Képviselőházi napló, 1887. XV. kötet • 1889. deczember 9–1890. január 29.

Ülésnapok - 1887-311

811. orsnágos ülés január 17-én, pénteken. 1890. 137 tesz ez iránt azon az oldalon, bizonyosan hitelesebb és részletesebb felvilágosításokat nyerhet e kérdésben. (Derültség. Ugy van! a jobboldalon.) Nem akarok ez alkalommal azon kérdések bővebb vitatásába bocsátkozni, melyek nem annyira a honvédelmi költségvetés részleteire, mint a közös hadügyminister eljárására, a német hadügyministernek a német törvényhozótestületben tett nyilatkozataira, a tengeri hajózásra és más oly kérdésekre vonatkoznak, melyek lehetnek érdekesek, fontosak, de a honvédelmi költséggel bizonyára összefüggésben nincsenek. A mi a delegatio competentiájába tartozik, a mire a delegatio feleletet követelhet, arra vonatkozólag felvilágosítást kérni és feleletet nyerni, az országjogait érvényesíteni, a delegatio sohasem restelte. A tekintetben, hogy tényleg sikert ért el a delegatio felszólalása; hogy tényleg ellenőrizte a közös hadügyminister működését; hogy tényleg eredményt ért el felszólalásával és működésével: tanúságot tett nem régen az a határozat, a mely a eorrect czímezést a közös hadseregre nézve általában helyreállította és a mely egy sérelmet, a mely annak idején a túlsó részről igen nagynak tekintetett, tökéletesen orvosolt, de a mely azután, perszeorvoslásaután egyáltalában nemnagy sérelem volt, épen úgy, miat a hogy Bolgár Ferencz t. képviselő ur ez alkalommal azt találta, hogy a 14. §. sérelme, a melyről tavaly annyi hétig vitatkoztunk, tulajdonképeu aránylag csekély volt azzal szemben, a melyet a 9. §-tól vár a honvédségi törvényben, azért, meri; a 14. §. kérdése már el van intézve. A 9. § ra vonatkozólag a honvédségi törvénynél tehát még kilátásunk van némi discussióra, talán némi hevesebb jelenetek kifejlésére is. (Felkiáltások a bal- és szélső balon: Jól van! Jól van! Derültség.) Jó ; (Derültség) méltóztassék meghinni, jó, különben ilyen közbeszólásokkal nem igen találkozunk. (Derültség.) Akárhogy gúnyolódik is a t. ellenzék ezen, azt hiszem, hogy valahány alkalommal azok, a miket ma e tekintetben felhangozni hallottunk, elmondatnak, nekünk kötelességünk e tekintetben arra a választ és pedig a nemleges választ megadni. Én azt tartom, hogy annak fitogtatása, hogy — lehetőleg szó szerint akarok idézni — ők a honvédséget nem akarják közjogi állásának romjain erősíteni; hogy ismételt és ismételt kijelentése annak, hogy a honvédség szervezetének átalakítása a bécsi katonai körök bizalmatlanságának és ravaszkodásának törekvése és hogy az, a mi e mögött rejlik, a honvédségnek és közös hadseregnek folyton egymással szembe és ellentétbe állítása: mondom, én azt tartom, hogy mindezek sem a közös hadsereg, sem a honvédség érdekének, de legkevésbé Magyarország érdekének előnyére nincsenek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondás balfelől.) KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XV. KÖTET. Azt hiszem, nem mulaszthatunk el egy alkalmat sem, hogy ne tiltakozzunk azon állítás ellen, mintha a honvédség a közös hadsereg megfékezésére, vagy ellenőrzésére van hivatva. Ellenkezőleg igenis hivatva van arra, hogy azzal karöltve, a mellett a legtökéletesebb bizalommal működjék, (Helyeslés jobbfelöl) mert csakis a kölcsönös bizalom, a fegyvertestvérség és bajtársság az, mely a döntés pillanatában győzelemre vezethet, az, mely tekintetbe volt véve akkor, midőn ezen intézmények megalkottattak és csakis ezen érzelmek azok, a melyeket nekünk kifejlesztenünk és megerősítenünk szabad. (Élénk helyeslés jőbbfelől.) Minden szó, minden tett, a mely ezt előmozdítja, a legnagyobb mértékben hazafias. Minden szó, minden tett, mely ennek ellenére szolgál, ha öntudatlanul is, Magyarország érdekeit, önállóságát és felvirágzását határozottan akadályozza. (Igaz! Ugy van! jőbbfelől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Hoitsy Pál: Miért nem adnak ágyút e honvédségnek ? Pulszky Ágost: Nem a bizalmatlanság az oka, t. ház. Megmondta már 20 évvel ezelőtt gróf Andrássy Gyula e padokról, hogy nem a bizalmatlanság az, mely a honvédségnél a külön műszaki csapatok szervezését megakadályozza, hanem egyszerűen a józan ész, (Nagy zaj és ellenmondások a bal- es szélső baloldalon) megmondta gróf Andrássy akkor, hogy a keretrendszert lehet alkalmazni a gyalogságnál, lehet alkalmazni ott, a hol a népesség nagy tömege a lóval bánni tud, a lovasságnál, de a keretrendszert a tüzérségnél, a műszaki csapatoknál alkalmazni merő képtelenség. Megmondta ezt gróf Andrássy Gyula, mint honvédelmi minister, 1870-ben, ismételte számtalan alkalmakkor. A magyar honvédség szervezésével a magyar nemzet egy nagy kísérletet eszközölt, a mely hasonló mértékben sehol sem eszközöltetett, hogy aránylag szűk keretekkel, aránylag rövid szolgálati idő mellett egy minden feladatra alkalmas haderő létesíttessék. De ezt oly ügyekre is kiterjeszteni akarni, a melyekben világos, hogy lehetetlen megfelelni a szükségleteknek, annyit tesz, mint eompromittálni az eredményeket ott, a hol azokra különben kilátás van. És az az államférfiú, a ki lehetetlenséget proponál a mellett, a mi elérhető, nem fogja a lehetőt sem érvényesíteni. És minthogy azon alapokon, a melyeken a honvédelem eddig is állott és a melyeken a honvédségi budget jelenleg is keletkezett; minthogy azon rendeltetések mellett, a melyeket az ország törvényeiben a honvédség részére megállapított; minthogy azon szellemben, a melyben Magyarország törvényhozása mindig mind a honvédség katonai kiképzésének feltételét, mind nemzeti feladata teljesítésének garantiáját látta, eszközlik 18