Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-313
168 31$. országos fllds január 20-án, hétfőn. 1890. Törvényeink értelmében kötelezve vagyunk 92 zászlóalj költségeit megszavazni, itt kéretik 94 zászlóalj. Kötelesek vagyunk 40 lovas század költségeit megszavazni, itt kéretik 60. Constatálni kivánom, hogy eddigelé mindig, ha ilyen keretszaporítások és létszám-emelések történtek, arra speciális törvény hozatott. így, hogy többet ne említsek, az 1871 : V. törvényezikk 8 lovas század felállítását rendelte el, melynek folytán 40 lovas századunk lett. Az 1868: XLI. törvényezikk 6-ik §-ában világosan kimondja, hogy háború idején a honvédség zászlóaljainak és lovas századainak száma az országgyűlés beleegyezésével szaporítható. Beismerem, hogy azután a 11-ik §-ában megvan az a rendelkezés, hogy a kormány a béke idején is szaporíthatja. Ámde miután a lovas századok béke idején is a háborúra való tekintettel állíttatnak fel, miután azoknak háborúra való felszerelését már idején be kell szerezni: nagyon természetes, hogy a törvényhozás valódi intentiója szerint erre a békében a törvényhozás engedelmét is ki kell kérni, a mint hogy azon praeeedeus, melyre hivatkoztam, ezt bizonyítja. A t. minister ur azt mondta : hiszen történtek keretszaporítások törvényen kivül is, gondolom 10— 11-szer. Elmondom a „páter peceavi"-t l ha mi ez ellen nem szólaltunk fel. Hanem, gondolom, ideje már, hogy ennek elejét vegyük, annyival inkább, mert ily mérvű keretszaporítások, a véradó ily mérvű felemelése törvényen kivül még eddig nem fordult elő. A t. minister ur aztán segélyül hívja Pulszky Ágost nagy közjogi tekintélyét, (Derültség balról) ki megnyugtatta őt, hogy hiszen nincs semmi baj, ez nem törvénytelenség, mert a költségvetés is törvény. Már előttem Helfy Ignácz t. barátom igen szépen kimutatta ezen állítás alaptalanságát; de méltóztassék megengedni, hogy ehhez még egy-két észrevételt fűzzek, főleg azért, mert Pulszky t. képviselő ur múltkori beszédjében azt mondta — tán nem szükséges a, passust felolvasnom — hogy ha ily létszám-szaporítás költségvetés alakjában történik, ebből semmi praejudicium senkire nem származik. Kénytelen vagyok constatálni, hogy igen nagymérvű praejudicium, igen nagymérvű jogsérelem áll elő, még pedig a főrendiház jogkörére nézve. Talán nem szükséges magyaráznom, hogy az alkotmányosság egészséges működésének egyik föltétele, hogy minden alkotmányos tényezőnek jogköre épségben tartassék. Már most miben áll, a költségvetést illetőleg, úgy a képviselőháznak, mint a főrendiháznak jogköre? (Halljuk!Halljuk!) A képviselőház megszavazza a költségvetést, egészében és részleteiben; ezt részleteiben is módosíthatja. A főrendiház nem módosíthatja a költségvetést részleteiben, hanem vagy egészen elfogadja, vagy egészen elveti. Ez irányban Angliában, gondolom már 1678-ban hozatott egy I ily értelmű határozat és az angol parlament I ehhez mindig híven tartotta magát. Igaz, t. ház, hogy nálunk ily határozat nem hozatott; ámde én mégis azt hiszem, hogy ezen eljárás olyanyI nyira folyik a képviseleti rendszer és a budget| jognak természetéből, hogy nekünk is ehhez kell ! tartanunk magunkat, mert a költségek megszavaI zása egyedül a nemzet választott képviselőinek a joga, csak ők adóztathatják meg az országot és hogyha a főrendiház és a korona ehhez hozzá járul, ez csak abból az alaki szempontból történik, I hogy a költségvetésnek magának törvényes formát adjon. (Igaz! Ugy van! halfelől.) Már most, t. ház, méltóztassék megengedni, hogy előadjam, hogy ebben az esetben miképen jön létre sérelem a főrendiházat illetőleg. (Halljuk! Halljuk!) A főrendiház maga a törvény azon változtatásához, mely ezen költségvetésben foglaltatik, hozzá nem járult. Mit tegyen tehát, ha ezzel egyet nem ért? Visszautasíthatja ezeket a speciális költségeket, de akkor a képviselőház jogkörén ejt súlyos csorbát, a mibe mi a magunk részéről bele nem nyugodhatunk. Megengedem, t. ház, hogy múlt alkalommal a főrendiház e miatt nem szólalt fel és jogait nem érvényesítette ; de én mindennek daczára nem látnám helyesnek, hogy mi jogcsonkítást kövessünk el, mert csak úgy kívánhatjuk azt, hogy a mi jogaink tiszteletben tartassanak, hogy ha mi viszont mások jogait tiszteletben tartjuk. (Helyeslés halfelől.) A pénzügyi bizottság jelentésében elítélte ezt az eljárást; azonban ez az egész elítélés csak irott malaszt, mert nincs sanctio. A sanctio csak az lehet, hogy magát a költségvetést visszautasítsuk, még pedig két okból. Először azért, mert ha a megelőző költségvetésnél mondhatta is azt a t. -minister ur, i bár nem helyesen, hogy nem volt ideje a törvényjavaslatot tárgyaltatni, de azóta igen is volt idő ennek tárgyalására. (Igaz! Ugy van! halfelől.) Ez egy nagy mulasztás és tiszteletlenség a parlament iránt. (Igás! Ugy van! halfelől.) De azután ! az által, hogy ezen eset most már kétszer történik meg s kétszer történik meg ezen költségek megszavazása, ezen eljárás csakugyan praecedenst képez. (Igás! Ugy van! halfelől.) Ezt a praecedenst a törvénykönyvből kitörölni nem lehet; erre a praecedensre mindig lehet majd hivatkozni a jövőben és ha találkozik egy lelkiismeretlen kormány s ha találkozik engedelmes többség, ez ország összes intézményeit és egész szervezetét ily módon fenekestül fel lehet forgatni. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a haloldalon.) Megengedem^ t. ház, hogy ez megfelel | Pulszky Ágost t. képviselőtársunk alkotmányos felfogásának; (Derültség a hal- és szélső haloldalon) de az enyémnek nem felel meg. Mert én az alkotmányos kormányzat egészséges működését a hatalmi tényezők harmóniájában, nem pedig abban
