Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-303
303. országos ülés deeeember 7-én, szombaton. 1889. 369 hadseregben a zászló alá azokkal egyidejűleg besoroztattak és beosztattak, hívhatók és tarthatók benn, de mások nem. Már pedig vannak esetek, hogy 1886-ban besorozottak most a póttartalékos szolgálatra behívattak. Én azt hiszem, hogy itt a minister urnak kötelessége lett volna a törvényhozás elé járulni és a póttartalékosok behívására nézve a fennálló kétség eloszlatása és a nemzet hozzájárulásának elnyerése ezéljából törvényjavaslattal jönni s ennek alapján magyarázni a törvényt és a törvényhozás által akként értelmeztetni, a mint azt a szükség érdekében a nemzet is alkalmazhatónak tartja. De egyoldalúlag a két ellentétes törvényből kiválasztani az előbbit s alkalmazni az utóbbival szemben és túlterjedni azon kereten, melyet ugy az egyik, mint a másik megszab, megengedhetőnek nem tartom és csatlakozom azon barátom megjegyzéséhez, hogy ezt szó nélkül nem hagyhatjuk. (Élénk helyeslés a ssélsö halon.) Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. képviselőház! Ugron Gábor t. képviselő ur azon megjegyzése, hogy egy későbbi törvény az előbbit hatályon kivül helyezi, tökéletesen igaz; erre nincssemmi észrevételem, de méltóztassék figyelembe venni, hogy a véderő-törvény egyik szakaszában — hamarjában nem emlékezem melyik — de egyikben az 1888: XVIII. törvényczikk hatálya fenn van tartva. Ennélfogva itt ellentmondás nincs. Tökéletesen igaza van a képviselő urnak abban, hogy a póttartalékosok, kik ily módon beidéztetnek, mindig csak a három legifjabb korosztályból hívhatók be, ha tehát valahol e részben .szabály- és törvényellenesség történt volna, méltóztassék az esetet velem közölni és én kötelességemnek fogom tartani a dolgon azonnal segíteni. (Helyeslés.) A véderő-törvénynek imént említett 12. §-a így szól: „Ha azonban különös körülmények megkövetelik, a tartalék első évfolyamának és a póttartalék három legifjabb sorozási évfolyamának legénységi állományába tartozó egyének, az 1888-ik évi XVIII. törvényczikk rendelkezései szerint, béke idejében is tényleges szolgálattételre visszatarthatok, illetőleg behívhatok". Thaly Kálmán: Az 1886-iakat nem lehet behívni. Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: Arról nem szólok; azért mondtam, hogy ily esetben csakis a legifjabb három korosztály hívható be és ha törvényellenesség történt volna, méltóztassék az esetet velem közölni és jót állok, hogy segítve lesz. Nem említtetett fel most, de a lapokból olvastam és nehogy valahogyan téves felfogás kapjon e részben is lábra, kötelességemnek tartom «ct is felemlíteni, hogy e póttartalékosok alatt, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIV. KÖTET. kik beidézhetők, mindig esak olyanok értendők, kik vagy csak mint felület, vagy pedig, mint kevésbé alkalmatlanok állíttatnak elő; azon póttartalékosok, kik család-fentartás vagy egyéb törvényes kedvezmények révén jutnak a póttartalékba, nem idézhetők be. Ha tehát kivételesen ily esetek fordultak volna elő, méltóztassék azokat velem közölni és a dolgon hasonlókép segítve lesz. (Általános helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1890. évben kiállítandó ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt általánosságban elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a közigazgatási bizottság jelentése a Budapest fővárosi rendőrség hatáskörének Újpest és Rákos-Palota községek területére leendő kiterjesztése tárgyában. Ha méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni, úgy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Latkóczy Imre előadó: T. ház! A közbiztonság a főváros területén oly kiváló érdek, a melynek jelentőségét indokolni egyrészt szükségtelen, másrészt általános fontosságát eléggé hangoztatni nem lehet. A ki nincs viszonyainkba saját közvetlen tapasztalatai révén beavatva, a külföld, mely ítéletét a sajtónak gyakran téves, néha túlzott és sok esetben czélzatos közleményeiből meríti, az igen hajlandó a főváros területén előforduló gyakori személy- és vagyonbiztonsági kihágásokat a főváros közállapotainak hátrányára magyarázni, vagy a mi még ennél is károsabb, a modern administratio minden eszközeivel rendelkező főváros viszonyaiból a kevésbé kedvező körülmények közt levő vidéki közbiztonság állapotait tartva szem előtt, közigazgatásunk egész rendszere felett kárhoztató véleményt mondani. A fővárosi rendőrség kötelessége a főváros területén a figyelő, a megelőző és a felfedező rendőrségi teendőkön kivül a rendőri bíráskodást is ellátni. Ez oly fontos és súlyos hivatal, mely egyiránt kötelességévé teszi a kormánynak és törvény*7