Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.
Ülésnapok - 1887-312
312. országos ülés január Í8-án, szombaton. 1890. \ 43 Az orosz haderő köztudomás szerint akként van felosztva, hogy ÍIZ egyik nagy hadsereg Lengyelországban fekszik Varsó központtal, a másik nagy hadsereg Volchiniában és Podoliában Kamenieez és Kievre támaszkodva, a hol várháromszögek emeltettek és a harmadik haderő Bessarábiában van elhelyezve. Már most, a ki a helyi viszonyokat ismeri, tudja, hogy ha Oroszország nem respectálja Eománia semlegességét — melyről biztosítva egyáltalán nem lehetünk — akkor Moldván keresztül a bessarábiai haderő két-három nap alatt Erdély szorosaiban lehet. A másik haderő, a volchiniai ha/sereg hadvonala nem vezet Krakkó, Przemysl, hanemBrodi, Lemberg, Czeniovitz felé. — Nem tudom, merre fognak vonulni a hadoszlopok, mert én az orosz haditerveket nem fogom felülbírálni, de azt hiszem, senki sem biztosíthatja a közösügyi kormányt arról, hogy az orosz hadsereg arra fogja támadni a monarchiát, a merre azt a bécsi főhadvezérség kivánja; mert senki sem ismeri az orosz haditerveket, de ha ismerné is, azok az alkalmak szerint változhatnak. Tehát arról sem lehetünk biztosítva, hogy támadó hadjárat, mondjak sikeres támadás esetén a volchiniai orosz hadsereg nem fogja-e északi Magyarországnak és északi Erdélynek venni útját és nem fog-e invasio történni Magyarországba, mely egész Magyarországot és az egész monarchiát védtelen állapotban, nyitva találja egész Komáromig. Hát engedjék meg, hogy kifejezzem azon óhajtást, hogy egy távoli háborúban a mi csapataink legyenek diadalmasok és az invasio veszélyei egyáltalán ne merüljenek fel. Minden állam és hatalom azonban gondoskodik előre azon esetről is, ha a koczka nem kedvezően fordul és gondoskodik saját védelméről és pedig nemcsak az offensivában, hanem a defensivában is. ott, a hol erejét fokozhatja; fokozhatja az által, hogy természetes védvonalaiban mesterségesen, a hadtudományok eszközeivel lehetőleg növeli ellenállási képességét. Hogy a magyar kormányok és a magyar de legatiók miként fogták fel e tekintetben feladatukat, arra nézve igen érdekes adatokat leszek bátor a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Huszonkét éve annak, hogy Magyarországon közös kormány és delegatiók léteznek. Elővettem ezen 22 év budgetjeinek rendkívüli kiadásait és azokból előszedtem mindazon adatokat, melyek várak építésére és katonai építkezésekre vonatkoznak. Ez utóbbiakra vonatkozókat azért, mert tudjuk, hogy ez voltakép két összefüggő dolog, mivel számtalan kaszárnya, lőporraktár, egyéb raktárak és épületek a várakban emeltettek és a várakra előirányzott költségek nemcsak a falak és árkok építésére, hanem mindezen befektetésekre is voI natkoznak. Hozzátehetem azt, hogy számításon j kívül hagytam a várak felszerelését ágyúkkal I és egyéb inventariummal, a melyek szintén óriási összegeket emésztettek fel és csupán az ingatlan befektetésekre szorítkoztam. Mellőztem egyszersmind a katonai épületek fentartására felvett évi 300.000 frt pauschalét és mellőztem mindazon kiadásokat, melyekről nincs kimutatva, hogy melyik országban költettek el, Austriában-e vagy Magyarországon; mellőztem továbbá azokat, melyek nem szigorúan építkezési befektetéseket tartalmaztak. Némely pontoknál nem tudtam eligazodni és azokat kihagytam s ebből azt következtetem, hogy adataim Austriára nézve még kedvezőbbek volnának, ha ezen általam kihagyott bizonytalan tételek is számításba vétetnének. Méltóztassanak megengedni, ha kissé hosszadalmas leszek, midőn a resultatumot a t. ház elé terjesztem. (Halljuk! Halljukí) Az első ily bndget 1869-ről szól; abban Magyarországon várépítésre 400.000 frt, Austriában 700.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon semmi, Austriában 1,264.960 frt; 1870-beii Magyarországon várépítkezésre 280.000 frt, Austriában 100.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon 244.900 frt, Austriában 969.780 frt; 1871-ben várépítkezésre Magyarországon 400.000 frt, Austriában 410.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon 608.500 frt, Austriában 1,571.800 frt; 1872-ben várépítkezésre Magyarországon 300.000 forint, Austriában 1,832.000 frt, katonai építkezésre Magyaroszágon 767.000 frt, Austriában 1,401.000 forint; 1873-ban várépítkezésre Magyarországon 200.000 frt, Austriában 800.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon 1,487.000 frt, Austriában 2,743.150 frt; 1874-ben várépítkezésre Magyarországon 100.000 frt, Austriában 675.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon 1,154.800 frt, Austrában 1,706.440 frt; 1875-ben a Deák-párt által megszavazott utolsó költségvetésben várépítkezésre Magyarországon 250.000 frt, Austriában 310.000 frt, katonai építkezésre Magyarországon 274.700 frt, Austriában 1,674.300 frt fordíttatott. Vagyis mindössze ezen 7 első esztendőben Magyarországon befektette tett katonai épületekbe 6,466.900 frt, Austriában 18,068.000 frt, vagyis Magyarországra esik belőle 30 százalék, két százalékkal kevesebb, mint a quota. Már most Magyarország egy fordulóponthoz érkezett, a mikor erősebb lett a fusio folytán Anstriával szemben és immár nézzük, hogy lettek Magyarország igényei megóva és szükségei mikép kielégítve ? Megjegyzem, hogy az első években a befektetések leszállottak, mert a hadügyi kormánynak a keleti háborúra és később a bosniai occupatióra kellett a sok pénz, katonai építkezéseket mentől kevesebbet teljesített és csak a legszükségesebbekre szorítkozott. Tehát 1875-ben Magyarországon