Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-289

389. országos ülés november 21-én, esütörtökin. 1889. 43 ban, mert figyelmeztet, hogy magunkat nem szabad elbíznunk. Előttünk van egyébiránt az, a mit 1886-ban, midőn a pénzügyi tárczát átvettem, mint a kormánynak egyedüli hibáját elismertein és ez az volt, midőn a rendezéshez közel jutottunk volt, .... (Nagy zaj és ellenmondás bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) nem bírtunk ellenállani azon mindenfelől, a túloldalról épen ugy, mint bárhonnan jövő unszolásoknak, hogy a reformok, a fejlesztések terén tovább haladjunk, mint a mennyire ezt pénzügyeink megengedték volna. Igenis kell és lehet reformokat létesíteni; de elhibázni az egymásutánt, elhamarkodással megzavarni a pénzügyeket, nem szabad; mert akkor sem rendezett pénzügy, sem reform nem lesz. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem azok a reformnak ellenségei, kik azt hangsúlyozzák, de azok, kik ennek hangsúlyozását helytelennek tartják és gyanúsítással illetik azokat, a kik ezt hangsúlyozzák, a helyett, hogy beismernék, hogy ez épen a reformoknak leghelyesebb, legüdvösebb útja. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás bal- és szélső baloldalon.) Azt, a mit most fogok mondani, t. képviselőház, ha rendszeres beszédet akarnék tartani, talán a végére hagynám, de mivel Helfy t. képviselőtársam volt az első szónok, az általa mondottakkal akarok kissé foglalkozni. Gróf Károlyi Gábor: Ölelkezni akar! (Derültség balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Felhozta. hogy milyen szerencsétlenül volt választva a Peel Róbert példájára való hivatkozás azok részéről, a kik engem oltalmukba vettek és azt a tanácsot adta nekem, hogy kövessem Róbert Peel példáját, Honnan tudja a t. képviselő ur, hogy nem fogom annak példáját követni? (Mozgás balfelöl.) Hogyan történt Róbert Peel lemondása? (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ugy, hogy Angliát örök hálára kötelezve maga iránt, egy nagy elvet, a mely ellen azelőtt küzdött volt, saját pártja eery nagy részének ellenére az ellenzékkel szövetkezve létesített, ennek folytán leszavazták és akkor elment. De mikor köszont le? A leszavaztatást el s mellőzhetjük. Leköszönt akkor, midőn azt, a mit az országra nézve jónak és üdvösnek tartott, előbb keresztülvitte. (Nagy mozgás bal- és szélső baloldalon.) Várjon tehát a t. képviselő ur, míg én is keresztül viszem ezélomat, akkor talán majd elmegyek. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Halljuk a 25. §-t! Zaj.) A véderő-vitát, t. ház, minduntalan emlegetik. Nem szándékom a magam részéről azzal hosszasabban foglalkozni. A 14. §-nál egy t. képviselő ur, gondolom Horánszky képviselő ur, midőn meg akarta mondani, hogy én miért nem megyek el innen, azt mondotta volt, hogy leszavaztattam, nem ugyan itt, hanem másutt és még sem megyek. Furcsán illik ez össze, t. képviselőház, magával a képviselő ur állításaival; mert kevéssel azelőtt ugyanazon beszédben azt mondotta volt, hogy ö a személyes uralmat akarja megdönteni s ugy állította oda az egész többséget, mint egy akaratnélküli eszközt a ministerelnök kezében. (Felkiáltások balfelöl: Az igazi Mozgás jobbfelől.) Engedelmet, sem az egyik, sem a másiknem igaz. (Helyeslés jobbfelől. Derültség balfelöl.) Gróf Károlyi Gábor: Csak az igaz, a mit maga mond! (Zajos felkiáltások jobbfelől: Rendre! Mozgás. Zaj.) Elnök: Gróf Károlyi Gábor képviselő urat ezennel rendre utasítom. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Élénk felkiáltások balfelöl: Éljen gróf Károlyi Gábor! Nagy zaj.) Gróf Károlyi Gábor : Hát Tisza nem igazmondó ? (Nagy zaj a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Elnök: A képviselő urat másodszor is rendre utasítom. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Nagy mozgás balfelöl és felkiáltások: Éljen gróf Károlyi Gábor!) Kijelentem egyszersmind, hogy ha a képviselő urat harmadszor is rendre fogom utasítani, (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon) meg fogom kérdezni a t. házat a további intézkedések iránt. (Nagy zaj és ellenmondás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Engedelmet kérek, én soh'se szoktam olyasmit mondani —vagy legalább figyelek arra,hogy ne mondjak — a minek teljes alapja nincs. De méltóztassék elhinni — és itt egész Magyarországra provocálok — hogy nem engedhető meg, miszerint valaki annyiszor szóljou közbe, mint a képviselő ur, (Helyeslés jobbról. Nagy zaj és ellenmondás szélső balfelöl) mert igy lehetetlen a tanácskozást folytatni. (Ugy van! jobbfelöl.) Nekem kötelességem a képviselő urat figyelmeztetni és ha a figyelmeztetésem után a képviselő ur — a házszabályok ellenére — rögtön ismét közbeszól, kénytelen vagyok őt rendre utasítani (Helyeslés jobbfelöl) és ha ez is eredménytelen, akkor kötelességem őt másodszor is rendre utasítani. (Helyeslés jobbfelöl. Zajos ettenmondások a széls'd balról és felkiáltások : Éljen gróf Károlyi Gábor!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En azt gondolom, hogv.... (Nagy zaj- Felkiáltások a szélső baloldalon: Eláll! Mozgás és felkiáltások jobbról: Rendre! Elnök csenget.) Elnök: Méltóztassanak a képviselő urak csendben lenni. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: Azt gondolom, hogy még (Folyton tartó zaj. Elnök csenget.) Engedelmet kérek, de én azt hiszem, hogy mindenkit meg kell hallgatni, még ha ne

m provocáltatik is a felszólalásra. (Megújuló zaj- Szónok 'A