Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-313

SIS. országos Illés január 20-án, nétfdn. 1890, 175 mat az iránt, hogy itt a valósággal találkozunk azzal a szellemmel, a melyről ma már kétségtelen, hogy a reactio Szelleme, a mely még leplezve van ugyan, de már érezhető; (Helyeslés a szélső bálo'dálori) és hogy a t. minister ur akkor iparkodik belejátszani a költségvetési törvénybe alkotmányellenes dolgot, a mikor tudja, hogy az egész oppositio egy hosszú harcz után végre bizonyos időre kimerült a harcz eszközeiben. Báró Kaas Ivor: Nem merült ki! Herman Ottó; A t. minister ur határozottan csalódik. A t. minister ur, ott fogja megtalálni a maga rübieonját, hogy midőn mostani alkotmányellenes kísérlete át fogja hatni magát a nemzet testét, a nemzet testében megpattannak azok a rugók, a melyek visszahatuak e házra és ennek ellenzékére s akkor legyen elkészülve, különösen ha még új törvénynyel mer ide jönni és annak olyan tendentiát adni, mint ebben foglaltatik, hogy az ellenzék mindig tndni fogja kötelességét s a t. minister urnak nem fog sikerülni könnyű szerrel, szavakkal átvetnie magát ott, a hol a törvényhozói kötelesség parancsolja az eljárást, melynek a t. minister ur elvégre is kell, hogy alávesse magát. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Kijelentem, hogy elfogadom Perczel Miklós t. barátom határozati javaslatát és csatlakozom Helfy Ignácz t. barátom indítványához, mely azt czélozza, hogy függesztessék fel a költségvetés tárgyalása addig, mig a honvédelmi törvényjavaslat le nem tárgyariatik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző: Grómon Dezső ! Grómon Dezső: T. ház! (Halljuk!) Nehéz a helyzetem, a midőn ma, a vita harmadik napján felszólalok. (Halljuk!) A mai napon még kevesebbet halottam, a mi érdemileg a költségvetésre hozatott volna fel, annál többet foglalkoztak magával a minister ur személyével. (Zaj a bal- és szélső báloldalon.) A t. ház némely tagja tán azt gondolhatná, hogy tehát én az igen t. minister ur személyének védelmére kelek fel és fogok szónokolni. Én azonban erre még kevésbé vagyok hivatva, mint előbb; inert hiszen, ha eddig félénk természetűnek declarálta őt az ellenzék, ma már schneidignakmondotta. Ő tehát elég erős önmagának megvédésére. (Tetszés jobbfélől.) De egy észrevételt mégis legyen szabad tennem Polónyi t. képviselőtársam felszólalásának kapcsán. (Halljuk !) Az ő felszólalása végén lépvén a terembe, t. képviselőtársam épen azt mondta, hogy sérteni nem akar. Hanem azért a t. ellenzék részéről mindjárt nagy felháborodás mutatkozik, mihelyt a kormánypárt vagy a kormány egyes férfiai nem sértő, de csak valamivel élesebb kifejezést használnak velük szemben, holott mi még a boldog emléktí" közelmúltban, a legnagyobb önfeláldozással és lelkierővel voltunk csak képesek mindazon sértő kifejezéseket eltűrni ég zsebre dugni, (ügy van! ügy van! jobbfélől. Zaj a szélső baloldalon) a melyeket onnan hallottunk, mert minket elvek és meggyőződések vezéreltek, nem pedig személyes politika. (Helyeslés és tetszés jobbfélől.) És habár nem tartom helyén valónak, hogy egy parlamentben fogadások történjenek, mégis, mert ma ilyen ajánlatot hallottam, engedje meg Polónyi t. brrátom, hogy é» is proponáljak neki egy fogadást. (Halljuk!) Én nemcsak saját személyemre, hanem Összes kormánypárti t. barátaimra nézve is kötelezem magamat, hogy ha részemről vagy az ő részükről, bármely nem parlamentaris, vagy sértő kifejezés használtatnék felszólalásainkban, minden egyes esetben az culturegylet számára egy forintot fizetünk; (Derültség a bal- és szélső baloldalon) de proponálom, hogy ő is ne csak saját személyét, hanem pártja összes t. tagjait foglalja bele a fogadásba (Helyeslés jobbfélől) s ő is fizessen minden egyes, nem parlamentáris kifejezésért (Felkiáltások a balés széhő baloldalon: Szívesen fizetjük! Elfogadjuk! Derültség)az erdélyi culturegyletnek egy forintot; sőt tovább megyek, beleértem a felszólalásokat zavaró közbekiáltásokat is. (Helyeslés jobbfélől.) Azt hiszem, igy az erdélyi culturegylet pénztára is nagyon gyarapodnék, (ügy van! a jobboldalon) s azon kivül, de talán az a még nagyobb haszna volna ennek, hogy Magyarország parlamentjének komolysága és tekintélye meg lenne óva. (Helyeslés jobbfélől. Zaj bal- és szélső baloldalon. Közbekiáltások : Leczkéístetni akar?) Mi, t. képviselőház, egyebet sem hallunk a t. ellenzék részéről, mint leczkéztetést, ha pedig a mi részünkről csak a legcsekélyebb megjegyzés történik is, (Zaj a bal- és szélső baloldalon) önök azonnal ingerültekké válnak, (ügy vari! a jobboldalon.) Ez mellékesen volt csak felhozva. Midőn a honvédelmi költségvetés napirendre tűzetett, kötelességszerűen átnéztem még egyszer mindazon adatokat, melyeket magamnak ez év folyamán gyűjtöttem, hogy ha a költségvetés esetleg érdemileg megtámad tátik, az adatok nyomán csekély erőmhöz és a szükséghez képest azt vagy megvédhessem, vagy a szükséges felvilágosításokat megadhassam. De, mondom, eddig ezen adatgyűjteményre nem volt szükség, mert tényleg maga a költségvetés eddig meg nem támadtatott. Fölhozatott ugyan sok érdekes és tán nem érdekes dolog, de a költségvetésre vonatkozólag igen kevés, vagy úgyszólván semmi sem hozatott fel. És itt, t. képviselőház, eszembe jut egy adoma, vagy tán egy igaz történet, melynek régen jutottam tudomására, de emlékemben megtartottam. (Halljuk!) Egy országban, a hol az absolutisticus kormányforma virágzásban volt, a hol a policialis