliában, a mely ezen szempont által uraltatná magát és ellenkező álláspontot foglalna el, azok mindezen kérdéseknek magánjogi jelentőségét elismerve, azokat a közigazgatási hatóság intézési jogköréből kivéve, kizárólag a bíróság hatásköréhe utalják. De ennek a kérdésnek igen fontos másik közjogi következménye is van, ez, a mint bátor voltam mondani, összefüggésben van a bűnvádi eljárással.
