Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-289
289. országos ülés november 31-én, csütörtökön. 188$. 31 én a költségvetést épen azért nem szavazhatom meg (Derültség) és mert a kormány tűri azt, hogy a bolgár nép tisztességes politikai törekvései a világ előtt el nem ismertetnek. (Derültség.) És, t. ház, ha az általam jelzett szövetség őszinte lenne, ha annak komoly törekvése lenne, a mely a mi javunkra irányul és ez a három nagyhatalmasság kimondaná, hogy Bulgáriában eonsolidáltak a viszonyok és Coburg Ferdinánd fejedelem elismertetett; kérdem én, hol van hatalom a föld hátán Európában, mely ezen három nagy hatalommal szemben ellentétes álláspontot merne elfoglalni, különösen, ha figyelembe veszszük azt, hogy a kérdés ily megoldásához Anglia is szívesen hozzájárulna. (Nagy derültség.) Sokan azt mondják, hogy ezt nem lehet keresztül vinni azon okból, mert Franeziaország, a közszabadság nemzete, szövetségben áll a muszkával. Hát, t. ház. ki az a badar felfogású és észjárású ember, a ki elhigyje, hogy a világszabadság és zsarnokság egymással karöltvejárhat. (Nagy derültség.) Én nem hihetem el azt, hogy az a Franeziaország, mely a maga nagyszabású, viiágravaló politikai törekvéseiben, fegyverzetében, összetartozandóságának anyagi izmosodásában és népesedésimozgalmának teljességében oly óriás, Oroszországra utalva lenne. Mert, a mint meg fog teremni az az ember, a ki azt mondja, hogy itt van a zászló, melyre a népszabadság van felírva. — méltóztassanak megengedni — az ellen megindulhat a hivatalos országok minden hada, azzal többé nem bir senki, mert a népek szivébe van bevésve, hogy a világszabadság élvezete után mindegyik örömest megy és annak varázshatalma előtt mindenki tisztességesen meghajlik. így állván a dolog, t. ház, megvallom, nem hihetem, hogy az birná Európa szövetséges hatalmait arra, hogy Bulgáriát hivatalosan el ne ismerjék, mert attól tartanak, hogy a franczia-orosz szövetség létrejön. Köztársaság és rabszolgaság, a világszabadság pályáján való megjelenés, a honfiak jutalmazása és a hazafiaknak az ólombányákba zargatása oly messze van egymástól, mint a keleti sark az éj szakitól. (Derültség.) Lehetetlen, t. ház, hogy a franczia nép szövetkezzék az oroszszal. Csak a kényszerhelyzet eredményezhette, t. ház, azt is, hogy ez a szabadságra hivatott, derék, tisztességes magyar nemzet. a melynek vérlüktetése sok tekintetben ugyanaz, mint a franczia nemzeté; a melynek törekvése örökösen a közszabadságra volt irányozva, megtudott hajolni azon törekvés előtt, a mely 870 évi politikai múlt bizonyítása mellett nemzetemre, állami függetlenségünk fejlődésére, gazdaságunk, iparunk és kereskedelmünkre mindig a legrombolóbb hatást gyakorolta. Nem szavazhatom meg még azért sem a t. kormány ezen költségvetését, mert még a hármas szövetségből kifolyólag sem oldotta meg hivatását azért, mert tudnia kell, hogy a ki Lengyelország helyreállítása érdekében cselekszik, az egyúttal az orosz hatalmat századokra megbénítani törekszik. (Derültség.) Hiszen, ha én azon a helyen vagyok, a hol Bismarck ur, (Élénk derültség) vagy a hol Kálnoky ur, vagy Crispi ur van. mi lett volna törekvésem alteregója? (Derültség. Halljuk! Halljuk !) Az, hogy az — hajói emlékszem — 1772-ben létrejött, Lengyelország feldarabolására vonatkozó actát megsemmisítsem és azt mondjam, hogy ellenkezik az észjoggal, az emberi méltóság érzetével és a nemzetközi jog tiszta fogalmával az, hogy egy 27 — 28 millió nép három felé legyen feldarabolva. Miután én a lengyel királyság felállításában a közszabadság postulatumát látom, ezennel kijelentem, hogy itt Graliczia, amott Posen vidéke azonnal egyesítendő, a muszka uraságnak hatalmam súlyánál fogva tudtára adom, hogy ha Orosz-Lengyelországról le nem mond, itt van a szuronyos erdő és az Uchatius-ágyú; (Derültség) ezek majd megfogják tanítani arra, hogymiképen kell a népeket szabadságukban elnyomni De. t. ház. jövőnk letéteményesei, a t. szövetséges társak e tekintetben nem tettek semmit, só't ezeket a becsületes lengyel embereket hatalmi szóval eltávolította a. német birodalomból Bismarck. A hol az emberi jogok nem tiszteltetnek, a hol az ész helyén az erőszak érzete van, ott én hazám és nemzetem jövő fejlődésére nézve semmi garantiát nem látok. Ha mindezen szempontokat tekintetbe veszem, abból azt vonom ki, hogy ennek a kormánynak, mely ily külügyi politikát teremtett, ápol és fentart, a mely hitem és meggyőződésem szerint a magyar államnak jövőbeni fejlődését — ámbár ne engedje az Isten — de talán örökre a megsemmisítéssel fenyegeti, egy krajezárt sem szavazok meg. Most, t. ház, át kell térnem a t. pénziigyminister ur dolgaira. Sajnálom, hogy alkalmatlankodom, de méltóztassék megengedni, én azt hiszem, hogy én, mint az ország ügyeinek egyik letéteményese, jogosítva vagyok foglalkozni az ő dolgaival is. Készemről, t. ház, nagy köszönettel veszem a t. pénziigyminister ur azon jelentését, hogy az államjavak eltékozlásába többé beleegyezni nem akar. De még nagyobb köszönettel vettem volna azt, ha ezen 5,000.000 forintot érő birtok eladására nézve is vetőt kiáltott volna. Mert épen az adott viszonyok és körülmények nem alkalmasak arra, hogy a múlt időkben szerzett ezen államkincstári birtokok, melyek egy jobb időnek előkészítői, most eladassanak. Méltóztatnak tudni, hogy a szegény magyar embernek most nincsen pénze. E tekintetben annyi irányban lepte
